Azzal, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az előző évi támogatás mértékéhez képest is csökkentette a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) számára nyújtott anyagi hozzájárulás mértékét, komoly veszélybe sodorta a fiatal írókat tömörítő szervezet működését. Míg a rendszerváltás előtt a Magyar Írószövetségből – annak egyik tagozataként – kivált csoportosulás 2014-en 1,7 millió forintos, addig 2015-ben 1 millió forintos, idén pedig csak 760 ezer forintos működési támogatásban részesült az állami költségvetésből. Átböngészve az állami keret kulturális kiadásait, mindez azt jelenti, a József Attila Kör kapja a legkevesebb támogatást az írószervezetek közül.
A több mint három évtizedes múltra visszatekintő József Attila Kör május 27-én kapott értesítést arról, hogy az idei évben még a két évvel korábbi támogatásuk felét sem ítélte meg nekik az Emmi. A tisztánlátás végett, nem pusztán a József Attila Körnek, hanem a legtöbb írószervezetnek kevesebb jutott a forrásból, amelyet a minisztérium a civil szervezetek működésére különített el. (A Magyar Írószövetség nem ugyanabból a keretből részesül, mint a József Attila Kör.) A kör elnöke, Gaborják Ádám irodalmár lapunkkal azt közölte, az állami hozzájárulás a szervezet működési kiadásainak alig 10 százalékáért felel. Szintén nem segít szorult anyagi helyzetükön az sem, hogy a késő tavasszal megítélt támogatást ezúttal sem várják ősznél előbb, ugyanis az elmúlt évek tendenciózus folyamata azt mutatja, szeptembernél vagy októbernél előbb már régóta nem folyósítják a megítélt összeget. Gaborják azon kérdésünkre, miért csökkenhet évről-évre támogatásuk, míg a kulturális tárca más területeken növeli kiadásait, azt felelte, nem kielégítő hivatalos indoklással kínálták meg őket. „A minisztérium azt közölte, általánosan csökken az írószervezetek számára fordítható keret összege. Habár szakmai indokot nem hoztak fel tevékenységünk ellen, az mégiscsak beszédes, hogy 2012 óta folyamatosan csökken a nekünk megítélt pénz, ezzel az írószervezetek közül – harminc év ide, vagy oda – az utolsó helyre kerültünk” – mondta az irodalomtörténész. Beszélt arról is, hogy megkeresték a Nemzeti Kulturális Alapot is, azonban intézményi jellegük miatt nem kaptak lehetőséget arra, hogy a miniszteri keretből részesüljenek. Minisztériumi kapcsolattartójuk felajánlotta nekik, forduljanak a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetőségéhez, hátha a Fekete György által vezetett, kormányközeli társaság segít rajtuk. Gaborják elmondása szerint, mire meghányták-vetették a javaslatot, addigra elúszott a lehetőség. (Pedig a Magyar Művészeti Akadémiának egyre költségesebb a működése: költségvetési támogatása az idei évre 6,6 milliárd forint, jelenleg mintegy 1 milliárdos büdzséből valósítja meg a végleges elhelyezésére szolgáló irodaház rekonstrukcióját.)
