Előfizetés

Juhász Péter: nem vagyok számon kérhető

Publikálás dátuma
2016.06.20. 12:43
Fotó: Vajda József/Népszava
A megúszásra játszó Rogán Antalról és a pénzátadást elhallgató közmédiáról is beszélt a Népszabadságnak adott interjúban Juhász Péter, az Együtt alelnöke.

Juhász Péter már a másfél éve tartó per legelején indítványozta Portik Tamás meghallgatását. Most Portikot beidézte a bíróság, erről Juhász a következőket mondta:

- Portikot beidézte a bíróság, mert indokoltnak látta, hogy meghallgassa, kikkel állt kapcsolatban, ismerte-e Rogánt, mit tud a rendszerről. Elvileg úgy kellett volna történnie, hogy Rogánt és Portikot szembesítik egymással, hiszen így tudtak volna reagálni egymás állításaira. Rogán Antal azzal kerülte ki a tárgyaláson való részvételt, hogy halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt nem tud jelen lenni. (...) Teljesen nyilvánvaló, hogy Rogán hazudott, meg akarta úszni azt, hogy meg kelljen jelennie a bíróság előtt.

Már a pénteki tárgyalás is elegendő ahhoz, hogy politikai véleményként joggal állíthassam: bűnözőkkel üzletelt, hiszen rengeteg erre utaló adat van. Ha tényekre alapozom a véleményemet, nem vagyok számon kérhető. Rogán ügyvédei beidéztek rendőr tanúkat, ami eléggé érdekes, mert a Portik elfogását vezető parancsnokot kérték föl tanúnak, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak azon tagját, aki az állítások szerint vezette a Portik elleni titkos adatgyűjtést.

Folytatni fogom az ügyet. Bízom benne, hogy a közvélemény a foci ellenére is figyelni fog. Két óra alatt 600 ezer emberhez jutott el a Facebook-videóm, magas a nézettség. Ez volt az a pont, amikor a nyilvánosság áttörte azt a küszöböt. És van még pár adu a kezemben.

A teljes interjút itt olvashatja!

Aggódnak a szakszervezetek

Az öt szakszervezeti konföderáció visszautasítja, hogy a háttérintézmények megszüntetéséről, átalakításáról szóló kormányzati döntés a "megfelelő előkészítő érdekegyeztetés nélkül született meg".   

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek (Liga), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Munkástanácsok az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták, a közszféra érdekegyeztető fórumain írásos javaslatok nélkül, "bizonytalan" államtitkári előterjesztés alapján voltak ugyan konzultációk, amelyeken komoly aggodalmak és kifogások hangoztak el a tervezettel kapcsolatban, de jórészt hiába, mert végül a munkavállalókat, illetve a társadalmat hátrányosan érintő figyelmeztető jelzéseket figyelmen kívül hagyva döntöttek a háttérintézmények sorsáról.

Véleményük szerint elfogadhatatlan a 80 százalékos bértömeg tervezése, amely jelentős elbocsátásokkal járhat. Úgy vélik, a jelenlegi létszám mellett is túlterheltek az alkalmazottak, továbbá alaptalan és cinikus az az elképzelés, hogy a háttérintézményektől eltávolítottak elhelyezkedhetnek a versenyszférában. Szerintük ugyanis növekedni fog a jól képzett munkanélküliek száma. Ezért azt követelik, hogy a kormány mutassa be az esetlegesen elbocsátandó közszolgálati munkavállalók munkaerőpiaci státusának kezelésére tett intézkedéseket.

A szakszervezetek szerint a kormányzat által elképzelt változtatások, a generális struktúraváltás komoly napi munkaerőmozgást fog eredményezni, azonban a jelenlegi mobilitási feltételek nem teszik lehetővé a munkavállalók jelentős tömegeinek települések közötti költözködését.

Közleményükben kitérnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megszüntetésére is. Elfogadhatatlannak és a társadalom egészét hátrányosan érintő lépésnek tartják az évente mintegy kétezer milliárd forintot kezelő OEP megszüntetését. Remélik, "nem erre az összegre vetett valaki szemet" - írták, hozzátéve: a magyar egészségügy jelenleg is a szakadék szélén tántorog, és egy ilyen mértékben alulfinanszírozott ágazatból egyetlen forintot sem lehet kivonni. Úgy vélik, az OEP megszüntetésével a betegek kerülnek veszélybe, az eddig sem rövid döntési mechanizmusok tovább bonyolódhatnak.

Hasonlóképpen súlyos problémának nevezték a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság tervezett megszüntetését, amely szerintük veszélyt jelent a munkavállalók jövőbeni nyugdíjbiztonságára. Továbbá mindkét alap a munkavállalók járulékából áll össze és növekszik, ezért nincs helye és biztonsága az államkincstárban - közölték.

A szakszervezetek szerint összességében elfogadhatatlan, hogy országos intézmények városi vagy megyei kormányhivatalokba olvadva szűnjenek meg, ezért arra kérik a kormányt, hogy az elfogadott határozat ellenére gondolja újra elképeléseit, és merjen változtatni, mert a társadalom érdeke ezt indokolja.

Követelik továbbá, hogy ahol ténylegesen intézménybezárás vagy átalakulás következik be, ott az csak érdemi országos vagy ágazati egyeztető tárgyalások után történjen meg - olvasható az öt szakszervezeti konföderáció közleményében.

Mélyül a szakadék Nyugat-és Kelet-Európa között

Publikálás dátuma
2016.06.20. 08:24

Bloomberg

Kelet-Európa a költekezésre áll rá, a külföldi kereslet visszaesését a belső fogyasztás felfuttatásával ellensúlyozza. Csakhogy a deficit elengedése miatt aggódnak a nemzetközi partnerek és megugrottak az állampapírok hozamai. A Brexit lehetősége még inkább mutatja, hogy egyre mélyebb a választóvonal a földrész nyugati és keleti fele között. Utóbbi nem kér a szervezet szigorából. Szembeszállt a német menekültpolitikával, a magyarok és a lengyelek pedig egyre-másra kapják a bírálatokat a demokrácia lebontásáért. A régió a lassuló növekedés láttán most kiengedi a költségvetési fékeket. Egy brüsszeli elemző azt mondja: most sokkal kisebb az EU részéről a nyomás a deficitcél betartása érdekében. Ráadásul egyre elfogadottabbá válik a populizmus, ami válasz az elhúzódó megszorításokra és a gazdasági bizonytalanságra.