Előfizetés

Bajban Orbán kisvasútja

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:01
Elvesztíhet mintegy 600 millió forintnyi uniós támogatást az ország, mert azt a felcsúti kisvasútra költötte a kabinet FOTÓ: VER
Nem megfelelően költötte el a magyar kormány azt a mintegy 2 millió eurós uniós támogatást, amelyből a felcsúti kisvasút megvalósult, ezért az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Magyarország ellen. Jávor Benedek szerint az Európai Unió akár vissza is kérheti a pénzt az Orbán-kormánytól. A PM-es európai parlamenti (EP-) képviselő elmondta, az esetleges büntetés hatására, 2020 után kevesebb uniós pénzt kaphatunk. Eközben a Váli-völgy tovább szépül: a kormány 3,6 milliárd forintból kerékpárutat és gasztrosétányt épít Felcsút térségében.

Vizsgálatot indított a felcsúti kisvasút ügyében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi (több mint 600 millió forintnyi) uniós forrást, amelyből a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő, 5,5 kilométeres vasútvonal megvalósult. Az eljárás Jávor Benedek bejelentésére indult, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője lapunknak kifejtette: ha a legfeljebb egyéves vizsgálat során az OLAF megállapítja, hogy valóban uniós érdekek sérültek, ahogyan a gyanú szól, akkor a hatóság az Európai Bizottság (EB) regionális főosztályához továbbítja az ügyet, amely kiszabhatja a szankciókat. A főosztálynak lehetősége van akár arra is, hogy felfüggessze a kifogásolt uniós programot, ám erre Jávor szerint a kisvasút esetében nincs lehetőség, mivel arra még az előző, már lezárt EU-támogatási ciklusban vették fel a pénzt.

Sokkal valószínűbb, hogy az EB részben vagy egészben vissza fogja fizettetni a kormánnyal a kisvasútra költött 2 millió eurót: "az összeget ugyan a tagállam átkérhetné egy másik projektre, ám mivel az a ciklus 2015-ben lezárult, a pénz gyakorlatilag elveszik Magyarországról" - vázolta a politikus a várható végkimenetelt. Hozzátette a szóban forgó program az EU-hoz való felzárkózást szolgálja, ám ha "ökörségekre költjük a pénzt", az komoly következményekkel járhat. Jelenleg is zajlik ugyanis a 2020 utáni EU-költségvetés tervezése, s ha elterjed - mint arra már vannak jelek -, hogy a kormány korrupt módon használja fel az uniós pénzeket, akkor aligha kapunk annyi támogatást, mint eddig. Márpedig ezidáig Magyarország ls Lengyelország volt a legnagyobb haszonélvezője az uniós fejlesztési forrásoknak.

Az OLAF-nak az lehet a legnagyobb aggálya, hogy az Orbán Viktor kedvenc falujában épült vasútvonalat a kormány kiemelt beruházássá minősítette, így elkerülte az engedélyeztetési eljárások jó részét, s számos döntést kivont a nyilvánosság hatásköre alól. Mindezt azzal indokolták, hogy a beruházás kiemelt jellegét az adja: sok turistát vonz a környékre. Az előzetes becslések napi 2-7 ezer utassal számoltak, ám a felcsúti kisvasút messze a várakozásokon alul teljesített. Az első hónapban naponta csupán 30 ember utazott rajta, s ennek híre bejárta a nyugati sajtót is. Még a The Telegraph is hosszasan foglalkozott a kormányfő kisvasútjával, a brit lapnak egy helyi úgy nyilatkozott, a vonal "a semmiből tart a semmibe", ezért nem utazik rajta senki.

A kormányfő azonban korábban arról beszélt, ha támadják a kisvasutat, "akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig". Orbán úgy vélte, azért éri annyi támadás az 1800 lelkes település fejlesztéseit, mert Felcsút adja a miniszterelnököt. Leszögezte, mindennek ellenére folytatják a munkát, mert a cél az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen. Ennek megfelelően Felcsútnak és környékének fejlesztése továbbra sem áll le: kiderült, egy friss kormányhatározattal 2,2 milliárd forintot ad a kormány a Bicske és Etyek közti bicikliútra, illetve "gasztrosétányt" is építenek a Váli-völgyben. A pénzt a rendkívüli tartalékokból veszik el, ráadásul ennyi úgy tűnik nem is elég a teljes beruházásra. Az RTL Híradó szerint ugyanis Orbán további 1,4 milliárd forint átcsoportosítására kérte fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy mit és mikorra építenek meg a projekten belül, merre megy majd a bicikliút, milyen lesz a gasztrosétány, s tervez-e a kormány újabb összegeket szánni a térség fejlesztésére, válasz azonban lapzártánkig nem érkezett.

