Jégeső, vihar - Hatalmas károk a mezőgazdaságban

A kárfelmérés még folyamatban van, de az látszik, hogy jelentős károk keletkeztek Békés megyében a hét eleji hirtelen nagy esőzések és jégeső miatt. A búza több helyen megdőlt, a kukorica és a napraforgó leveleit kilyuggatta a jég - derül ki az MTI által csütörtökön megkérdezett szakmai szervezetek válaszaiból.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei igazgatóságának elsődleges információi szerint Békésen, Battonyán, Bélmegyeren és a sarkadi járásban a jég a napraforgóban és a kukoricában tett kárt, a leveleket megszaggatta. A vasárnap esti és hétfői jégeső és szél több helyen a földre fektette a búzát, amelyet így nem lehet learatni, ezért terméskiesés várható.

Dombegyházon rövid idő alatt 92 milliméter csapadék hullott, a jégeső károsította a dinnyét, a csemegekukoricát és a napraforgót is.  A békési járásban gazdálkodó Agro-Délo Kft. 300 hektáros jégkárt jelentett, károsodott a kukorica, a búza és a napraforgó is.

Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára az MTI-nek elmondta, Dombegyházon 800 hektáros területen pusztított a jég; a kukorica 20-40 százaléka, a búza 30-50 százaléka, a repce 50-60 százaléka károsodott. 

Okány mezőgazdasági területeinek felét, Zsadányénak a 30 százalékát pusztította a vihar és a jég. A napraforgó és a kukorica levelei szárig lecsupaszodtak, a gabona egy része földre dőlt, ám a térségben a legnagyobb gondot a belvíz okozza. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) szerdai közleménye szerint tíz belvízvédelmi szakaszból nyolcon kellett elrendelni készültséget Békés megyében. Hat szakaszon elsőfokú, két szakaszon másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.  

A belvizes foltok a 29 ezer hektáron vetett őszi árpa betakarítását is késleltetik. A NAK szerint ha tartósan marad a csapadékos idő, akkor az őszi búza aratásával is gondok adódhatnak. A NAK megyei igazgatósága és Barabás Béla szerint is komoly problémát okoz, hogy már a korábbi időszak csapadékos időjárása is kedvezett a gombafertőzések (fuzárium) megjelenésének, ami az utóbbi napok esőzései és a magas páratartalom miatt még kiterjedtebben jelentkezhet. Az őszi árpánál a korompenész is megjelent már, ami akár tömegesen elterjedhet - vélik a szakemberek.

A késői vetésű kukorica és a napraforgó gyomosodik, mert a gazdák nem tudnak rámenni a földekre - teszik hozzá. A NAK megyei igazgatósága elsődleges információi szerint a kár akár százmilliós nagyságrendű is lehet Békésben. Békés megyében csaknem 110 ezer hektáron termesztenek kukoricát, napraforgót 82 ezer hektáron, tavaszi árpát és zabot 3600 hektáron vetettek. Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere az MTI megkeresésére közölte: a jégeső elkerülte a települést, ahol a hatezer hektáros magyarországi dinnye termőterület csaknem fele található. Hozzátette: a sok csapadék azonban hátráltatja a terméskötések kialakulását, emiatt a szokásosnál később érik be a dinnye.

Szerző
Témák
esőzés jégeső

Kitiltási botrány - Nem nyomoz tovább az ügyészség

A Fővárosi Főügyészség szerint nem indokolt a nyomozás folytatása az úgynevezett kitiltási botránnyal összefüggő ügyben - derült ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből. 

Hiába a nyomozás folytatását kérő két politikusi beadvány, a hatóság nem úgy látja, hogy lenne még mit feltárni az ügyben - írja az Index. A két beadványt megvizsgálták, és megállapították, hogy "azok tartalmuk alapján a korábban már befejezett nyomozás továbbfolytatása iránti kérelemnek tekintendők". A Fővárosi Főügyészség megállapította azt is, hogy a beadványok alapján a nyomozás továbbfolytatásának az ügyben nincs helye.

