Vizsgálatot indított a felcsúti kisvasút ügyében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi (több mint 600 millió forintnyi) uniós forrást, amelyből a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő, 5,5 kilométeres vasútvonal megvalósult. Az eljárás Jávor Benedek bejelentésére indult, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője lapunknak kifejtette: ha a legfeljebb egyéves vizsgálat során az OLAF megállapítja, hogy valóban uniós érdekek sérültek, ahogyan a gyanú szól, akkor a hatóság az Európai Bizottság (EB) regionális főosztályához továbbítja az ügyet, amely kiszabhatja a szankciókat. A főosztálynak lehetősége van akár arra is, hogy felfüggessze a kifogásolt uniós programot, ám erre Jávor szerint a kisvasút esetében nincs lehetőség, mivel arra még az előző, már lezárt EU-támogatási ciklusban vették fel a pénzt.
Sokkal valószínűbb, hogy az EB részben vagy egészben vissza fogja fizettetni a kormánnyal a kisvasútra költött 2 millió eurót: "az összeget ugyan a tagállam átkérhetné egy másik projektre, ám mivel az a ciklus 2015-ben lezárult, a pénz gyakorlatilag elveszik Magyarországról" - vázolta a politikus a várható végkimenetelt. Hozzátette a szóban forgó program az EU-hoz való felzárkózást szolgálja, ám ha "ökörségekre költjük a pénzt", az komoly következményekkel járhat. Jelenleg is zajlik ugyanis a 2020 utáni EU-költségvetés tervezése, s ha elterjed - mint arra már vannak jelek -, hogy a kormány korrupt módon használja fel az uniós pénzeket, akkor aligha kapunk annyi támogatást, mint eddig. Márpedig ezidáig Magyarország ls Lengyelország volt a legnagyobb haszonélvezője az uniós fejlesztési forrásoknak.
Az OLAF-nak az lehet a legnagyobb aggálya, hogy az Orbán Viktor kedvenc falujában épült vasútvonalat a kormány kiemelt beruházássá minősítette, így elkerülte az engedélyeztetési eljárások jó részét, s számos döntést kivont a nyilvánosság hatásköre alól. Mindezt azzal indokolták, hogy a beruházás kiemelt jellegét az adja: sok turistát vonz a környékre. Az előzetes becslések napi 2-7 ezer utassal számoltak, ám a felcsúti kisvasút messze a várakozásokon alul teljesített. Az első hónapban naponta csupán 30 ember utazott rajta, s ennek híre bejárta a nyugati sajtót is. Még a The Telegraph is hosszasan foglalkozott a kormányfő kisvasútjával, a brit lapnak egy helyi úgy nyilatkozott, a vonal "a semmiből tart a semmibe", ezért nem utazik rajta senki.
A kormányfő azonban korábban arról beszélt, ha támadják a kisvasutat, "akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig". Orbán úgy vélte, azért éri annyi támadás az 1800 lelkes település fejlesztéseit, mert Felcsút adja a miniszterelnököt. Leszögezte, mindennek ellenére folytatják a munkát, mert a cél az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen. Ennek megfelelően Felcsútnak és környékének fejlesztése továbbra sem áll le: kiderült, egy friss kormányhatározattal 2,2 milliárd forintot ad a kormány a Bicske és Etyek közti bicikliútra, illetve "gasztrosétányt" is építenek a Váli-völgyben. A pénzt a rendkívüli tartalékokból veszik el, ráadásul ennyi úgy tűnik nem is elég a teljes beruházásra. Az RTL Híradó szerint ugyanis Orbán további 1,4 milliárd forint átcsoportosítására kérte fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy mit és mikorra építenek meg a projekten belül, merre megy majd a bicikliút, milyen lesz a gasztrosétány, s tervez-e a kormány újabb összegeket szánni a térség fejlesztésére, válasz azonban lapzártánkig nem érkezett.