Garancsi kaszinózni kezdett, az Elios hasított
Árbevételét és nyereségét is megduplázta tavaly az előző évihez képest az Elios Innovatív Zrt. - írta a Népszabadság. A kormányfő vejéhez kötött, ám Tiborcz István által már eladott cégnek a közpénzből finanszírozott világítás-korszerűsítési tenderek jól fialtak: 2015-ben 7,6 milliárd forintos bevétele és 1,1 milliárdos nyeresége volt. A tulajdonosok 972 millió forint osztalékot vettek fel.
Eközben a miniszterelnök "kötélbarátja", Garancsi István hivatalosan is a soproni kaszinó egyik tulajdonosa lett az érdekeltségébe tartozó, a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül. A Casino Sopron Kft. tavaly a 2014-es 2,7 milliárdos árbevétel után 3,3 milliárdot zsebelt be, melyből végül 787 millió forintos nyereséget tudott kimutatni. Garancsinak más módon is jövedelmez majd a szerencsejáték, az mfor.hu szerint ugyanis a kaszinót üzemeltető CAI Hungary Kft. és annak másik tulajdonosa, a Casino Sopron Szórakoztatásszervező Kft. idén egyaránt nyitottak számlát a Videoton-tulaj pénzpiaci érdekeltségénél, a Duna Takarékbanknál.



Hazajönnek a magyarok a Brexit miatt?

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:00
„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként”
Nem sikerült hazahozni a fiatalokat a kormánynak, így sokan még mindig inkább Nagy-Britanniát választják, mint Magyarországot. Már csak ezért is fontos lehet a kormánynak kiállni a Brexittel szemben, azaz az angliai magyar munkavállalókért. Nem véletlen tehát, hogy Orbán Viktor személyes üzenettel tett hitet az Európai Unió és Nagy-Britannia uniós tagsága mellett.

Egyes szám első személyben írt üzenetet a briteknek a több százezer Nagy Britanniában dolgozó magyart is érintő Brexit ellen Orbán Viktor. A Daily Mail című konzervatív napilap hétfői kiadása által közölt egész oldalas hirdetés angol szövege a brit választópolgároknak szól, a kormányfő szerint ugyanis: "A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként."

Nem a kormány, csupán a kormányfő kampányol tehát a britek maradásáért, hiszen - mint megírtuk - Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten még azt mondta: a magyar kabinet nem foglal állást a kérdésben, azt a britekre bízza. A hirtelen jött álláspontváltás másoknak is feltűnt, így több laptársunkkal azt közölte a miniszterelnöki sajtófőnök: Orbán "következetesen azt az álláspontot képviseli - a visegrádi országok kormányfőivel közösen -, hogy Európa erősebb a britekkel együtt, és mi örülünk annak, hogy egy ilyen nagy nemzettel egy szövetségben lehetünk. Ez részben megtiszteltetés, másrészt komoly erő - mondta el több fórumon is a miniszterelnök. Mi is erősebbek vagyunk, ha a britek bent vannak az Európai Unióban. Orbán Viktor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem akarjuk mi megmondani a briteknek, hogy mit tegyenek, hogyan döntsenek. A britek a saját szempontjaik alapján hoznak egy döntést, és mi ezt el fogjuk fogadni."

Kérdéses persze, hogy az egész oldalas hirdetés, valamint az azt megelőző napok kormányzati nyilatkozatai mennyiben hitelesek, hiszen ha a kabinet, avagy Orbán nem akarná megmondani, mit tegyenek a britek, akkor nem mondana semmit. Ráadásul Orbán az első uniós miniszterelnök, aki ilyen erőteljesen beleszállt a Brexit-ellenes kampányba. Mindezt persze közpénzből, hiszen a londoni magyar nagykövetség finanszírozta a hirdetést, amely hozzávetőleg bruttó 21,1 millió forint volt.

