Feloszlott a parlament Horvátországban

Feloszlatta magát július 15-ei hatállyal a horvát parlament, és nagy valószínűséggel már szeptember elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak az országban.

A 151 fős nemzetgyűlés hétfői ülésén 137 támogató és 2 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett döntött a testület feloszlatásáról.

A szábor a szavazatok túlnyomó többségével múlt csütörtökön megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic technokrata kormányfőtől, ezzel automatikusan megbukott a kormány is. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Oreskovic ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. Oreskovic az üzleti szférából érkezett, ahol nemzetközi karriert futott be, és egyik pártnak sem volt a tagja. Ezt követően az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) pénteken indítványozta, hogy a nemzetgyűlés július 15-ével oszlassa fel magát.  A beadványt 89 képviselő írta alá.

Az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától kezdve legalább harminc és legfeljebb hatvan napnak kell eltelnie az új választások kiírásáig. A parlamenti választások pontos időpontját Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő határozza meg.
Az elnök a kormányalakításról folytatott pénteki konzultációk után azt mondta, a pártok azt kérték, hogy szeptember 4-én vagy 11-én legyenek az előre hozott választások, amit ő figyelembe fog venni.

A tavaly november 8-ai parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormány alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

Az elmúlt közel hat hónap alatt azonban nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült Híd kormányzása. Egyes szakértők szerint Horvátország történelme legsikertelenebb kormánya volt. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 68 százaléka Tomislav Karamarkót tette felelőssé a kormány bukásáért. Oreskovic három hete ugyanis lemondásra szólította fel mindkét helyettesét, arra hivatkozva, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, HDZ-elnök és Bozo Petrov miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormányzó párt, a Híd elnöke között kialakult személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. A HDZ ezután új parlamenti többséget akart létrehozni, új miniszterelnöknek pedig Zdravko Maric pénzügyminisztert jelölte, valamint kezdeményezte Oreskovic visszahívását. A HDZ által a Híd részvétele nélküli új kormány megalakítása érdekében folytatott tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak.

Karamarkót a saját pártján belül is többen támadják emiatt. Hétfő délután ülésezik a HDZ elnöksége, a testület sajtóértesülések szerint Karamarko lemondását követeli, s ha nem mond le, leváltják a pártelnöki tisztségéből.

Szerző

Halálos áldozatokat követelt az ítéletidő Erdélyben

Két halálos áldozatot is követelt az Erdélyen átvonuló vasárnap esti vihar. A Temes megyei Perjámoson (Periam) villámcsapás ölt meg egy pásztort, a Maros megyei Marosvécsen (Brancovenesti) pedig egy kétéves gyermek halt meg, miután fa dőlt a gépkocsira, amelyben szüleivel utazott.

A tornádószerű vihar a Maros megyei Kutyfalván (Cuci) és a szomszédos Marosdátoson (Dataseni) okozta a legnagyobb károkat. A két faluban több mint 300 ház tetőszerkezete sérült meg. Az orkánerejű szél elragadta a tetőcserepeket. A vihar Kutyfalván alig tíz perc alatt hét házat teljesen tető nélkül hagyott, és két templom tornyának a fedelét is letépte. Marosdátoson öt ház maradt teljesen tetőzet nélkül.

A vihar fákat és villanyoszlopokat döntött ki, és egy furgont is felborított. Maros megyében 60 település maradt áram nélkül.

A romániai meteorológiai szolgálat hétfőn újabb első fokú (sárga jelzésű) figyelmeztetést bocsátott ki a Partiumra, a Bánságra és Erdély nyugati megyéire. Itt hétfő kedden 11 óráig heves esőzések, viharok várhatók. A csapadékmennyiség helyenként akár a négyzetméterenkénti 50 litert is meghaladhatja.

Szerző

Több munkát kap az unió földközi-tengeri flottája

Az Európai Unió elkötelezett a mediterrán térség biztonsága mellett, ezért egy évvel meg fogják hosszabbítani és ki fogják terjeszteni az unió földközi-tengeri flottájának mandátumát - közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Mogherini a tagországok külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt elmondta, hogy a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése érdekében távolabbi vizekre is kiterjesztik az Égei-tengeren tevékenykedő, Sophia elnevezésű haditengerészeti misszió műveleteit.

A flotta munkáját ki kell terjeszteni a líbiai felségvizekre is - jelentette ki -, nemcsak az észak-afrikai régió, különösen a líbiai stabilizáció érdekében, hanem a fegyverkereskedelem leállítása miatt is. Utóbbi az Iszlám Állam terrorszervezet gyengítését is szolgálná.

Mogherini arra is kitért, hogy a migrációs vita során megtárgyalják az afrikai Száhel-övezethez tartozó országok védelmének megerősítését is, amely - mint mondta - kedvező hatással lehet az Európa irányába induló migrációra is.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor, a brit EU-népszavazásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha Nagy-Britannia nemmel szavaz, egyedül marad, s ezt jobb elkerülni. "Egységes Nagy-Britanniát szeretnénk egy egységes Európai Unióban" - fogalmazott Asselborn a brit uniós tagságról most csütörtökön tartandó népszavazással kapcsolatban.

Szerző