Titokban, illegálisan szórták szét Biszku Béla hamvait

Publikálás dátuma
2016.06.20. 17:30
Biszku-per 2015.10.02. Fotó: Tóth Gergő
Nem kért hatósági engedélyt Biszku Béla családja arra, hogy az egykori állampárti vezető hamvait egy második kerületi erdőben szórhassa szét május elsején. 

Holott a temetkezési törvény szerint ha a hamvakat temetőn kívüli területen akarják elhinteni, akkor ahhoz szükséges az ingatlan kezelőjének a hozzájárulása, ám a Bors szerint a szertartásról a fővárosi II. és a III. kerületi önkormányzathoz sem érkezett bejelentés. A 95 éves korában elhunyt Biszku hamvainak pontos helyét csak a temetésen részt vevők tudják, a Népi Front csak egy közelben lévő fát jelölt meg. Attól tartottak ugyanis, hogy meggyaláznák a nyughelyet - írta a bulvárlap.

Szerző

Orbán Ráhel-esküvő - Kiderült, mennyibe került a mobilkeresés

Publikálás dátuma
2016.06.20. 17:24
Fotó: Tóth Gergő
Végre kiderült, 12,3 millió forintot költött a rendőrség az adófizetők pénzéből arra, hogy megtalálja az Orbán Ráhel esküvőjén eltűnt mobilok tolvajait - írja az Átlátszó. 

A portál közérdekű adatigényléssel nyolc hónap várakozás után szerezte meg a Készenléti Rendőrség Hivatalától az adatokat. A rendőrséget a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kötelezte az információ kiadására. Orbán Ráhel és Tiborcz István 2013-as esküvőjén a lakodalomban eltűnt két mobiltelefon, a rendőrség pedig DNS-vizsgálatokkal próbált a tolvaj nyomára bukkanni.

A költséges DNS-vizsgálatot azért alkalmazta a rendőrség, mert az egyik telefon tokján egy ismeretlen személy DNS-mintáját is rögzítették, amelyről feltételezték, hogy a tolvajé. Végül összesen 26 személytől vettek DNS-mintát, holott azt csak indokolt esetben lehet alkalmazni, és igen drága is. A nyomozás eredménytelenül zárult, az eljárást végül meg is szüntették.

Szerző

A magyar reformok nem működnek

Hallom elégszer, a „Magyar reformok működnek”. Más kérdés (dehogy más kérdés!), hogy mindezt nem tapasztalom - írja holnap megjelenő jegyzetében Bod Péter.

Tegyük fel azt az elemi kérdést, hogy egy kormányzat van-e abban a helyzetben, hogy az általa elindított programokról (nevezzük ezeket reformoknak) elfogulatlan véleményt mondjon? Nyilvánvalóan nincs. Mégis úgy tesz, mintha a saját elképzeléseiről és azok megvalósításáról a lehető legobjektívebb értékelést alkotná.

Kis leegyszerűsítéssel: a magyar reformok nem működnek. A kormánypropaganda idevágó tételmondatai közül kevés állja meg a helyét. Igaz, hogy alacsony az infláció, a költségvetés (tudható) hiánya csekély, de az messze nem, hogy a „magyar gazdaság teljesítményét külföldön is elismerik”. A hitelminősítők vonakodó és hezitáló magatartása nem ezt támasztja alá. Az pedig egyenesen a háryjánosi hagyományok továbbéléseként értékelhető, hogy ugyanennek a kormánykampánynak az egyik vezérmotívuma „az egyik legjobb gazdasági növekedés Európában” szlogenjének azonosítása hazánkkal. Ez, ha pillanatokra igaz volt is, mára kiderült, hogy a kontinens egyik leggyengébb növekedését produkálta a magyar gazdaság, amely csak a súlyos válsággal viaskodó Görögországot tudta ebben megelőzni. Erre a teljesítményre kellene olyan büszkének lenni? Erre kapja fel a fejét Európa vagy a világ? Mert félreértés ne essék, az Orbán-kormány ennél kevesebbel nem éri be.

Szerző