„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként” – üzeni a kormányfő

„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként” – üzeni a kormányfő

"Az EU és Magyarország érdeke megegyezik abban, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja" - közölte ezzel szemben Szijjártó Péter is tegnap az uniós tagországok külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Nagy-Britannia kilépése az EU-t gazdaságilag és politikailag is rendkívüli módon meggyengítené, hiszen a szigetország Európa második, a világ ötödik legnagyobb és legerősebb gazdasága. "Az Európa jövőjéről folytatott uniós vita során a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyek, ha nem jelennek meg hangsúlyosan, akkor a vita Magyarország szempontjából rossz irányt fog venni" - fokozta a kampányt a miniszter, példaként pedig azt emelte ki: a magyar és a brit álláspontok megegyeznek abban, hogy a nemzeti parlamentek szerepét erősíteni kell. "Az uniót érő válságok is azt a tanulságot hozták magukkal, hogy a fontos és gyors döntések meghozatalához szükséges tudás alapvetően nemzetállami szinten van jelen" - hangsúlyozta. Szerinte ezt mutatja, hogy tagállamokat és a tagállami döntéshozatali jogosultságokat meg kell erősíteni, s mivel ezt az álláspontot Nagy-Britannia képviseli leghangsúlyosabban, Magyarországnak az az érdeke, hogy a britek az unió belül maradjanak.

Ez utóbbi külügyminiszteri érvelés azonban aligha igaz, de legalábbis nem ez a legfőbb oka a magyar kormány hirtelen jött pálfordulásának, hanem az, hogy nemcsak súlyos, egyelőre felmérhetetlen gazdasági veszteségekkel járhatna hazánk számára a Brexit, de könnyedén földönfutóvá tehetne több százezer nagy-britanniai munkavállalót is, akiknek elhelyezkedési és boldogulási esélyei Magyarországon egyelőre nem is látszanak.

Nem jöttek haza a fiatalok

"A program lezárult. További kérelmeket nem áll módunkban befogadni" - mindössze ennyi fogadja a "gyerehazafiatal.hu" látogatóit immáron egy hete, amikor is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mintegy mellékesen bejelentette: lezárják az eddig sikerként kommunikált kormányzati akciót. A döntés racionális, hiszen az elköltött 100 millió forintból egy év alatt csupán 105 embert tudtak hazahozni.

A "sikersztori" még 2015-ben indult, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette: elindul a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Akkor az akció felelőse, Czomba Sándor államtitkár közölte, hogy elsőként a Londonban élő és dolgozó magyarokat célozták meg, és első körben a 100 millió forintos program segítségével 50 fiatal problémáját és hazatérését fogják segíteni. A program kudarca rengetegszer témát szolgáltatott a sajtónak, a kabinet össze-vissza kommunikált róla, többször felmerült az is, hogy hazudnak az érintettek létszámáról. Éppen a zűrzavar miatt tett fel kérdéseket Ujhelyi István néhány hónapja Pákozdi Szabolcsnak, a programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatójának. Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselőjének címzett, terjedelmes válaszlevél a március elejéig érvényes adatokat közölte. Az OFA vezetője szerint 2015 októberére már sikerült itthoni elhelyezkedésében segíteni "a célként kitűzött" 50 fiatalt, idén márciusig pedig már 73 főt foglalkoztattak itthon, akik az Egyesült Királyságból tértek haza, s további 10 fiatal "sikeres állásinterjún van túl, miközben a programhoz csatlakozók száma folyamatosan növekszik". Pákozdi szerint ez az első kormány, amely ilyen programot indított, így annak sikerességét nem lehet csupán a létszámból megítélni, sőt, ő maga fokozott érdeklődést tapasztalt az angliai magyarok körében.

Beszámolt mindennek áráról is: a programra biztosított 100 millió forintos költségvetési forrás 5 százalékát működtetésre, 95 százalékát pedig a "csatlakozott fiatalok támogatására" fordította a szervezet. A működtetési költségek a jól hangzó 5 százalékból személyi jellegű kifizetések formájában mintegy egymillió forintot tettek ki márciusig, a PR tevékenység több mint 2,5 millió forint volt, a londoni nyílt napokkal kapcsolatos költések pedig (200 fős hallgatóságra tervezett terembérlés, szállás az előadóknak, stb.) pedig további több mint egymillió forint. Ez az, amit az OFA elköltött a kudarcos program népszerűsítésére, s mindezzel párhuzamosan márciusig 42,6 millió forintot fordított az addig hazatért 73 személy támogatására. Az "egy személy által igénybe vett legmagasabb támogatási összeg" 1,2 millió forint volt, amely tartalmazta az "egyszeri munkahely-keresési (repülőjegy) és a 12 havi lakhatási támogatást". Egy átlagos támogatott 59 ezer forintot kapott munkahelykereséshez, és mintegy 1 millió forintot lakhatásra, s vélhetően ugyanez az arány érvényesülhetett a március óta hazatért, további 32 fiatal esetében is. Ujhelyi szerint nemcsak mindez egyértelműen kudarc, de az EP-képviselő azt is tudatta már: a hatékonynak nem nevezhető program úgy szűnik meg, hogy a kormány eközben semmi egyebet nem "talált ki" az angliai munkavállalóknak, sőt, lényegében lemond azokról, akik egyre nagyobb számban vándorolnak külföldre.

