Erste;Erste Bank;

2016-06-21 07:25:00

Bankot vett az állam

A bankok hitelezési aktivitásának javulását és ezáltal a gazdasági erőteljesebb növekedését várja a magyar kormány attól, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) karöltve 15-15 százalékos részesedést szereztek az osztrák Erste bankcsoport magyarországi leányvállalatában. Szakértők a kisebbségi részesedést megszerzését feleslegesnek tartják.

Még tavaly február 9-én megegyezés született arról, hogy az Erste Bank Hungary - tőkeemelés révén - összesen 30 százalékos részesedést ad el a magyar államnak, illetve az EBRD-nek. Varga Mihály a tranzakció hétfői lezárásakor elárulta, hogy a két vevő összesen 77,78 milliárd forintos vételárat fizet ki, az EBRD és a 100 százalékos állami tulajdonú Corvinus Zrt. azonos áron jutott hozzá a részvénycsomaghoz. Így a magyar költségvetésnek 38.9 milliárd forintot kell állnia, ugyanakkor az idei büdzsében ennél 6-7 milliárd forinttal kisebb összeg szerepelt. Ezt azzal magyarázta a miniszter, hogy a külső tanácsadók többre értékelték a részesedést, mint azt korábban gondolták. A kormány és a pénzintézetek közötti - főként a bankadó és a quaestorosok kártalanítása miatt kirobbant - vita miatt húzódott el az üzletkötés.

Az ügylet semmire se jó - mondta a Népszava által megkérdezett Bodnár Zoltán. A Liberálisok ügyvivője szerint az adófizetőknek kell ezt a vételárat kifizetniük. A szakember hamisnak tartotta Varga Mihálynak azt az állítását, hogy a magyar állam tulajdonosi megjelenése az Erstében a gazdasági növekedést és a hitelezési aktivitást elő fogja segíteni. Lapunk meg is kérdezte a minisztert, hogy észlelt-e hitelszűkét a bankoknál? Varga Mihály azonban kitérő választ adott, arra hivatkozott, hogy a bankrendszer kiheverte a "hét szűk esztendejét", amit az is jelez, hogy az esztendő első negyedében már 200 milliárd forintos nyereséget könyvelhettek el. A gazdaság bővülésével a hitelfelvételi kedv is növekedni fog, reményei szerint. Az adófizetők befektetett pénzét azonban nem kell félteni, mert az Ersténél "jól kamatozik."

Ugyanakkor a miniszter elárulta, hogy a tőkeemelés megtérülésének várható időtartamáról semmifajta számítást nem végeztek, mert nem az a döntő, hogy rövid vagy hosszú idő telik el ezalatt. A magyar állam megjelenése az Erstében azt támasztja alá, hogy az ország kockázata csökkent. Ez a tőkeemelés bizalomnövelő - tette hozzá.

Az Erste minden bizonnyal örül - mondta Bodnár Zoltán, hiszen a bankcsoport számára komoly terhet jelentett évekig a magyarországi leányvállalat vesztesége, amelyet csak tőkeemeléssel tudtak kompenzálni. (Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Erste-csoport mérlegfőösszege egymagában akkora, mint a teljes magyar bankrendszeré.) Ugyanakkor ennek a feleslegesen kiadott közel 40 milliárd forintnak meg lett volna a helye más költségvetési kiadások között - mondta Bodnár Zoltán.

A tőkeemeléshez szükséges megkérni az európai versenyhivatal engedélyét, így az aktus véglegesítésére az ősz elején kerülhet sor.

A bankadó-csökkentés "anatómiája"
A tavaly februárban az Európai és Fejlesztési Bankkal (EBRD) aláírt együttműködési megállapodásban Magyarország vállalta, hogy 2016-tól több lépésben csökken a pénzintézetek különadója (bankadó), amelynek adókulcsa végül kisebb lett, mint azt korábban ígérték, és az adó alapját is másként számítják: az adó megállapításánál figyelmen kívül hagyják, hogy egy bank növeli-e évről évre a hitelállományát. Végül idén a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lett, akárcsak korábban. Viszont az 50 milliárd feletti összegre kisebb kulcsot kell fizetni, mégpedig 0,24 százalékot. (Korábban 0,53 százalékot kellett fizetni.) Eredetileg azt tervezték, hogy a különadó mértéke 2016-ban nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett különadó összegének 45 százalékát, de végül ezt a részt kivették a törvényjavaslatból. Amiben viszont nagy mértékben eltért a kormány a korábbi ígéreteitől az az volt, hogy az adó alapja 2016. adóévben is a 2009. adóévi adóalap lesz, nem pedig a 2014-es, mint korábban ígérték. Ezzel tulajdonképpen a magyar kormány megszegte az EBRD-vel kötött megállapodást, de a nemzetközi bank végül belenyugodott a változtatásba, mert érdemben a befizetendő adó mértéke megfelelt a megegyezésnek.