Riasztóan gyenge felvételik - Így szűr a kormány?

Sokkal kevesebb pontot értek el a középiskolákba felvételiző diákok a központi felvételi vizsgákon, mint az előző években - írja a Magyar Nemzet a 2016-os vizsgák eredményei alapján, amelyeket az Oktatási Hivatal összegzett.

A legdrasztikusabb visszaesést a nyolcosztályos gimnáziumoknál mérték, de minden iskolatípusban az utóbbi tíz év legrosszabb eredménye született. A jelentés szerint a 4 évfolyamos gimnáziumba felvételiző diákok idén 100 pontból átlagosan mindössze 47,6-et értek el, holott tavaly ez még 5 ponttal több, 52,7 volt, 2014-ben pedig 54 pont volt az átlageredmény. A részletes eredmények szerint magyar nyelvből csak kicsit romlott a diákok teljesítménye, a matematika-tesztek viszont kifogtak a tanulókon, hiszen a tavalyi 23 helyett csak 18,5 pontot értek el átlagosan.

Kisebb mértékben ugyan, de romlott a hatosztályos gimnáziumba felvételizők eredménye is: ők a tavalyi 54,8 helyett 54,1 pontot értek el átlagosan. A legdrasztikusabb teljesítményromlást a nyolcosztályos iskolába jelentkezőknél mérték: ők átlagosan 57,3 pontot értek el, miközben tavaly ennél több mint 12 ponttal magasabb volt az átlageredmény. A kisdiákokon a magyar felvételi fogott ki: 8,5 ponttal csökkent teljesítményük a tavalyi eredményekhez képest, matematikából ez 3,8 pont volt.

Radó Péter oktatási szakértő szerint a teljesítményromlást az is okozhatja, hogy egyre több szülő szeretné, ha a gyermeke a hagyományos 4 éves képzést adó iskolák helyett 6 vagy 8 évfolyamos képzést adó gimnáziumba járna. Miután a kormányzat csökkenti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét, ezért a szülők biztosra akarnak menni és olyan intézménybe küldeni a gyereket, ahonnan nagyobb valószínűséggel jutnak be az egyetemekre és főiskolákra. Mindezek mellett az évek óta tartó teljesítményromlás hátterében megjelenhet az is, hogy az oktatáspolitika szándékosan szűrőként használja a felvételit: évről évre emelik a követelményszintet, hogy a kormányzat elképzeléseinek megfelelően a gimnáziumi érettségit biztosító iskolák helyett a szakmát adó képzéseket végezzék el a diákok - fejtette ki véleményét a Magyar Nemzetnek a szakértő.

Ahogy lapunk is megírta, nem javul a helyzet a közoktatásban. Kunhalmi Ágnes szerint amíg a központosított logika nem szűnik meg, addig teljesen mindegy, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) hányfelé darabolják, a rendszer továbbra sem lesz működőképes. Az MSZP szerint létezik az "arany középút", van olyan "okos rendszer", ahol az állam és az önkormányzatok képesek együtt igazgatni az iskolákat.

A Klik, a centralizált oktatási rendszer nem működik, és ennek kárát leginkább a diákok és a pedagógusok látják - tette egyértelművé Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője is még szombaton.

A kormány nem, a Fidesz-frakció pedig csak cinikusan reagált az ellenzéki javaslatokra, noha az átszervezéssel nem csak a baloldali pártoknak vannak problémáik, hiszen mint megírtuk: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint például az állami intézményfenntartás átszervezésével a lényeg továbbra sem változik, csak ezentúl is központi lesz az irányítás és a finanszírozás a közoktatásban.