Vittek magukkal még egy embert

Való igaz, tavaly már majdnem 33 ezren hagyták el az országot a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ám a valós szám ennél vélhetően sokkal nagyobbra rúg. Noha a kormány igyekszik bagatellizálni a problémát, maga Matolcsy György - még nemzetgazdasági miniszterként - egy írásbeli kérdésre adott válaszában már az előző ciklusban elismerte, hogy több mint félmillió magyar vándorolt külföldre, közülük pedig csak Nagy-Britanniában körülbelül háromszázezren dolgoznak. Hivatalosan persze jelenleg mintegy 370 ezer magyart tartanak nyilván az Európai Gazdasági Térség országaiban, ám a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mert a francia, spanyol és görög adatok nem ismertek és sokakat nem látnak a statisztikusok.

Az Eurostat adatai szerint mindenesetre a válság előtt 120-130 ezer magyar élt külföldön; Németországban dolgozik a legtöbb, 150 ezer, ami a 2008-2009-es válság előtti 60 ezer két és félszerese. Nagy-Britanniában hivatalosan is legalább 96 ezren vannak, ami kétszerese a nagy összeomlás előtti adatnak. Habár maga Orbán 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett a David Cameron brit miniszterelnökkel való budapesti találkozóján év elején, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik. Sőt, a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos.

Éppen ez volt az oka annak, hogy a Gyere haza fiatal program is Londonra és az Egyesült Királyságra fókuszált, mert nemcsak sok magyar van ott, de a programot irányítók szerint "ott a legalacsonyabb a magyar munkavállalók átlagéletkora (33 év), 80 százalékuk 40 évnél fiatalabb, rendszerint magas végzettségűek (33 százalékuk diplomás, 43 százalékuk érettségivel rendelkezik) és 49 százalékuk nőtlen vagy hajadon" - magyarul rájuk lenne a legnagyobb szükség itthon. Tény az is, hogy a kivándorlás mérhető módon 2010 után gyorsult fel, a Londonban élő magyaroknak pedig jelenleg alig hat százaléka mondja csak, hogy tervezi a hazatérést.

Kényszerből költöznek vissza?

Éppen ezeknek az érintetteknek lenne igazán komoly érvágás Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, hiszen a szabad mozgás és munkavállalás elve csak a szövetségen belül érvényesül. Ráadásul őket kevéssé fenyegetné a britek maradása esetén napirendre kerülő EU-reform, hiszen nem elsősorban szociális ellátásokért, hanem sokkal inkább munkáért költöznek ki. Több kutatás is megerősítette: a Kelet-Európából érkező bevándorlók, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle. A brit statisztikai hivatal (ONS) múlt szerdai adatismertetése szerint ráadásul az áprilissal zárult három hónapban átlagosan 5 százalék volt az állástalanok aránya, a rendszeres fizetett munkát végzők száma pedig 31,59 millió, ami a 16 és 64 év közötti korcsoporton belül 74,2 százalékos foglalkoztatottságnak felel meg.

Magyarán az angliai magyarokra nemcsak szüksége van a brit munkaerőpiacnak, de nem is veszik el az álláshelyeket a britektől. Az ő jogaikat, amennyiben maradhatnak az Egyesült Királyságban, kizárólag az sértené, ha a munkavállalásuk mellett nekik járó jogokat csorbíthatnák, valamint ha az ott születő gyermekek, illetve az emiatt munkából kieső szülőjük nem volna jogosult egészségügyi vagy szociális ellátásra pusztán azért, mert "bevándorló". Ez persze könnyen következhetne abból az uniós reformból, amelyről év elején Budapesten lényegében meg is állapodott Cameron és Orbán, s amit aztán a megfelelő finomításokkal elfogadott az EU is. Ám bizonyos ellátások megkurtítása korántsem egyenlő azzal, ha a csütörtöki brit népszavazást követően több százezren elkezdhetnének csomagolni.

