Előfizetés

A kis cégeket is a tőzsdére terelnék

Akár 330 magyar kis- és közepes vállalkozás (kkv) is megjelenhetne - egy rövid felkészülési időszak után a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában lévő Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), ez pedig sokat segíthetne a magyar gazdaság helyzetén is – így vélekedett a Napi.hu pénteki konferenciáján Végh Richárd. A BÉT vezérigazgatója azonban azt sem hallgatta el, hogy a hazai börze érdemben nem járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Ugyanakkor a befektetések alig-alig mennek a részvényekbe, az összes megtakarításnak kevesebb, mint két százaléka találta meg az értéktőzsdét.

Szakértők szerint a BÉT mind a mai napig nem heverte ki azt a sokkot, amit a magán-nyugdíjpénztárak - a korábbi nagy tőzsdei befektetők - vagyonának az állam által történt elorozása okozott. Végh Richárd abban a hitben él, hogy a családok mintegy 41 ezer milliárd forintra tehető megtakarításából megfelelő kínálat esetén milliárdok áramlanak majd át a BÉT-re, ha a kkv-k megjelennek ott.

Ennek a vágynak a realitását azonban kétségbe vonta Rotyis József, a BÉT korábbi ügyvezető igazgatója, akinek tapasztalatai szerint csak akkor lesz vonzó a magánbefektetők számára a budapesti parkett, ha az állami nagyvállalatok, vagy közismert magáncégek papírjaiból vezetnek be a tőzsdére, amelyek "magukkal húzhatják" a kkv-papírok iránti érdeklődést is. Balogh László, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azonban megkerülte a választ amikor az állami cégek részbeni magánosításáról és tőzsdére viteléről kérdezték.

Végh Richárdtól megtudtuk: jelenleg inkább a külföldiek a vevők, a háztartások pedig szabadulnak részvényeiktől a BÉT-en. Az elmúlt évtizedekben a tőkepiacon semmiféle előrelépés nem történt - vonta meg a mérleget Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Raffeisen Bank International AG ügyvezetője minimálprogramként azt javasolta, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében legalább a kockázat, a hozam és a futamidő helyes fogalmát kezelését kellene a oktatásban elsajátíttatni.

Beszántják az agrárhivatalokat - Fidesz-belharc áll a háttérben?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.06.18. 07:21
Az agrártámogatások kifizetése akadozhat a hivatalok átszervezése révén FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Gyakorlatilag felszámolja a kormány az uniós területalapú és egyéb támogatásokat kezelő, kifizető ügynökséget, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), de nem kegyelmez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek sem (NFA). A hivatal helyett a Miniszterelnökség osztaná el az uniós agrárpénzeket, a földalapkezelőnek pedig nem sok dolga maradna az állami földek eladása után.

Rengeteg gond és botrány kísérte az MVH és az NFA működését az elmúlt években, mégis meglepetést okozott, hogy a kormány mindkét szervezetet felszámolja, - egyebek mellett - a bürokrácia csökkentésére hivatkozva. Az MVH esetében nem kis pénzre teheti rá a kezét Lázár János kancellária miniszter hivatala, hiszen a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklusban évente mintegy 200 milliárd forint jutott csak a közvetlen területalapú támogatásra.

Az NFA megszüntetését ugyanakkor azzal magyarázzák, hogy az állami földek, - főleg a szántók - jelentős részét a 2015. ősze és 2016. nyara közötti időszakban három lépcsőben árveréseken az NFA értékesítette. A földalapkezelőhöz nagyjából 1,8 millió hektárnyi állami termőföld tartozott. Ebből 49 százalék mezőgazdasági terület, 50 százalék erdő, 1 százalék pedig művelés alól kivett terület volt. A kormány először még 380, majd 350 ezer hektár állami föld eladásáról beszélt, de valójában még a 300 ezer hektárt sem sikerült a eladni.

