- Zajlik a labdarúgó EB Franciaországban. Biztonságban vannak a magyar szurkolók?
- A világ pillanatnyilag egyik legjobban őrzött rendezvénysorozatáról beszélünk. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget kimerítik a francia biztonsági szolgálatok. Persze 100 százalékos biztonság sehol sem létezik. Mint ahogy Orlandóban láthattuk, egy magányos elkövető ellen szinte lehetetlen védekezni. Az eltelt egy hét után az látható, hogy az újraéledő futballhuliganizmus jelenleg nagyobb kihívást jelent a rendvédelmi szervek számára, mint a terrorizmus.
- Francois Hollande francia államfő elismerte, fennáll a terrortámadás veszélye és közölte, a stadionok és szurkolói zónák biztonságát 90 ezer csendőr, rendőr és biztonsági ember felügyeli. A futball EB miatt szorosabb az együttműködés az európai titkosszolgálatok között, vagy mindent a vendéglátókra bíznak?
- A brüsszeli és párizsi események után fokozódott a titkosszolgálatok közötti együttműködés, de az a titkosszolgálati csúcsszerv, amelynél a terrorelhárításhoz szükséges valamennyi információ egy helyen rendelkezésre áll, európai szinten sajnos még nem jött létre. Ezért azt mondhatjuk, hogy a francia szolgálat mellett az Európai Unió további 27 tagállamának szolgálatai is segítik a francia kollégákat. Hosszútávon ez persze nem elegendő.
- A terrorizmus elleni csomagot, amelyet a Belügyminisztérium terjesztett be, elsöprő többséggel fogadta el a parlament. Mennyiben segíti ez a magyar emberek biztonságát?
- A törvénycsomag számos ponton helyes változást hozott és könnyíti a rendvédelmi szervezetek munkáját. Egy törvénymódosítástól önmagában azonban nyilvánvalóan nem leszünk biztonságban. Az viszont helyes, hogy például az MSZP frakció javaslatára könnyebben büntethető a terrorcselekmények előkészítésével kapcsolatos tevékenység, és egyszerűbbé vált a Magyarországon rendelkezésre álló titkosszolgálati információk elemzése és koordinációja is. A közelmúltban történt terrorcselekmények egyik tanulsága éppen az volt, hogy bár rendelkezésre álltak érdemi információk, csakhogy ezeket nem értékelték időben, vagy esetleg nem továbbították.
- A "gránitszilárdságú" alaptörvény újabb módosításában viszont sem a szocialista párt, sem az LMP nem volt partner. Részben azért, mert ez önök szerint teljhatalmat ad Orbán Viktornak. Mitől kell jobban tartanunk, a terroristáktól, vagy a kormánytól?
- Személyes véleményem szerint minden jogállami eszközt meg kell adni a mindenkori kormánynak, hogy a lehetőségekhez mérten minél jobban védekezni tudjunk a terrorizmussal, mint jelenséggel szemben. Az azonban nyilvánvaló, hogy a kormány és a kormánypártok saját hatalmi törekvésekre is használják a kialakult helyzetet. Mivel az alaptörvény-módosítás nem szakmai javaslat volt és nem az emberek biztonságáról szólt, hanem a kormány politikai játszmájáról, így nem csak hogy nem szavaztuk meg, de nem is vettünk részt a róla szóló egyeztetéseken. A terrorizmus nem lehet ok arra, hogy felszámoljuk a fékek és ellensúlyok rendszerét.
- Döbbenetes riportot közölt a Spiegel Online a röszkei tranzitzónáról. Kiderül, hogy Magyarország a saját ígéreteit sem teljesíti menekültügyben. Miért van erre szüksége a kormánynak?
- Sajnos nyilvánvaló, hogy a kormány megfeledkezik az alapvető humánumról. Cinizmusukkal tudatosan feszültséget keltenek a magyar társadalomban, összemossák a menekülthullámot a terrorizmussal, mindennél fontosabbnak tartják saját politikai támogatottságuk növelését. Ez rendkívül felelőtlen magatartás. Ne felejtsük el, a menekültek döntő többsége épp a háború és a terrorizmus elől menekül, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy Európa jelenleg nem tud mindenkit befogadni.
- Az elmúlt hónapokban úgy tűnik, mintha csökkenne a menekülthullám. Mire készülhet Magyarország?
- A kormány propagandagépezete az összetákolt kerítésnek tudja be a hullám csökkenését, miközben ez az eredmény Törökország és az Európai Unió közötti megállapodásnak, a biztonságpolitikai stratégiaváltásnak köszönhető. Ez a helyzet bármelyik pillanatban megváltozhat. A migránsok egyik fő lehetséges útvonala Magyarországon keresztül vezet, miközben persze vannak más, az országot elkerülő szárazföldi alternatívák is. Azt tudomásul kell vennünk azonban, hogy ha borul a török-EU megállapodás, ismét megindul a menekülthullám. Ami a kerítést illeti, az kijelenthető, hogy még a csökkent nyomásnak sem tud ellenállni, hiszen hetente mintegy 1000-1200 ember átjut rajta.
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
- A kormány kommunikációja - enyhén szólva - felemás. Miközben arról biztosítanak, hogy hozzánk illegális migráns szinte már nem is érkezhet, folyamatosan menekülthullámmal riogatnak.
- A kormánypártok alapvető érdeke a kérdés napirenden tartása. Célja riogatni és felelőst keresni, ugyanakkor állandóan hibáztatni az ellenzéket, hogy sulykolják: az embereket csak a Fidesz mentheti meg, miközben a baloldal felkészültebb és megalapozottabb válaszokat adott a kialakult helyzetre.