Ezernyi panasz Ujhelyinek: külföldön sem könnyű
A kivándorolt magyar fiatalok többsége - ellentétben a feltételezésekkel és apolitikus benyomásukkal - igenis aktív politikai életet szeretnének élni és figyelmesek a magyarországi eseményekre. Többen emelték fel szavukat a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel is rendelkező állampolgárok szavazati jogának, a fideszes választási törvénynek köszönhető korlátozása miatt - derült ki azokból a panaszokból, amelyeket Ujhelyi István kapott az elmúlt egy évben. Az MSZP EP-képviselője 2015 júliusában nyitotta meg virtuális panaszablakát, amelyen keresztül - elsősorban a kivándorolt magyarok - megkereséseit várja. A címre mintegy ezer e-mail érkezett már, ezek egy részének feldolgozása jelenleg is tart, hiszen Ujhelyiék igyekeznek személyre szabott megoldásokat keresni és megválaszolni mindegyik panaszt.
Az eddigi kérésekből számos következtetés levonható arra vonatkozóan, miért is hagyják el Magyarországot, s miért nem térnek vissza egykönnyen hazájukba az aktív, fiatal magyar munkavállalók, akik ugyanakkor rendre nehézségekbe ütköznek külföldön is. Az Ujhelyi-csapat eredetileg az születendő, születő gyermekeinek anyakönyvezési problémái kapcsán indította a panaszablakot, így sok idevágó, a ma idegenhonban lévőket érintő problémára fény derült. Sok olyan levél érkezett, amelyben munkajogi problémákkal kapcsolatban kértek tanácsokat. Több olyan panasz is volt, amelyben például angliai munkavállaló fiatalokat csaptak be feketén dolgoztató, egyébként szintén magyarok. Ezekben az ügyekben Ujhelyiék igyekeztek jogi tanácsadást nyújtani és, ha szükséges volt, akkor a londoni nagykövetség felé jelezni az esetet. Sokan kifogásolták a magyar követségek és konzulátusok szűk nyitvatartási idejét és legtöbbször ellenséges ügyfélfogadási rendjét, ezzel kapcsolatban az EP-képviselő tájékoztatást és több figyelmet kért a külügyi tárcától. A panaszokból nemcsak a külföldi munkavállaláshoz vezető hazai kényszerekre, de sokszor a kettős diszkriminációra is fény derülhet, azaz arra, hogy a kivándorlókat nemcsak a befogadó országokban érheti számos nehézség, kihívás, de a hazai államigazgatási szervek is mostohán bánnak velük.



Hazajönnek a magyarok a Brexit miatt?

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:00
„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként”
Nem sikerült hazahozni a fiatalokat a kormánynak, így sokan még mindig inkább Nagy-Britanniát választják, mint Magyarországot. Már csak ezért is fontos lehet a kormánynak kiállni a Brexittel szemben, azaz az angliai magyar munkavállalókért. Nem véletlen tehát, hogy Orbán Viktor személyes üzenettel tett hitet az Európai Unió és Nagy-Britannia uniós tagsága mellett.

Egyes szám első személyben írt üzenetet a briteknek a több százezer Nagy Britanniában dolgozó magyart is érintő Brexit ellen Orbán Viktor. A Daily Mail című konzervatív napilap hétfői kiadása által közölt egész oldalas hirdetés angol szövege a brit választópolgároknak szól, a kormányfő szerint ugyanis: "A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként."

Nem a kormány, csupán a kormányfő kampányol tehát a britek maradásáért, hiszen - mint megírtuk - Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten még azt mondta: a magyar kabinet nem foglal állást a kérdésben, azt a britekre bízza. A hirtelen jött álláspontváltás másoknak is feltűnt, így több laptársunkkal azt közölte a miniszterelnöki sajtófőnök: Orbán "következetesen azt az álláspontot képviseli - a visegrádi országok kormányfőivel közösen -, hogy Európa erősebb a britekkel együtt, és mi örülünk annak, hogy egy ilyen nagy nemzettel egy szövetségben lehetünk. Ez részben megtiszteltetés, másrészt komoly erő - mondta el több fórumon is a miniszterelnök. Mi is erősebbek vagyunk, ha a britek bent vannak az Európai Unióban. Orbán Viktor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem akarjuk mi megmondani a briteknek, hogy mit tegyenek, hogyan döntsenek. A britek a saját szempontjaik alapján hoznak egy döntést, és mi ezt el fogjuk fogadni."

