sztrájk;önkormányzat;szakszervezet;béremelés;köztisztviselők;belügyminiszterium;MKKSZ;

Választ sem kaptak a kormánytól FOTÓ: NÉPSZAVA

- Polgármesteri hivatalok: zárva

Kétórás, jelképes figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel több mint száz önkormányzatnál, hogy nyomatékot adjanak a helyi hivatalokban dolgozók 30 százalékos bérkövetelésének, és érik egy szeptemberi egész napos munkabeszüntetés megszervezése is. Sok településen már az ügyintézést veszélyezteti az elvándorlás, mert a 37 ezer köztisztviselő kétharmada nyolc éve nem kapott egy fillér emelést sem.

Ilyen még nem volt a hazai önkormányzatok történetében: kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel 8 és 10 óra között az ország több mint száz polgármesteri hivatalában. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) azt akarja elérni az akcióval, hogy a járási hivatalokban dolgozók júliusi 30 százalékos béremelése után, októbertől a helyi önkormányzatok ügykezelői és fizikai alkalmazottjai is kapjanak ugyanennyivel magasabb bért. A települések hivatalaiban dolgozó 36 749 munkatársból ugyanis 24 058-nak nyolc éve nem emelkedett a juttatása egyetlen fillérrel sem. Már négyezer forintért is elmennek máshová dolgozni, sok helyen az építési hatósági ügyintézés már most is nehézségekbe ütközik, humánerőforrás-válság van kialakulóban – írta le a helyzetet a Népszavának nyilatkozó Boros Péterné. A jelképes figyelmeztető sztrájkot szervező szakszervezet elnöke reális veszélynek tartja, hogy helyi hivatalok szűnnek meg hamarosan, ha a helyzet nem változik, vagyis nemcsak önmagukért és kollégáikért harcolnak a sztrájkolók, hanem azért is, hogy a lakosság ügyintézését ne tegye lehetetlenné az állam.

A köztisztviselők csak ott szervezhetnek munkabeszüntetést, ahol van helyi szakszervezeti alapszervezet és a sztrájkot a munkatársak fele támogatja. A mai figyelmeztető akció hírére megugrott az érdekvédőkhöz csatlakozók száma, 18 helyen jött létre új alapszervezet, máshol pedig kék szalag kitűzésével fejezik ki szolidaritásukat a hivatali dolgozók.

Az MKKSZ elnöke kérdésünkre, kaptak-e már választ a sztrájktárgyalások megkezdését kérő, június 8-án elküldött levelükre a Belügyminisztériumtól (BM), határozott nemmel felelt. Boros Péterné emlékeztetett rá, hogy a hatályos törvények és megállapodások alapján 3 munkanapon belül meg kellett volna kezdeni az egyeztetést, vagyis a hallgatással Pintér Sándor tárcája mulasztásos törvénysértést követ el. Hozzátette: remélik, hogy csak a foci Eb miatt nem voltak döntési helyzetben a minisztérium vezetői, de hamarosan komolyan veszik az üzenetet és nem merik megtenni több tízezer emberrel, hogy semmibe veszik a követelésüket. Könnyű ugyanis cinikusan kimondani Lázár János kancelláriaminiszternek, hogy az önkormányzatok oldják meg saját dolgozóik béremelését, de ezt még ott sem tudják szabadon megtenni a jelenlegi illetményalap kormányzati megváltoztatása nélkül, ahol lenne elég adóbevétele a településnek a többletpénz kifizetésére – emlékeztetett Borosné. A kisebb és szegényebb önkormányzatok pedig eddig sem tudtak emelni a fizetéseken és ezután sem lesz erre forrásuk, hiszen az állam az utóbbi években a bevételeiket elvette, a maradékot pedig kötelező feladatok ellátására lekötötte – tette hozzá.

Az MKKSZ kérte a belügyminisztert, hogy az egyeztetésekbe vonják be az országos önkormányzati érdekszövetségeket is. A nyolcból a kisebb településeket képviselő öt szövetség szolidaritásáról biztosította a mai figyelmeztető sztrájkot szervező érdekvédőket. Pártállástól függetlenül egységes nyilatkozatot adtak ki a hónap elején, hogy a sztrájkot indokoltnak tartják, „mert nem fogadható el, hogy az állam csak az állami igazgatásban dolgozó közszolgák bérét emeli, míg az önkormányzati alkalmazottak esetében nem biztosítja a bérfejlesztés fedezetét és nem gondoskodik az életpályáról”. A helyi igazgatás felszámolása miatt érzett aggodalmat osztja a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is. A szövetségek – együttműködve a szakszervezettel - megkezdték egy közös javaslat kidolgozását az önkormányzati dolgozók jogállásáról, életpályájáról és javadalmazásáról.

A mai sztrájkkal szolidaritást vállalt és tagságát kék szalag kitűzésére kérte a Pedagógusok Szakszervezete, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Utóbbi vezetője, Kordás László a 3000 munkavállaló elbocsájtásával fenyegető háttérintézményi átszervezések miatt épp a napokban jelentette ki, hogy forró ősz jön, érik az összefogás egy nagyobb demonstráció vagy akár szélesebb körű sztrájk megszervezésére. Boros Péterné is elképzelhetőnek tart egy egész napos sztrájkot szeptemberben, ha a kormány nem tesz eleget a követelésüknek és nem tárgyal az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről és életpályájáról. Az MKKSZ akkor is szétküldi majd az ügyfeleknek szóló üzenetét, ami ma is kikerült a hivatalok bejáratára:"mivel a köztisztviselők többsége csatlakozott a sztrájkhoz, polgármesteri hivatalunk zárva tart".

Zöld utat adott a kvótanépszavazásnak az Alkotmánybíróság, így már biztos, hogy ősszel üzenhetünk Brüsszelnek. A testület tegnapi ülésén elutasította a referendumot támadó indítványokat, ezért Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy kiírja a népszavazás időpontját. A kormány által kezdeményezett és Orbán Viktor számára fontos referendumot május 10-én rendelte el az Országgyűlés annak ellenére, hogy szakemberek és ellenzéki politikusok is állították, a kabinet kérdése alkotmányellenes és nemzetközi szabályba ütközik.