- Visszatérve a közös uniós titkosszolgálat gondolatához, lesz ebből valami? Ha ez jobban megvédheti az európaiakat a terrortámadástól, miért nem alakult már meg?
- Alapvetően a titkosszolgálatok működése minden országban szuverenitási kérdés is. Vannak kormányok, amelyek jobban látják a nemzetközi összehangolás, az információcsere hasznát, miközben néhányan görcsösen ragaszkodnak a nemzeti szuverenitás ebben a kérdésben túlhaladott doktrinájához. Meg kell értenie mindenkinek, hogy Európát csak összefogva, egységesen tudjuk megvédeni. A terrorizmus és a bűnözés nincs figyelemmel a nemzeti szuverenitásra. Persze tudni kell, hogy egy európai uniós csúcsszerv sem jelent 100 százalékos biztonságot, bár jelentősen növeli a megelőzés esélyeit. Ezért kell meghaladni a nemzetállami rövidlátást ezen a téren. Természetesen mindez nem az egyes országok szolgálatainak felszámolását jelentené, hiszen sok területen megmaradna az önállóságuk.
- Mit tanácsol azoknak, akik külföldre indulnak nyaralni? Uniós országban nagyobb biztonságban vannak?
- A terroristáknak az a céljuk, hogy az emberek félelemben és rettegésben éljék a mindennapjaikat. Ez elfogadhatatlan. Az a fontos, hogy az emberek kikapcsolódással töltsék a szabadságukat, ezért nem szabad, hogy a média által is sugallt félelmek elhatalmasodjanak rajtuk. Ezzel együtt természetesen vannak olyan biztonsági tudnivalók, amelyeket nagyvárosokban, repülőtereken, rendezvényeken, koncerteken mindenképpen érdemes betartani. Ez nem a rettegésről, hanem a felkészülésről és a tudatosságról szól. Ezért is készítettünk egy kisfilmet arról, mi a teendő egy esetleges támadás esetén. A kérdés fontosságát mutatja, hogy másfél nap alatt több mint 100 ezer ember nézte meg.
- A kormányzat állítása szerint minden menekült potenciális terrorista. Ön hogy látja?
- Pont ez a kérdés mutat rá arra, hogy két külön problémáról beszélünk. Egyrészt a menekültválság okait kell kezelni, másrészről pedig gondoskodni kell az úton lévő menekülők humánus ellátásáról, s arról is, hogy egyszer visszajuthassanak származási országukba. A dublini és a schengeni egyezmények mindenképp reformra szorulnak, hiszen Európa az elmúlt másfél-két évben láthatóan nem tudta elég hatékonyan kezelni. A menekültkérdéssel kapcsolatban elsődlegesen nem a terrorizmussal kell küzdeni, hanem a válsággócok felszámolása és a menekültek hazajuttatása a feladat.
-Jövő szombaton új országos vezetést választ a szocialista párt. Kit látna szívesen az elnöki székben?
- Nem szabad pusztán személyi kérdésként kezelni ezt a kongresszust. Én egy olyan csapatot és struktúrát látnék szívesen, amely erős, szolidáris és kormányzóképes MSZP-t teremt, amely alkalmas a jelenlegi hatalom leváltására és a jogállami Magyarország megteremtésére.Természetesen helyes, hogy a csapat vezetésére többen pályáznak, érdemi verseny van köztük és - ellentétben más pártokkal – valós döntéssel választjuk meg az első számú vezetőt.
- Mire van szükség ahhoz, hogy 2018-ban ismét kormányra kerülhessenek?
- Mindenekelőtt érdemi alternatívát kell mutatnunk a mai hatalommal szemben. Be kell mutatnunk, hogy milyen Magyarországot szeretnénk gyermekeink számára. Ennek egyik alapja egy erős, de együttműködésre nyitott szocialista párt. Természetesen nem kerülhető meg a miniszterelnök-jelölt személye, hiszen a kormányzati alternatívát az emberek elsősorban az első számú vezető személyén keresztül látják. Ezért a következő egy évben meg kell találnunk a kihívó személyét, aki köré megszervezhető az a csapat, amely 2018-tól hazánkat visszavezeti az európai jogállamok sorába. Nem vagyok naiv, a szocialista párt ezt önmagában nem tudja megvalósítani, de azt is kijelenthetjük, hogy az MSZP nélkül nem váltható le a jelenlegi hatalom.
- Ön mint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke milyen szerepet vállal a következő időszakban a kormányváltás érdekében?
- A Nemzetbiztonsági Bizottság szinte az utolsó bástyája a fékek és ellensúlyok rendszerének, mint egyszerre ellenőrző és szakpolitikai testület, ahol a hatalom esetleges túlkapásaival szemben lehetőség van érdemi fellépésre. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet a napi pártpolitikai csaták színhelye, hiszen nemzetbiztonsági ügyekben nincs helye sem rossz kompromisszumoknak, sem pártlogóknak. Ezért már öt éve igyekszem megfelelni a biztonságért elkötelezett vezető, valamint a jogállamot védelmező ellenzéki politikus szerepének. Az elmúlt időszakban különösen felértékelődött a biztonságpolitikai szakterület, napi szinten része az életünknek. Természetesen a 2018-as kormányváltásnak ez a terület fontos része lesz, a választók joggal várják el, hogy hiteles, demokratikus, jogállami válaszokat adjunk az aktuális kihívásokra és érdemi alternatívát a kormánnyal szemben. Amennyiben a kongresszus megtisztel bizalmával, ennek a szakterületnek a képviseletére vállalkozom az új országos elnökségben.