Kérdéses persze, hogy az egész oldalas hirdetés, valamint az azt megelőző napok kormányzati nyilatkozatai mennyiben hitelesek, hiszen ha a kabinet, avagy Orbán nem akarná megmondani, mit tegyenek a britek, akkor nem mondana semmit. Ráadásul Orbán az első uniós miniszterelnök, aki ilyen erőteljesen beleszállt a Brexit-ellenes kampányba. Mindezt persze közpénzből, hiszen a londoni magyar nagykövetség finanszírozta a hirdetést, amely hozzávetőleg bruttó 21,1 millió forint volt.

„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként” – üzeni a kormányfő

„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként” – üzeni a kormányfő

"Az EU és Magyarország érdeke megegyezik abban, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja" - közölte ezzel szemben Szijjártó Péter is tegnap az uniós tagországok külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Nagy-Britannia kilépése az EU-t gazdaságilag és politikailag is rendkívüli módon meggyengítené, hiszen a szigetország Európa második, a világ ötödik legnagyobb és legerősebb gazdasága. "Az Európa jövőjéről folytatott uniós vita során a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyek, ha nem jelennek meg hangsúlyosan, akkor a vita Magyarország szempontjából rossz irányt fog venni" - fokozta a kampányt a miniszter, példaként pedig azt emelte ki: a magyar és a brit álláspontok megegyeznek abban, hogy a nemzeti parlamentek szerepét erősíteni kell. "Az uniót érő válságok is azt a tanulságot hozták magukkal, hogy a fontos és gyors döntések meghozatalához szükséges tudás alapvetően nemzetállami szinten van jelen" - hangsúlyozta. Szerinte ezt mutatja, hogy tagállamokat és a tagállami döntéshozatali jogosultságokat meg kell erősíteni, s mivel ezt az álláspontot Nagy-Britannia képviseli leghangsúlyosabban, Magyarországnak az az érdeke, hogy a britek az unió belül maradjanak.

Ez utóbbi külügyminiszteri érvelés azonban aligha igaz, de legalábbis nem ez a legfőbb oka a magyar kormány hirtelen jött pálfordulásának, hanem az, hogy nemcsak súlyos, egyelőre felmérhetetlen gazdasági veszteségekkel járhatna hazánk számára a Brexit, de könnyedén földönfutóvá tehetne több százezer nagy-britanniai munkavállalót is, akiknek elhelyezkedési és boldogulási esélyei Magyarországon egyelőre nem is látszanak.

Nem jöttek haza a fiatalok

"A program lezárult. További kérelmeket nem áll módunkban befogadni" - mindössze ennyi fogadja a "gyerehazafiatal.hu" látogatóit immáron egy hete, amikor is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mintegy mellékesen bejelentette: lezárják az eddig sikerként kommunikált kormányzati akciót. A döntés racionális, hiszen az elköltött 100 millió forintból egy év alatt csupán 105 embert tudtak hazahozni.

A "sikersztori" még 2015-ben indult, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette: elindul a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Akkor az akció felelőse, Czomba Sándor államtitkár közölte, hogy elsőként a Londonban élő és dolgozó magyarokat célozták meg, és első körben a 100 millió forintos program segítségével 50 fiatal problémáját és hazatérését fogják segíteni. A program kudarca rengetegszer témát szolgáltatott a sajtónak, a kabinet össze-vissza kommunikált róla, többször felmerült az is, hogy hazudnak az érintettek létszámáról. Éppen a zűrzavar miatt tett fel kérdéseket Ujhelyi István néhány hónapja Pákozdi Szabolcsnak, a programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatójának. Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselőjének címzett, terjedelmes válaszlevél a március elejéig érvényes adatokat közölte. Az OFA vezetője szerint 2015 októberére már sikerült itthoni elhelyezkedésében segíteni "a célként kitűzött" 50 fiatalt, idén márciusig pedig már 73 főt foglalkoztattak itthon, akik az Egyesült Királyságból tértek haza, s további 10 fiatal "sikeres állásinterjún van túl, miközben a programhoz csatlakozók száma folyamatosan növekszik". Pákozdi szerint ez az első kormány, amely ilyen programot indított, így annak sikerességét nem lehet csupán a létszámból megítélni, sőt, ő maga fokozott érdeklődést tapasztalt az angliai magyarok körében.

