Bankot vett az állam

Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:25
Az aláírók: Friedrich Roedler az Erste-csoport fb-elnöke, Varga Mihály és Phil Bennett az EBRD alelnöke FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A bankok hitelezési aktivitásának javulását és ezáltal a gazdasági erőteljesebb növekedését várja a magyar kormány attól, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) karöltve 15-15 százalékos részesedést szereztek az osztrák Erste bankcsoport magyarországi leányvállalatában. Szakértők a kisebbségi részesedést megszerzését feleslegesnek tartják.

Még tavaly február 9-én megegyezés született arról, hogy az Erste Bank Hungary - tőkeemelés révén - összesen 30 százalékos részesedést ad el a magyar államnak, illetve az EBRD-nek. Varga Mihály a tranzakció hétfői lezárásakor elárulta, hogy a két vevő összesen 77,78 milliárd forintos vételárat fizet ki, az EBRD és a 100 százalékos állami tulajdonú Corvinus Zrt. azonos áron jutott hozzá a részvénycsomaghoz. Így a magyar költségvetésnek 38.9 milliárd forintot kell állnia, ugyanakkor az idei büdzsében ennél 6-7 milliárd forinttal kisebb összeg szerepelt. Ezt azzal magyarázta a miniszter, hogy a külső tanácsadók többre értékelték a részesedést, mint azt korábban gondolták. A kormány és a pénzintézetek közötti - főként a bankadó és a quaestorosok kártalanítása miatt kirobbant - vita miatt húzódott el az üzletkötés.

Az ügylet semmire se jó - mondta a Népszava által megkérdezett Bodnár Zoltán. A Liberálisok ügyvivője szerint az adófizetőknek kell ezt a vételárat kifizetniük. A szakember hamisnak tartotta Varga Mihálynak azt az állítását, hogy a magyar állam tulajdonosi megjelenése az Erstében a gazdasági növekedést és a hitelezési aktivitást elő fogja segíteni. Lapunk meg is kérdezte a minisztert, hogy észlelt-e hitelszűkét a bankoknál? Varga Mihály azonban kitérő választ adott, arra hivatkozott, hogy a bankrendszer kiheverte a "hét szűk esztendejét", amit az is jelez, hogy az esztendő első negyedében már 200 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el. A gazdaság bővülésével a hitelfelvételi kedv is növekedni fog, reményei szerint. Az adófizetők befektetett pénzét azonban nem kell félteni, mert az Ersténél "jól kamatozik."

Ugyanakkor a miniszter elárulta, hogy a tőkeemelés megtérülésének várható időtartamáról semmifajta számítást nem végeztek, mert nem az a döntő, hogy rövid vagy hosszú idő telik el ezalatt. A magyar állam megjelenése az Erstében azt támasztja alá, hogy az ország kockázata csökkent. Ez a tőkeemelés bizalomnövelő - tette hozzá.

Az Erste minden bizonnyal örül - mondta Bodnár Zoltán, hiszen a bankcsoport számára komoly terhet jelentett évekig a magyarországi leányvállalat vesztesége, amelyet csak tőkeemeléssel tudtak kompenzálni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Erste-csoport mérlegfőösszege egymagában akkora, mint a teljes magyar bankrendszeré.) Ugyanakkor ennek a feleslegesen kiadott közel 40 milliárd forintnak meg lett volna a helye más költségvetési kiadások között - mondta Bodnár Zoltán.

A tőkeemeléshez szükséges megkérni az európai versenyhivatal engedélyét, így az aktus véglegesítésére az ősz elején kerülhet sor.

A bankadó-csökkentés "anatómiája"
A tavaly februárban az Európai és Fejlesztési Bankkal (EBRD) aláírt együttműködési megállapodásban Magyarország vállalta, hogy 2016-tól több lépésben csökken a pénzintézetek különadója (bankadó), amelynek adókulcsa végül kisebb lett, mint azt korábban ígérték, és az adó alapját is másként számítják: az adó megállapításánál figyelmen kívül hagyják, hogy egy bank növeli-e évről évre a hitelállományát. Végül idén a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lett, akárcsak korábban. Viszont az 50 milliárd feletti összegre kisebb kulcsot kell fizetni, mégpedig 0,24 százalékot. (Korábban 0,53 százalékot kellett fizetni.) Eredetileg azt tervezték, hogy a különadó mértéke 2016-ban nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett különadó összegének 45 százalékát, de végül ezt a részt kivették a törvényjavaslatból. Amiben viszont nagy mértékben eltért a kormány a korábbi ígéreteitől az az volt, hogy az adó alapja 2016. adóévben is a 2009. adóévi adóalap lesz, nem pedig a 2014-es, mint korábban ígérték. Ezzel tulajdonképpen a magyar kormány megszegte az EBRD-vel kötött megállapodást, de a nemzetközi bank végül belenyugodott a változtatásba, mert érdemben a befizetendő adó mértéke megfelelt a megegyezésnek.



