Még tavaly február 9-én megegyezés született arról, hogy az Erste Bank Hungary - tőkeemelés révén - összesen 30 százalékos részesedést ad el a magyar államnak, illetve az EBRD-nek. Varga Mihály a tranzakció hétfői lezárásakor elárulta, hogy a két vevő összesen 77,78 milliárd forintos vételárat fizet ki, az EBRD és a 100 százalékos állami tulajdonú Corvinus Zrt. azonos áron jutott hozzá a részvénycsomaghoz. Így a magyar költségvetésnek 38.9 milliárd forintot kell állnia, ugyanakkor az idei büdzsében ennél 6-7 milliárd forinttal kisebb összeg szerepelt. Ezt azzal magyarázta a miniszter, hogy a külső tanácsadók többre értékelték a részesedést, mint azt korábban gondolták. A kormány és a pénzintézetek közötti - főként a bankadó és a quaestorosok kártalanítása miatt kirobbant - vita miatt húzódott el az üzletkötés.
Az ügylet semmire se jó - mondta a Népszava által megkérdezett Bodnár Zoltán. A Liberálisok ügyvivője szerint az adófizetőknek kell ezt a vételárat kifizetniük. A szakember hamisnak tartotta Varga Mihálynak azt az állítását, hogy a magyar állam tulajdonosi megjelenése az Erstében a gazdasági növekedést és a hitelezési aktivitást elő fogja segíteni. Lapunk meg is kérdezte a minisztert, hogy észlelt-e hitelszűkét a bankoknál? Varga Mihály azonban kitérő választ adott, arra hivatkozott, hogy a bankrendszer kiheverte a "hét szűk esztendejét", amit az is jelez, hogy az esztendő első negyedében már 200 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el. A gazdaság bővülésével a hitelfelvételi kedv is növekedni fog, reményei szerint. Az adófizetők befektetett pénzét azonban nem kell félteni, mert az Ersténél "jól kamatozik."
Ugyanakkor a miniszter elárulta, hogy a tőkeemelés megtérülésének várható időtartamáról semmifajta számítást nem végeztek, mert nem az a döntő, hogy rövid vagy hosszú idő telik el ezalatt. A magyar állam megjelenése az Erstében azt támasztja alá, hogy az ország kockázata csökkent. Ez a tőkeemelés bizalomnövelő - tette hozzá.
Az Erste minden bizonnyal örül - mondta Bodnár Zoltán, hiszen a bankcsoport számára komoly terhet jelentett évekig a magyarországi leányvállalat vesztesége, amelyet csak tőkeemeléssel tudtak kompenzálni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Erste-csoport mérlegfőösszege egymagában akkora, mint a teljes magyar bankrendszeré.) Ugyanakkor ennek a feleslegesen kiadott közel 40 milliárd forintnak meg lett volna a helye más költségvetési kiadások között - mondta Bodnár Zoltán.
A tőkeemeléshez szükséges megkérni az európai versenyhivatal engedélyét, így az aktus véglegesítésére az ősz elején kerülhet sor.
