Jávor: most szálljunk ki Paks 2-ből!

Publikálás dátuma
2016.06.21 16:28
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is - írja Jávor Benedek közleményében.

Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

Szerző
2016.06.21 16:28

Külföldi terjeszkedésre készül az Egyesült Mészáros Birodalom

Publikálás dátuma
2018.10.18 19:11

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Egymilliárd eurót érő, már a külföldi és további hazai terjeszkedést is megcélzó cég jön létre. Az egyesülő holding nemzetközi befektetőkre érdeklődésére számít és határon túli felvásárlásokban gondolkodnak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre, ha megvalósul az a fúzió, amelyről csütörtökön számoltak be a Napi.hu szokásos évi tőzsdei konferenciáján. Az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó többségi tulajdonában lévő tőzsdei cégek, az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 2019 március végéig létrejövő egyesülése révén egy olyan társaság jön létre, amelynek piaci értéke hozzávetőleg elérheti az egymilliárd eurót. A pontos értéket természetesen nem lehet megadni, mert az az árfolyamok napi mozgásától függ – amire egyébként joggal panasza lehetett idén a részvényeseknek. A félévvel ezelőtti 343 forintos Konzum részvényár tegnapra 280 forint alá süllyedt, míg az Opus-tulajdonosok ugyanezen idő alatt a 700 forintos részvényérték helyett tegnap 500 forintossal szembesülhettek. A részvénytulajdonosok a Mészáros-papírokon közel 20, illetve 30 százalékot buktak. A két társaság tervezett fúziójának nagyságrendjéről Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az Opus Nyrt. igazgatóságának tagja a tőzsdekonferencián elmondta, hogy az eléri majd a magyar GDP egy százalékát, ezért abban reménykednek, hogy egy ilyen brutális vagyontömeg megszólítja majd a nemzetközi befektetőket. Ennek kapcsán a cégvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a két érintett társaság vagyonkezelőként, és nem termelőként viselkedik, és arra készülnek, hogy külföldi cégeket is felvásároljanak. A Konzum és az Opus igazgatósága meglehetős átfedést mutat, hiszen az előbbiben Jászai Gellért, és közeli munkatársa Linczényi Aladin Ádám mellett felsorakozott itt a három Mészáros gyerek is: Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix és az ifjabb Lőrinc is. Az Opus Global igazgatóságában Jászai Gellért mellett, Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix itt is szerepet kapott, mellettük Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és az a Halmi Tamás, akinek vezető szerep is jutott több az egykori felcsúti polgármesterhez köthető cégnél – a többi között – a Mészáros és Mészáros Kft.-nél vagy a megyei lapokat, a Világgazdaságot és a Nemzeti Sportot, a Képes Sportot és az Autó-Motort is kiadó Mediaworks-nél, illetve az Opus Pressnél. Ha majd a két nyrt. külön-külön összeülő közgyűlése december 3-án dönt arról, hogy kik legyenek az egyetlen igazgatóság tagjai, akkor az átfedések miatt nem lesz nehéz dolguk. Az újonnan létrejövő, 320 milliárd forintos tőzsdei értékű nyrt. nevéről még nem született döntés - közölte Jászai Gellért. Az Opus korábban bejelentett tőkeemelése a végéhez közeledik, november 30-ig végrehajtják a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél és az R-Kord Építőipari Kft.-nél is - fűzte hozzá a cégvezető, és bejelentette azt is, hogy a 2019-es év után fognak először osztalékot fizetni. A tőkeemelések után Mészáros Lőrinc részesedése a Konzumban 70 százalékos, az Opusban pedig 80 százalékos lesz. Arról is szó esett, hogy három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni a jövőbeli társaság: energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. Az energetikában (Mátrai Erőmű Zrt.), a pénzügyi szektorban (CIG Pannónia) már jelen vannak (jelentős érdekeltségük van az MKB-ban és a Takarékinfo-ban is), az it-szektor reprezentánsa pedig a tőzsdén is jegyzett 4IG . 

Politikai üzenet

A Mészáros-cégek fúziójának politikai üzenete is van. Hiszen a felcsúti gázszerelő, ex-polgármester csodálatos meggazdagodásának történetéhez mindenki hozzákapcsolja az Orbán Viktorral ápolt szoros kapcsolatát. A csütörtökön, a Napi.hu kiadásában megjelent, a 100 leggazdagabbról szóló kötetben Mészáros Lőrinc a második helyen áll - Csányi Sándor mögött - 280 milliárd forintos vagyonával -, és a szerkesztők a 3. legbefolyásosabb magyarnak tartják. Egyértelművé vált a cégfúzió bejelentésével, hogy a kormánypárt demonstrálni akarja erős jelenlétét Magyarországon. Úgy látják, hogy már nem kell titkolniuk a hozzájuk közelállók vagyonosodását - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője szerint ez tudatos vállalás, amelyhez cinizmus is párosul:" a kétharmad támogat minket". Felmérésük szerint a Fideszre szavazók is elítélik a korrupciót, de például Mészáros Lőrinc brutális vagyonosodását azzal intézik el, hogy korábban is volt hasonló eset. A médiaportfólió nem véletlenül nem szerepel a tőzsdére lépés tervei között, hiszen ez veszteséges, és a Mészáros Lőrinccel csütörtökön hírbe hozott TV2 mutatói sem jók. A vagyon beforgatása tőzsdei cégekbe azért sem kelt ellenérzést az emberekben - mondta Kiss Ambrus -, mert ennek lényegét többségük nem érti.

2018.10.18 19:11
Frissítve: 2018.10.18 20:28

Hiába perelné a korrupciókutatókat a hatóság

Publikálás dátuma
2018.10.18 17:57

Fotó: maps.google/
A Korrupciókutató Központ tanulmánya szerint a magyar közbeszerzési eljárás Zambiáéval hasonlítható össze. A hatóság ezen kiakadt és pert próbált indítani.
A Közbeszerzési Hatóság (KBH) korábbi sikertelen próbálkozása után ismét beadta a keresetét a Korrupciókutató Központ ellen (Corruption Research Center Budapest - CRCB), de ezt a keresetet is formai okokból elutasította a bíróság – írja közleményében a CRCB. A Közbeszerzési Hatóság azután indított volna jó hírnév megsértése miatt pert a kutatócsoport ellen, hogy egy idén januárjában megjelentet tanulmányban a magyar közbeszerzési eljárást Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a KBH gyakorlatában, a tanulmány „legsértőbb” megállapítása az lehetett, hogy a két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is több információt tartalmaznak, mint a magyar hatóságé. Tóth István János, a kutatócsoport vezetője a közleményben leszögezte: folytatják tevékenységüket, és remélik, hogy a jövőben egy tudományos műhely sem kényszerül arra, hogy a bíróságon kelljen megvédenie az eredményeit.
Szerző
2018.10.18 17:57