Az sem zárható ki, hogy ennek a két szervezetnek a megszüntetése, és így a Fölművelésügyi Minisztérium (FM) eljelentéktelenítése és az agrártámogatások "kiszervezése" mögött a kancelláriaminiszter, Lázár János és fölművelésügyi tárca vezetője, Fazekas Sándor közötti ellentétek, pozícióharcok húzódnak meg.

Az uniós kifizető ügynökséget ugyan meg lehet szüntetni akár egy tollvonással is, ám még ha rögtön egy új szervezetet hoz is létre a kormány, az ezt követő, hosszadalmas akkreditációs eljárás akár 1-2 évig is eltarthat, s addig a gazdák nem juthatnak hozzá a földalapú támogatásokhoz - figyelmeztetett Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke. Az agrárszakember, a Népszavának elmondta, a kormány az MVH beszántásával óriási kockázatot vállal, mert ezzel rengeteg gazdaság bedől a területalapú támogatás híján.

Elképzelhető az is, hogy amíg létrehoznak egy új ügynökséget, és folyik az akkreditáció, addig működne tovább az MVH is, de ennek nem sok értelme lenne. Egy halálra ítélt hivatalt sokan elhagynak, és a kormányzat sem törődne még annyira sem vele, mint most, pedig már így is sok kifizetés csúszik. Sokkal ésszerűbb lenne az MVH rendbetétele - vélekedett a szakember. Ráadásul ha Brüsszel rábólint a kormány által kreált, új kifizető ügynökségre, akkor sem megy egy ilyen átállás egyik napról a másikra, ezért a jelenleginél is nagyobb csúszások következhetnek be a kifizetésekben.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az MVH vezetői között akadtak olyanok is, a gyanú szerint, akik jogosulatlanul több százmillió forintot vettek fel, és az újabb, másfél milliárdos csalást csak azért nem tudták már elkövetni, ők és társaik, mert időközben lebuktak.

Azonban NFA sem nélkülözte a botrányokat. Leginkább az állami földbérlet-pályázatok, majd az állami földárverések kétes ügyei borzolták a kedélyeket.

A szervezet korábbi elnöke még 2014-ben távozott az NFA éléről, mondvacsinált ürügyekkel, de a szakma szerint leginkább éppen a földbérlet pályázatok viharai sodorták el, de a jelenlegi elnök és néhány munkatársa ellen is nyomozás folyik hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Így érthető, hogy Sallai R. Benedek az LMP agrárszakértő országgyűlési képviselője L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár feleségének kirívóan érték alatti földvásárlása és más hasonló esetek miatt tett följelentést. Az államtitkár felesége a Velence-tó közelében fekvő Nadapon 21 millió 250 ezer forintért vásárolt meg egy 34,4 hektáros Natura2000 besorolású területet az NFA földárverésén, a decemberi liciten így hektáronként mindössze 617 ezer forintot kellett fizetnie.

Nagy kérdés, hogy ha nem lesz NFA, akkor hová lesz az a 250-300 milliárd forint, amire a kormány az állami földek eladásából számít, és amit a törvény szerint csak földvásárlásra lehet fordítani. Ki és hogyan vásárolja majd fel ezeket a földeket?

Az NFA megszüntetése kiiktathatja még azt a csekély társadalmi kontrollt is, ami eddig működött. Korábban éppen hogy elbukott a Fidesz kétharmadának elvesztése után, az a törvényjavaslat, amely a nemzeti parkok jelentős területeit is az NFA kezébe adta volna, amelyek rövid úton a kormányközeli körökhöz kerülhettek volna. Ha a földalapkezelő megszűnésével az állami erdők kezelése az FM egy osztályához kerül, akkor a DK alelnöke szerint nagy a veszélye annak, hogy ezeket az erdőgazdaságokat a volt állami gazdaságokhoz hasonlóan, a kormányhoz közelálló baráti vállalkozások privatizálhatják, ami egymillió hektár erdő sorsát érintheti. Az NFA felszámolása mögött az is állhat, hogy ha esetleg egy más színezetű kormány kerül hatalomra, akkor már ne lehessen közvetlen módon az állami földbérlet és értékesítés szabálytalanságait számon kérni és a nyomokat is el lehet tüntetni.

