Soros üzent - Jön a Fekete Péntek?

Miután a kormány hirdetést is feladott a Daily Mailben a csütörtökön esedékes brit népszavazással kapcsolatban, Soros György, a sokat támadott magyar származású milliárdos is megszólalt a Brexit kapcsán. A nagyvállalkozó szerint a kilépés jelentős font leértékelődést, a háztartások jövedelmének csökkenését és gazdasági recessziót okozna, ami "Fekete Péntekhez" is vezethet.

Napokkal a britek népszavazása előtt Soros György figyelmeztetést adott ki a lehetséges kockázatokról. A befektető szerint túl sokan azt gondolják, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, a lakosság pénzügyi helyzete nem változik. Soros szerint a Brexit esetén fellépő potenciális font leértékelődés hatására a háztartások átlagos jövedelem kiesése éves 3000-5000 font lehet. Ha a britek a kilépés mellett voksolnak, szerinte a font 15-20 százalékkal értékelődhet le - idézte a portfolio.hu a CNBC-t.

A vállalkozó megjegyezte, a font ilyen mértékű értékvesztése közel sem lenne egészséges. Kifejtette, a brit jegybank a jelenlegi szintekről érdemben nem tudná tovább vágni a kamatokat, az országban a folyó fizetési mérleg jelentős hiányt mutat, a font leértékelődése pedig nem serkentené az exportot a Brexit miatt fellépő bizonytalanságok miatt. Soros kiemelte, a britek kilépése "Fekete Péntekhez" vezethet, és az átlagemberek számára súlyos következményekkel járhat.

Ezzel Soros György kivételesen egy oldalra került a magyar kormányfővel, hiszen - ahogy a Népszava is beszámolt róla - Orbán Viktor a Daily Mail hétfői lapjában egy hirdetés formájában személyesen üzente az angoloknak, hogy ne lépjenek ki az Európai Unióból. Így szólt az angol szöveg: "A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként."

Nem a kormány, hanem személyesen Orbán Viktor kampányol a britek maradásáért, hiszen - mint megírtuk - Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten még azt mondta: a magyar kabinet nem foglal állást a kérdésben, azt a britekre bízza. A hirtelen jött álláspontváltás másoknak is feltűnt, így több laptársunkkal azt közölte a miniszterelnöki sajtófőnök: Orbán "következetesen azt az álláspontot képviseli - a visegrádi országok kormányfőivel közösen -, hogy Európa erősebb a britekkel együtt, és mi örülünk annak, hogy egy ilyen nagy nemzettel egy szövetségben lehetünk. Ez részben megtiszteltetés, másrészt komoly erő - mondta el több fórumon is a miniszterelnök. Mi is erősebbek vagyunk, ha a britek bent vannak az Európai Unióban. Orbán Viktor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem akarjuk mi megmondani a briteknek, hogy mit tegyenek, hogyan döntsenek. A britek a saját szempontjaik alapján hoznak egy döntést, és mi ezt el fogjuk fogadni."

Kérdéses persze, hogy az egész oldalas hirdetés, valamint az azt megelőző napok kormányzati nyilatkozatai mennyiben hitelesek, hiszen ha a kabinet, avagy Orbán nem akarná megmondani, mit tegyenek a britek, akkor nem mondana semmit. Ráadásul Orbán az első uniós miniszterelnök, aki ilyen erőteljesen beleszállt a Brexit-ellenes kampányba. Mindezt persze közpénzből, hiszen a londoni magyar nagykövetség finanszírozta a hirdetést, amely hozzávetőleg bruttó 21,1 millió forint volt.

"Az EU és Magyarország érdeke megegyezik abban, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja" - ezt Szijjártó Péter közölte tegnap az uniós tagországok külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Nagy-Britannia kilépése az EU-t gazdaságilag és politikailag is rendkívüli módon meggyengítené, hiszen a szigetország Európa második, a világ ötödik legnagyobb és legerősebb gazdasága. "Az Európa jövőjéről folytatott uniós vita során a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyek, ha nem jelennek meg hangsúlyosan, akkor a vita Magyarország szempontjából rossz irányt fog venni" - fokozta a kampányt a miniszter, példaként pedig azt emelte ki: a magyar és a brit álláspontok megegyeznek abban, hogy a nemzeti parlamentek szerepét erősíteni kell.

Ez utóbbi külügyminiszteri érvelés azonban aligha igaz, de legalábbis nem ez a legfőbb oka a magyar kormány hirtelen jött pálfordulásának, hanem az, hogy nemcsak súlyos, egyelőre felmérhetetlen gazdasági veszteségekkel járhatna hazánk számára a Brexit, de könnyedén földönfutóvá tehetne több százezer nagy-britanniai munkavállalót is, akiknek elhelyezkedési és boldogulási esélyei Magyarországon egyelőre nem is látszanak.

Megbukott a "Gyere haza fiatal!"

"A program lezárult. További kérelmeket nem áll módunkban befogadni" - mindössze ennyi fogadja a "gyerehazafiatal.hu" látogatóit immáron egy hete, amikor is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mintegy mellékesen bejelentette: lezárják az eddig sikerként kommunikált kormányzati akciót. A döntés racionális, hiszen az elköltött 100 millió forintból egy év alatt csupán 105 embert tudtak hazahozni.

A "sikersztori" még 2015-ben indult, amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette: elindul a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Egy átlagos támogatott 59 ezer forintot kapott munkahelykereséshez, és mintegy 1 millió forintot lakhatásra, s vélhetően ugyanez az arány érvényesülhetett a március óta hazatért, további 32 fiatal esetében is.

Kényszerből költöznek vissza?

Éppen ezeknek az érintetteknek lenne igazán komoly érvágás Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, hiszen a szabad mozgás és munkavállalás elve csak a szövetségen belül érvényesül. Ráadásul őket kevéssé fenyegetné a britek maradása esetén napirendre kerülő EU-reform, hiszen nem elsősorban szociális ellátásokért, hanem sokkal inkább munkáért költöznek ki. Több kutatás is megerősítette: a Kelet-Európából érkező bevándorlók, jórészt magyarok, még a gazdasági válság legdurvább éveiben is sokkal több pénzzel járultak hozzá a britek közös kasszájához, mint amennyit kivettek belőle. A brit statisztikai hivatal (ONS) múlt szerdai adatismertetése szerint ráadásul az áprilissal zárult három hónapban átlagosan 5 százalék volt az állástalanok aránya, a rendszeres fizetett munkát végzők száma pedig 31,59 millió, ami a 16 és 64 év közötti korcsoporton belül 74,2 százalékos foglalkoztatottságnak felel meg.

Magyarán az angliai magyarokra nemcsak szüksége van a brit munkaerőpiacnak, de nem is veszik el az álláshelyeket a britektől. Az ő jogaikat, amennyiben maradhatnak az Egyesült Királyságban, kizárólag az sértené, ha a munkavállalásuk mellett nekik járó jogokat csorbíthatnák, valamint ha az ott születő gyermekek, illetve az emiatt munkából kieső szülőjük nem volna jogosult egészségügyi vagy szociális ellátásra pusztán azért, mert "bevándorló". Ez persze könnyen következhetne abból az uniós reformból, amelyről év elején Budapesten lényegében meg is állapodott Cameron és Orbán, s amit aztán a megfelelő finomításokkal elfogadott az EU is. Ám bizonyos ellátások megkurtítása korántsem egyenlő azzal, ha a csütörtöki brit népszavazást követően több százezren elkezdhetnének csomagolni.

Erről bővebben ide kattintva olvashat!