A kis cégeket is a tőzsdére terelnék

Akár 330 magyar kis- és közepes vállalkozás (kkv) is megjelenhetne - egy rövid felkészülési időszak után a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában lévő Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), ez pedig sokat segíthetne a magyar gazdaság helyzetén is – így vélekedett a Napi.hu pénteki konferenciáján Végh Richárd. A BÉT vezérigazgatója azonban azt sem hallgatta el, hogy a hazai börze érdemben nem járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Ugyanakkor a befektetések alig-alig mennek a részvényekbe, az összes megtakarításnak kevesebb, mint két százaléka találta meg az értéktőzsdét.

Szakértők szerint a BÉT mind a mai napig nem heverte ki azt a sokkot, amit a magán-nyugdíjpénztárak - a korábbi nagy tőzsdei befektetők - vagyonának az állam által történt elorozása okozott. Végh Richárd abban a hitben él, hogy a családok mintegy 41 ezer milliárd forintra tehető megtakarításából megfelelő kínálat esetén milliárdok áramlanak majd át a BÉT-re, ha a kkv-k megjelennek ott.

Ennek a vágynak a realitását azonban kétségbe vonta Rotyis József, a BÉT korábbi ügyvezető igazgatója, akinek tapasztalatai szerint csak akkor lesz vonzó a magánbefektetők számára a budapesti parkett, ha az állami nagyvállalatok, vagy közismert magáncégek papírjaiból vezetnek be a tőzsdére, amelyek "magukkal húzhatják" a kkv-papírok iránti érdeklődést is. Balogh László, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azonban megkerülte a választ amikor az állami cégek részbeni magánosításáról és tőzsdére viteléről kérdezték.

Végh Richárdtól megtudtuk: jelenleg inkább a külföldiek a vevők, a háztartások pedig szabadulnak részvényeiktől a BÉT-en. Az elmúlt évtizedekben a tőkepiacon semmiféle előrelépés nem történt - vonta meg a mérleget Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Raffeisen Bank International AG ügyvezetője minimálprogramként azt javasolta, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében legalább a kockázat, a hozam és a futamidő helyes fogalmát kezelését kellene a oktatásban elsajátíttatni.