Polgármesteri hivatalok: zárva

Publikálás dátuma
2016.06.22 07:07
Választ sem kaptak a kormánytól FOTÓ: NÉPSZAVA
Kétórás, jelképes figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel több mint száz önkormányzatnál, hogy nyomatékot adjanak a helyi hivatalokban dolgozók 30 százalékos bérkövetelésének, és érik egy szeptemberi egész napos munkabeszüntetés megszervezése is. Sok településen már az ügyintézést veszélyezteti az elvándorlás, mert a 37 ezer köztisztviselő kétharmada nyolc éve nem kapott egy fillér emelést sem.

Ilyen még nem volt a hazai önkormányzatok történetében: kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak ma reggel 8 és 10 óra között az ország több mint száz polgármesteri hivatalában. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) azt akarja elérni az akcióval, hogy a járási hivatalokban dolgozók júliusi 30 százalékos béremelése után, októbertől a helyi önkormányzatok ügykezelői és fizikai alkalmazottjai is kapjanak ugyanennyivel magasabb bért. A települések hivatalaiban dolgozó 36 749 munkatársból ugyanis 24 058-nak nyolc éve nem emelkedett a juttatása egyetlen fillérrel sem. Már négyezer forintért is elmennek máshová dolgozni, sok helyen az építési hatósági ügyintézés már most is nehézségekbe ütközik, humánerőforrás-válság van kialakulóban – írta le a helyzetet a Népszavának nyilatkozó Boros Péterné. A jelképes figyelmeztető sztrájkot szervező szakszervezet elnöke reális veszélynek tartja, hogy helyi hivatalok szűnnek meg hamarosan, ha a helyzet nem változik, vagyis nemcsak önmagukért és kollégáikért harcolnak a sztrájkolók, hanem azért is, hogy a lakosság ügyintézését ne tegye lehetetlenné az állam.

A köztisztviselők csak ott szervezhetnek munkabeszüntetést, ahol van helyi szakszervezeti alapszervezet és a sztrájkot a munkatársak fele támogatja. A mai figyelmeztető akció hírére megugrott az érdekvédőkhöz csatlakozók száma, 18 helyen jött létre új alapszervezet, máshol pedig kék szalag kitűzésével fejezik ki szolidaritásukat a hivatali dolgozók.

Az MKKSZ elnöke kérdésünkre, kaptak-e már választ a sztrájktárgyalások megkezdését kérő, június 8-án elküldött levelükre a Belügyminisztériumtól (BM), határozott nemmel felelt. Boros Péterné emlékeztetett rá, hogy a hatályos törvények és megállapodások alapján 3 munkanapon belül meg kellett volna kezdeni az egyeztetést, vagyis a hallgatással Pintér Sándor tárcája mulasztásos törvénysértést követ el. Hozzátette: remélik, hogy csak a foci Eb miatt nem voltak döntési helyzetben a minisztérium vezetői, de hamarosan komolyan veszik az üzenetet és nem merik megtenni több tízezer emberrel, hogy semmibe veszik a követelésüket. Könnyű ugyanis cinikusan kimondani Lázár János kancelláriaminiszternek, hogy az önkormányzatok oldják meg saját dolgozóik béremelését, de ezt még ott sem tudják szabadon megtenni a jelenlegi illetményalap kormányzati megváltoztatása nélkül, ahol lenne elég adóbevétele a településnek a többletpénz kifizetésére – emlékeztetett Borosné. A kisebb és szegényebb önkormányzatok pedig eddig sem tudtak emelni a fizetéseken és ezután sem lesz erre forrásuk, hiszen az állam az utóbbi években a bevételeiket elvette, a maradékot pedig kötelező feladatok ellátására lekötötte – tette hozzá.

Az MKKSZ kérte a belügyminisztert, hogy az egyeztetésekbe vonják be az országos önkormányzati érdekszövetségeket is. A nyolcból a kisebb településeket képviselő öt szövetség szolidaritásáról biztosította a mai figyelmeztető sztrájkot szervező érdekvédőket. Pártállástól függetlenül egységes nyilatkozatot adtak ki a hónap elején, hogy a sztrájkot indokoltnak tartják, „mert nem fogadható el, hogy az állam csak az állami igazgatásban dolgozó közszolgák bérét emeli, míg az önkormányzati alkalmazottak esetében nem biztosítja a bérfejlesztés fedezetét és nem gondoskodik az életpályáról”. A helyi igazgatás felszámolása miatt érzett aggodalmat osztja a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is. A szövetségek – együttműködve a szakszervezettel - megkezdték egy közös javaslat kidolgozását az önkormányzati dolgozók jogállásáról, életpályájáról és javadalmazásáról.

A mai sztrájkkal szolidaritást vállalt és tagságát kék szalag kitűzésére kérte a Pedagógusok Szakszervezete, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Utóbbi vezetője, Kordás László a 3000 munkavállaló elbocsájtásával fenyegető háttérintézményi átszervezések miatt épp a napokban jelentette ki, hogy forró ősz jön, érik az összefogás egy nagyobb demonstráció vagy akár szélesebb körű sztrájk megszervezésére. Boros Péterné is elképzelhetőnek tart egy egész napos sztrájkot szeptemberben, ha a kormány nem tesz eleget a követelésüknek és nem tárgyal az önkormányzati köztisztviselők béremeléséről és életpályájáról. Az MKKSZ akkor is szétküldi majd az ügyfeleknek szóló üzenetét, ami ma is kikerült a hivatalok bejáratára:"mivel a köztisztviselők többsége csatlakozott a sztrájkhoz, polgármesteri hivatalunk zárva tart".