Orbán teremtette, Orbán megszünteti
Az első Orbán-kormány létrehozta, a második újjáalakította a nemzeti földalapkezelő szervezetet intézményét, amelyet a harmadik Orbán-kormány hamarosan megszüntet - foglalta össze az Agrárszektor portál az NFA geneziést és végét.
A nemzeti földalapot 2001-ben, az első Orbán-kormány idején hozta létre az Országgyűlés, majd 2002. január 1-jetől megkezdte működését a Magyar Nemzeti Földalapkezelő Kht., amely az agrártárcához tartozott, és az év július 31-ig működött. A Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ kormány Nemzeti Földalapkezelő Szervezetté alakította át, s amely 2002. augusztus 1. és 2007. december 31. között funkcionált, amikor is a nemzeti földalap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV Zrt.) került, s 2008. január 1 jé-től a vagyonhasznosítást az MNV Zrt. látta el egészen 2010. augusztus 31-ig. A második Orbán-kormány 2010. őszén létrehozta az NFA), és ezzel az állami termőterületek felügyeletét és vagyonkezelését az MNV Zrt.-től visszahelyezték a Vidékfejlesztési Minisztériumnak elkeresztelt akkori agrártárcához, majd fokozatosan kialakították az NFA szervezetét is.



Brit EU-népszavazás - Gyorsan gyengülhet a font

Folyamatosan és jelentősen romlottak a héten Nagy-Britannia államadós-kockázati mérőszámai a brit EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazás közeledtével.

A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég péntek esti hétzáró kimutatása szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama 41 bázisponton fejezte be a heti kereskedést a londoni piacon. Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű brit államkötvény piaci csődbiztosítása most 41 ezer dollárba kerül az irányadó ötéves lejáratra.

A Markit londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a brit államkötvények CDS-kontraktusai januárban 18 bázisponton kezdték az idei kereskedést, vagyis azóta több mint a kétszeresére emelkedett ez az alapvető adóskockázati mérőszám. A ház adatai szerint csak az elmúlt héten 8 bázisponttal drágultak a szuverén brit CDS-tranzakciók.

Nagy-Britannia államadós-kockázati mutatója világviszonylatban továbbra is a legjobbak között van, de a brit gazdaságéval összemérhető fejlettségű nyugati ipari országokétól most már jelentős mértékben elszakadt.  A Markit pénteki adatai szerint Németország államadósságának CDS-díjszabása jelenleg 19 bázispont, az Egyesült Államoké 20 bázispont.

Mindeközben folytatódik a befektetői tőkeátcsoportosítás a biztonságosnak tartott eszközökbe. A Markit kötvénypiaci adatszolgáltató részlegének kimutatása szerint ezt jelzi, hogy a tízéves amerikai kincstárjegy hozama a héten 1,58 százalékra süllyedt; ez 2012 óta nem mért mélypont.

A népszavazási kockázatok a brit reálgazdaságban is érződnek. A Bank of England - a brit jegybank - legutóbbi értékelése szerint jóllehet a fogyasztás továbbra is erőteljes, egyre több jel utal azonban arra, hogy a népszavazás körüli bizonytalanságok miatt a gazdasági szereplők máris halasztják az olyan nagy horderejű kiadási döntéseket, amelyek visszafordítása költséges lenne. Ezek közé tartoznak a kereskedelmi és lakossági ingatlan-tranzakciók, a járművásárlások és az üzleti beruházások.

A Bank of England szerint ha a brit EU-tagságról szóló népszavazáson a kilépésre voksolók kerülnek többségbe, a háztartások és az üzleti vállalkozások még tovább halaszthatják fogyasztási és beruházási kiadásaikat, ami csökkentené a munkaerőkeresletet és így növelné a munkanélküliséget. A brit jegybank szerint ezt a font további gyengülése kísérheti, és ez akár "meredek ívű" is lehet.