Beszámolt mindennek áráról is: a programra biztosított 100 millió forintos költségvetési forrás 5 százalékát működtetésre, 95 százalékát pedig a "csatlakozott fiatalok támogatására" fordította a szervezet. A működtetési költségek a jól hangzó 5 százalékból személyi jellegű kifizetések formájában mintegy egymillió forintot tettek ki márciusig, a PR tevékenység több mint 2,5 millió forint volt, a londoni nyílt napokkal kapcsolatos költések pedig (200 fős hallgatóságra tervezett terembérlés, szállás az előadóknak, stb.) pedig további több mint egymillió forint. Ez az, amit az OFA elköltött a kudarcos program népszerűsítésére, s mindezzel párhuzamosan márciusig 42,6 millió forintot fordított az addig hazatért 73 személy támogatására. Az "egy személy által igénybe vett legmagasabb támogatási összeg" 1,2 millió forint volt, amely tartalmazta az "egyszeri munkahely-keresési (repülőjegy) és a 12 havi lakhatási támogatást". Egy átlagos támogatott 59 ezer forintot kapott munkahelykereséshez, és mintegy 1 millió forintot lakhatásra, s vélhetően ugyanez az arány érvényesülhetett a március óta hazatért, további 32 fiatal esetében is. Ujhelyi szerint nemcsak mindez egyértelműen kudarc, de az EP-képviselő azt is tudatta már: a hatékonynak nem nevezhető program úgy szűnik meg, hogy a kormány eközben semmi egyebet nem "talált ki" az angliai munkavállalóknak, sőt, lényegében lemond azokról, akik egyre nagyobb számban vándorolnak külföldre.

Vittek magukkal még egy embert

Való igaz, tavaly már majdnem 33 ezren hagyták el az országot a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ám a valós szám ennél vélhetően sokkal nagyobbra rúg. Noha a kormány igyekszik bagatellizálni a problémát, maga Matolcsy György - még nemzetgazdasági miniszterként - egy írásbeli kérdésre adott válaszában már az előző ciklusban elismerte, hogy több mint félmillió magyar vándorolt külföldre, közülük pedig csak Nagy-Britanniában körülbelül háromszázezren dolgoznak. Hivatalosan persze jelenleg mintegy 370 ezer magyart tartanak nyilván az Európai Gazdasági Térség országaiban, ám a valós szám ennél jóval nagyobb lehet, mert a francia, spanyol és görög adatok nem ismertek és sokakat nem látnak a statisztikusok.

Az Eurostat adatai szerint mindenesetre a válság előtt 120-130 ezer magyar élt külföldön; Németországban dolgozik a legtöbb, 150 ezer, ami a 2008-2009-es válság előtti 60 ezer két és félszerese. Nagy-Britanniában hivatalosan is legalább 96 ezren vannak, ami kétszerese a nagy összeomlás előtti adatnak. Habár maga Orbán 55 ezer angliai munkavállalót emlegetett a David Cameron brit miniszterelnökkel való budapesti találkozóján év elején, valójában a KSH adatai és becslések szerint is csak Londonban több százezer honfitársunk tartózkodik. Sőt, a brit Social Security Office által belső használatra készített tanulmányból kiolvasható: már 2014-ben is csaknem 1,4 millió magyarnak volt angliai társadalombiztosítási száma. Persze ez nem jelenti azt, hogy ennyien ott is tartózkodnak jelenleg, ám hogy valamikor munkát vállaltak a szigetország valamely pontján, az biztos.

Éppen ez volt az oka annak, hogy a Gyere haza fiatal program is Londonra és az Egyesült Királyságra fókuszált, mert nemcsak sok magyar van ott, de a programot irányítók szerint "ott a legalacsonyabb a magyar munkavállalók átlagéletkora (33 év), 80 százalékuk 40 évnél fiatalabb, rendszerint magas végzettségűek (33 százalékuk diplomás, 43 százalékuk érettségivel rendelkezik) és 49 százalékuk nőtlen vagy hajadon" - magyarul rájuk lenne a legnagyobb szükség itthon. Tény az is, hogy a kivándorlás mérhető módon 2010 után gyorsult fel, a Londonban élő magyaroknak pedig jelenleg alig hat százaléka mondja csak, hogy tervezi a hazatérést.