Páncélautót küldtek az Iszlám Állam hóhérának tartott férfiért és Polt személyesen két nyomozást ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:52
F. Hasszán elfogása
Fotó: tek.gov.hu
Embercsempészés miatt ítélték el, végül a legsúlyosabb váddal kellett szembenéznie F. Hasszánnak. A fiatal férfi mindent tagad.
Polt Péter személyesen kért nyomozást a szír férfi, F. Hasszán ellen, akit a Fővárosi Nyomozó azzal gyanúsítanak, hogy az Iszlám Állam magas rangú vezetőjeként kivégzésekben vett részt – tudta meg a Népszava a gyanúsított ügyvédjétől, Kelen Lászlótól. A hatóságokat jócskán megmozgatta az ügy: információink szerint a 27 éves férfit hat TEK-kommandós vitte el talpig fegyverben egy páncélautóval Nyírbátorból, ahol a Menekültügyi Őrzött Befogadóközpontban őrizték, és Budapesten hallgatták ki.
A 27 éves férfit nem sokkal korábban ítélték el korábban embercsempészés miatt – egy barátja feleségét vitte volna illegálisan Magyarországról Franciaországba, amikor december végén Ferihegyen lebuktatták. Felfüggesztett börtönbüntetés terhe miatt akarták kiutasítani az országból, amikor több külföldi terrorelhárító csoport – információink szerint az antwerpeni elhárítás - is jelzést küldött róla a magyar hatóságoknak.
Védencem ellen három pontban nyomoznak: találtak egy felvételt, amin ő – vagy egy rá hasonlító férfi – hangosan élteti az Iszlám Államot; azzal gyanúsítják, hogy 2016-ban, Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában; végül hamis iratok használatával is meggyanúsították – sorolta Kelen.
Az ügyvéd hozzátette, a vádhatóság mindhárom pontban csak valószínűsíti a férfi bűnösségét, aki egyébként következetesen tagad minden, ellene felhozott állítást. „Hang és írásszakértő részvételére is szükség lesz ahhoz, hogy kiderüljön, valóban védencem van a képeken, tényleg ő a kivégzések egyik elkövetője”. Kelen szerint sem bizonyított, hogy a szír állampolgárságú, de görög menekültstátusú férfi hamis papírokat használt – az ügyvéd szerint ezt a kormánysajtóban előszeretettel "migráns bankkártyának" nevezett szociális kártyával kapcsolatban vélelmezik; a férfi felesége viszont ugyanilyen papírokkal és kártyával élhet Görögországban.
Kelen László az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, védőként feladata , hogy bízzon védence állításaiban, ha azonban bebizonyosodik, hogy F. Hasszán tényleg bűnös, megérdemeltnek tartaná az akár életfogytiglani börtönbüntetést is. Az ügyvéd szerint azonban több olyan pont is van, ami a szír férfi ártatlanságára utal: F. Hasszán az eljárás során eddig végig következetesen ugyanazt állította, és akkor sem bizonytalanodott el, amikor megtudta: a beismerés esetén jóval enyhébb büntetést kaphat. „A terrorelhárító szolgálatoknak jóval többet ér egy beszédes rab, aki lebuktatja bűntársait és a terrorszervezet bujkáló tagjait, mint akit „csak” leültetnek – védencem ezt is megértette, mégis állította, hogy ártatlan, és bizonyítékot emlegetett, amik alapján nem vehetett részt a 2016-os gyilkosságokban” Az is ellentmondásos, hogy a magyar sajtóban elterjedt, a férfi a szíriai Homsz városában vett részt az Iszlám Állam mészárlásaiban, miközben Homsz 2016-ban már régóta a dzsihadistákkal is szembenálló Aszad-rezsim ellenőrzése alatt állt. 
F. Hasszán következő tárgyalására vasárnap kerül sor, ahol eldől, hogy a csak 72 órán át fenntartható őrizet után kiutasítják vagy le is tartóztatják. Ügyvédje az utóbbit valószínűsíti, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz. 
Annyi azonban biztos, hogy az eset politikai és kommunikációs szempontból úgy jöhet a kormánynak, mint egy falat kenyér: miután a Fideszt, „saját kérésére” felfüggesztették a Néppártban, csak még fontosabbá vált hangoztatni a sokszor ismételt alaptételt – vagyis a bevándorláspárti és bevándorláspárti erők küzdelmét, a migráció veszélyeit. Egy ilyen nyomozás pedig a gyanú megalapozottságától újabb témát, löketet ad bevándorlásról folytatott propagandának.
Frissítve: 2019.03.23 14:53

Így vesznek végső búcsút Baló Györgytől

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:28

Fotó: RTLKLUB.SAJTOKLUB.TV
Március 30-án, 14 órától tartják meg Baló György temetését a Farkasréti Temetőben, írja a Blikk. A család közleménye itt olvasható: ,,Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még.Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább."  (Kosztolányi Dezső) Családja és barátai március 30-án, 14 órától búcsúznak Baló Györgytől a Farkasréti Temetőben. Az esemény nem sajtónyilvános, de szeretettel várjuk azokat, akik az elhunytat tisztelték és szerették, ezért kegyeletüket le kívánják róni. Kérjük, hogy senki ne készítsen kép- és hangfelvételt, a média számára képes összefoglalót teszünk elérhetővé. Köszönjük, hogy ahogy eddig, úgy ezek után is tiszteletben tartják fájdalmunkat és lehetővé teszik az elhunythoz méltó, bensőséges búcsúzást. Kérjük a búcsúzni vágyókat, hogy csak egy szál virágot hozzanak, a csokorra vagy koszorúra szánt összeggel ajándékozzanak meg nehéz sorsú családokat vagy nemes célú szervezeteket. Köszönettel és tisztelettel, A gyászoló család Baló György, televíziós újságíró méltósággal viselt, hosszan tartó betegség után életének 72. évében hunyt el március 18-án reggel.