Szerző
Témák
Erste Erste Bank

10 milliárdot "talicskáztak ki" a magyar leányvállalatokból

Több mint 10 milliárd forint osztalékot vett ki a Strabag AG a magyarországi leányaiból - írta a VG.hu. Az osztrák cég kénytelen "kitalicskázni" a pénzt Magyarországról, ugyanis az elkövetkező években egyre kevesebb külföldi és magyar cég talál magának beruházási lehetőséget.

Éppen ezért a társaság központi mélyépítő cége, a Strabag Általános Építő Kft. törzstőkéjének 3,6 milliárd forintról 1 milliárdra történő leszállításáról döntöttek, vagyis 2,6 milliárdot von ki a cégből.

A "leányok" sem teljesítettek rosszul, közülük a legkisebb, a Strabag Vasúttechnika Kft., amely 800 milliós nyereségéből félmilliárd forint osztalékot fizet ki. Viszont öt-ötmilliárd osztalékot visz haza az anyacég a már említett Strabag Általános Építő Kft.-ből, illetve a magasépítő Strabag MML Kft.-ből. Előbbinek az árbevétele tavaly ugyan 5,5 milliárd forinttal esett visszaesett az előző évihez képest, viszont az adózott eredménye így is elérte a 6 milliárd forintot, amelyből futja az 5 milliárd forint kifizetésre.

A három Strabag cég együttes árbevételük 8 milliárddal több volt tavaly a 2014-es évben elértnél, adózás után pedig 4,5 milliárd forinttal több nyereséget könyvelhettek el. Összességében 150 milliárd forint árbevételükkel még mindig megelőzik a múlt évre 124 milliárdos forgalmat jelentett, fénysebességgel és kormányzati hátszéllel gyarapodó Duna Aszfalt-csoportot. A Portfolio 2013-as kimutatása szerint a Strabag összesen 580 milliárd forint értékű közbeszerzés részese volt önállóan vagy konzorciumi tagként, míg a Simicska-féle Közgép nem érte el az 500 milliárdot.

Szerző

Devizahitel - Söprik a bankok a padlást?

A devizahiteles elszámolások végeztével úgy tetszik a bankok minden problémás ügyüket gyorsan le akarják zárni, ám eközben számos, a törvényesség határát súroló trükkel is bepróbálkoznak.

 A Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesülete által csak padlássöprésnek nevezett folyamat lényege, hogy a pénzintézetek jelentős nagyságrendben keresik meg az ügyfeleiket régen esedékes, de lejárt tartozásokkal. Ezek az ügyek 5-15 éve felmondott, nem fizetett tartozások, amelyeknél a behajtást sem indították el. Az 5 évnél régebben lejárt tartozásoknál azonban már nem lehet megindítani a behajtást, amennyiben a bank a tartozásra nem tett végrehajtási kényszerintézkedéseket, nem szakította meg az elévülés időszakát, akkor elméletileg a bank vagy a követeléskezelő futhat a pénze után - hívta fel a figyelmet Kovács László, az egyesület főtitkára.

A jelenség nem volt eddig sem ismeretlen az adósok körében, azonban az elszámolások lezárásával a furcsa megkeresésekről az egyesülethez érkező jelzések száma hirtelen 3-4 szeresére ugrott - mondta el a Népszavának Kovács László. Főként a követeléseiket saját faktorcégeiken keresztül kezelő bankok a különösen aktívak, de a behajtócégek is nagyobb számban próbálkoznak - tette hozzá.

A rendszer általában úgy működik, hogy a bank vagy a követeléskezelő megbízottja személyesen keresi fel lakásán az ügyfelet, különböző módszerekkel, általában pszichikai nyomással, végrehajtással történő fenyegetéssel aláíratják az ügyféllel a tartozás elismerő nyilatkozatot, esetleg némi engedményt meglengetve. A tapasztalat szerint az ügyfelek jelentős része hagyja magát befolyásolni és aláírják a tartozás elismerő nyilatkozatot - írja közleményében az egyesület elnöke. Ezután a banknak már nincsen nehéz dolga, kiállítja a végrehajtási lapot, ami így hamar jogerőre emelkedik. Extrém esetnek tekinthető, de már 17 éve fennálló tartozást is próbált ily módon behajtani bank - említette az elnök.

Nagy számban fordulnak elő az úgynevezett fennmaradó tartozásokra kezdeményezett törvénytelen behajtások. Az elvitt gépjármű vagy ingatlan árverés után fennmaradt tartozásokról a bankok általában nem küldenek elszámolásokat. Az ügyfél joggal gondolja úgy, hogy a bank követelése megtérült, főleg hogy az hosszú időn keresztül nem jelentkezett.

Az egyesület amellett, hogy aggasztónak tartja a lakosság pénzügyi ismereteinek szintjét, már évek óta szorgalmazza egy banki fogyasztóvédelmi törvény létrehozását, a lejárt tartozással rendelkező adósokat pedig óvatosságra inti.

Szerző