Ha nem sikerül előteremteni 3-4 millió forintot (azonnali támogatásként 2 millió forintot kértek a minisztériumtól), akkor elkerülhetetlenné válik a JAK megszűnése, ezt mondta lapunknak Kassai Zsigmond, a szervezet titkára. Erre reagálva Gaborják Ádám elnök elmondta, addig, míg látja mintegy háromszáz szervezeti tagjuk elkötelezettségét, nem szeretné cserbenhagyni őket. Az éves tagdíj összege 5 ezer forint, de azóta, hogy két hete kirobbant a JAK-botrány, a társaság több tagja is úgy döntött, lehetőségeihez mérten támogatja a szervezet működését. Sokan utaltak a tagdíj összegénél magasabb eklézsiát, mások régi laptopjukat ajándékozták a szervezetnek, míg az egyik tag írószereket adományozott. A József Attila Kör egyik legalapvetőbb kiadásának a szociális hozzájárulási adó számít. Gaborják emlékeztetett arra, megbízási keretszerződést kötnek alkalmazottjaikkal, mivel – jórészt rossz anyagi környezetű – fiatal tagjaik többsége nem számlaképes vállalkozó. Éppen ezért megkapóan szép gesztus volt az egyik JAK-tag részéről, hogy e-mailben azt közölte a szervezettel, nincs annyi pénze, hogy a tb-jét be tudja fizetni, de a József Attila Körbeli tagsági díját maradéktalanul átutalja. A szervezet működési kiadásaihoz továbbá a székház évi negyvenezres terembérlete és rezsijének biztosítása, illetve az adminisztrációs munka (könyvelés), továbbá a személyi kötöttségű tisztségviselők, irodavezetők honorálása tartozik. Maga a szervezet elnöke egyébként több hónapja ingyen dolgozik, tavasz óta meg kellett válniuk az egyik adminisztrátoruktól, a munkatársak fizetését pedig részben csökkenteni kényszerültek. A JAK egyébként is kevés taggal működik: az elnök munkáját négy elnökségi tag segíti.
Azon kérdésünkre, hogy a társulat az év első felében hány kiadványt tudott kiadni, azt a választ kaptuk, idén négy munkájuk jelent meg. Ezek közül legutóbbi kiadványuk a JAK-füzetek 200. száma Turista és zarándok címmel esszéket és tanulmányokat tartalmaz Kemény István József Attila-díjas költő munkásságáról. A kötet különösen izgalmasnak tűnik, ugyanis a lírikus ősszel esedékes 55. születésnapja alkalmából összeállított válogatás úttörő munka, mivel a fiatal költőkre évtizedek óta nagy hatást gyakorló Kemény pályafutását még egyetlen monográfia vagy tanulmánygyűjtemény sem foglalta össze. A JAK-kiadványok – a támogatástól függően – háromszáz-ötszáz példányban jelennek meg, eladhatóságuk pedig alapvetően a szerző beágyazottságától, a műfajtól függ. Gaborják a Népszavának megerősítette, egy prózakötet mindig jobban fogy, mint egy lírai alkotás, egy tanulmánykötet viszont nem tart olyan nagy érdeklődésre számot, mint egy verseskönyv. Mindenesetre, a kiadványaik iránti érdeklődés az utóbbi években kimutathatóan megnőtt, többek között Áfra János költő és Mán-Várhegyi Réka írónő munkái iránt – utóbbi Boldogtalanság az Auóra-telepen című debütáló kötetét a JAK adta ki, később a legjobb elsőkönyvesnek járó Margó-díjra jelölték.
Jelen pillanatban az írószervezet az összeomlás széléről való visszatáncoláshoz keres lehetőséget. Az, hogy néhány milliót előteremtsenek, azért is fontos Gaborják Ádám elnök meglátása szerint, mert már nyertes – kiadvány megjelentetésre vonatkozó – pályázataik is veszélybe kerülhetnek, ha elszámolási problémákkal kell szembenézniük. Szorult helyzetükben igyekeznek minden lehetséges módszerrel orvosolni a problémát. A József Attila Kör a közösségi oldalon is megkezdte az adománygyűjtést, igyekeznek kihasználni az úgynevezett internetes közösségi finanszírozás (crowdfunding) lehetőségeit is. Szeretnék elérni azt is, hogy minél több tagjuk befizesse a tagdíjat, de tudják, erre nem alapozhatnak. Továbbá támogatókompatibilis projekteket keresnek, amelyek felkelthetik a civil szektor vagy a kulturális élet figyelmét, nyárra pedig nagyszabású, adományozással egybekötött bulival készülnek. A József Attila Kör nagyjából őszig képes működni, ha időközben nem tudják előteremteni a bedőlésüknek gátat szabó összeget, közölte a szervezet lapunkkal.