Kényszerből költöznek vissza?

Éppen ezeknek az érintetteknek lenne igazán komoly érvágás Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, hiszen a szabad mozgás és munkavállalás elve csak a szövetségen belül érvényesül. Ráadásul őket kevéssé fenyegetné a britek maradása esetén napirendre kerülő EU-reform, hiszen nem elsősorban szociális ellátásokért, hanem sokkal inkább munkáért költöznek ki. Több kutatás is megerősítette: a Kelet-Európából érkező bevándorlók, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle. A brit statisztikai hivatal (ONS) múlt szerdai adatismertetése szerint ráadásul az áprilissal zárult három hónapban átlagosan 5 százalék volt az állástalanok aránya, a rendszeres fizetett munkát végzők száma pedig 31,59 millió, ami a 16 és 64 év közötti korcsoporton belül 74,2 százalékos foglalkoztatottságnak felel meg.

Magyarán az angliai magyarokra nemcsak szüksége van a brit munkaerőpiacnak, de nem is veszik el az álláshelyeket a britektől. Az ő jogaikat, amennyiben maradhatnak az Egyesült Királyságban, kizárólag az sértené, ha a munkavállalásuk mellett nekik járó jogokat csorbíthatnák, valamint ha az ott születő gyermekek, illetve az emiatt munkából kieső szülőjük nem volna jogosult egészségügyi vagy szociális ellátásra pusztán azért, mert "bevándorló". Ez persze könnyen következhetne abból az uniós reformból, amelyről év elején Budapesten lényegében meg is állapodott Cameron és Orbán, s amit aztán a megfelelő finomításokkal elfogadott az EU is. Ám bizonyos ellátások megkurtítása korántsem egyenlő azzal, ha a csütörtöki brit népszavazást követően több százezren elkezdhetnének csomagolni.

Ezernyi panasz Ujhelyinek: külföldön sem könnyű
A kivándorolt magyar fiatalok többsége - ellentétben a feltételezésekkel és apolitikus benyomásukkal - igenis aktív politikai életet szeretnének élni és figyelmesek a magyarországi eseményekre. Többen emelték fel szavukat a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel is rendelkező állampolgárok szavazati jogának, a fideszes választási törvénynek köszönhető korlátozása miatt - derült ki azokból a panaszokból, amelyeket Ujhelyi István kapott az elmúlt egy évben. Az MSZP EP-képviselője 2015 júliusában nyitotta meg virtuális panaszablakát, amelyen keresztül - elsősorban a kivándorolt magyarok - megkereséseit várja. A címre mintegy ezer e-mail érkezett már, ezek egy részének feldolgozása jelenleg is tart, hiszen Ujhelyiék igyekeznek személyre szabott megoldásokat keresni és megválaszolni mindegyik panaszt.
Az eddigi kérésekből számos következtetés levonható arra vonatkozóan, miért is hagyják el Magyarországot, s miért nem térnek vissza egykönnyen hazájukba az aktív, fiatal magyar munkavállalók, akik ugyanakkor rendre nehézségekbe ütköznek külföldön is. Az Ujhelyi-csapat eredetileg az születendő, születő gyermekeinek anyakönyvezési problémái kapcsán indította a panaszablakot, így sok idevágó, a ma idegenhonban lévőket érintő problémára fény derült. Sok olyan levél érkezett, amelyben munkajogi problémákkal kapcsolatban kértek tanácsokat. Több olyan panasz is volt, amelyben például angliai munkavállaló fiatalokat csaptak be feketén dolgoztató, egyébként szintén magyarok. Ezekben az ügyekben Ujhelyiék igyekeztek jogi tanácsadást nyújtani és, ha szükséges volt, akkor a londoni nagykövetség felé jelezni az esetet. Sokan kifogásolták a magyar követségek és konzulátusok szűk nyitvatartási idejét és legtöbbször ellenséges ügyfélfogadási rendjét, ezzel kapcsolatban az EP-képviselő tájékoztatást és több figyelmet kért a külügyi tárcától. A panaszokból nemcsak a külföldi munkavállaláshoz vezető hazai kényszerekre, de sokszor a kettős diszkriminációra is fény derülhet, azaz arra, hogy a kivándorlókat nemcsak a befogadó országokban érheti számos nehézség, kihívás, de a hazai államigazgatási szervek is mostohán bánnak velük.