A beadványok azért érkeztek az ügyészségre, mert a kitiltási ügyben a bíróság más következtetésre jutott, mint amit az ügyészség a vádiratban állított, vagyis hogy Tábor Viktor vádlott magánakciója volt a Bunge lehúzásával való próbálkozás. A bíróság ehhez képest ítéletében kimondta, hogy szerintük nem erről volt szó, Tábor valós ajánlatot közvetített az amerikai cégnek, így értelemszerűen kellett, hogy álljon mögötte valaki - idézte fel az esetet az Index.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a nem jogerős ítélet szerint Tábor Viktor, akit korábban a kitiltási botrányt is előidéző korrupciós ügy egyetlen vádlottjaként tartottak számon, csak postás volt, üzenetet közvetített és nem a saját szakállára dolgozott, mint ahogyan az ügyészség állította. A háttérben álló megbízót a bíróság nem nevezte meg. Ugyanakkor az ügy egyik legfontosabb tanújának, a Bunge lobbistájának vallomása szerint Heim Péterről és a Századvég Gazdaságkutatóról van szó, Tábor legalábbis rájuk hivatkozott. A Fővárosi Törvényszék két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a férfit.

A kitiltási botrányként elhíresült ügyben 2015 december 18-án egyévnyi nyomozás után emelt vádat az ügyészség Tábor ellen, aki szerintük „vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett”. A találkozó után a Bunge-lobbista, Torba Tamás értesítette a céget, amely az ajánlatot visszautasítva elindította a bürokratikus folyamatot, a vége a kitiltási botrány lett, amely során hat embert tiltottak ki az Egyesült Államokból. Heim nem cáfolta, hogy rajta lenne a listán, de sokáig azt mondta, nem tud róla. A Századvég Gazdaságkutató elnökét tanúként meghallgatták, ám tagadta, hogy kapcsolata lenne Táborral vagy a vállalattal. Vida Ildikó korábbi NAV-elnök viszont elismerte, hogy több NAV-vezetővel együtt rajta van a listán. Azt mindketten tagadták, hogy korrupciós ügyben lennének érintettek.

Szerző

"Ádámnak azért kellett meghalnia" - Gyermekekért vonulnak Budapesten

Idén a tavalyi hagyományteremtő alkalom után másodszor kerül sor az Angyalhír sétára. Az eseménnyel egy gyászoló édesanya, Seres Barbara szeretne emléket állítani mindössze hat hónapot élt fiának, akit az apja ledobott egy budapesti ház negyedi emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott. 

A megmozdulással célja egyúttal felhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai ma Magyarországon nem kapnak megfelelő védelmet. A séta június 26-án vasárnap 15 órakor a Clark Ádám tértől indul, és a Bazilikánál ér véget, ahol a csatlakozó civil szervezetek képviselői mondanak beszédet. Az áldozatok emlékére a Lánchídról száz fehér léggömböt engedünk el, a Szt. István téren pedig a rendezvény ideje alatt megtekinthető lesz a Magyarországon partnerük által megölt nőket megörökítő Néma Tanúk kiállítás. Az esemény moderátorai Jaksity Kata és Bombera Krisztina.

Ádámnak azért kellett meghalnia, mert a magyar jogi és ellátórendszer nem tudta őt megvédeni a bántalmazó apával szemben. Hiába kért Barbara többször is segítséget, nemhogy nem kapott, de még őt hibáztatták helyzetéért, megalázták az eljárások során. A családsegítő, amelyhez először fordult, több száz kilométerre a családjától, egy Somogy megyei átmeneti otthonban ajánlott férőhelyet számára. A rendőrség, „addig, amíg vér nem folyik” alapon megtagadta a kért távoltartást.

Zaklatás miatt a nagymama feljelentette a férfit, mikor először próbálta meg a kisbabát az ablakon kidobni. A bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bántalmazót és felhívta Barbara figyelmét, hogy köteles az apa számára a kapcsolattartást biztosítani. Ez 6 nappal előzte meg Ádám meggyilkolását. A segítséget kérő anyát és
nagymamát a bíró lesöpörte: „Ez itt nem a Mónika show!”

Az eset állatorvosi ló. Rávilágít mindazokra a rendszerhibákra, melyek miatt nők ezrei maradnak segítség nélkül a párkapcsolati erőszakkal szemben, veszítik el gyerekeiket, kapnak több százezer forintos bírságot. Megmutatja, hogy – ellentétben a magyar bírók által is táplált tévhitekkel – egy bántalmazóval nem lehet „megegyezni”, az áldozat nem tudja együttműködő, nem „provokáló” viselkedéssel a további bántalmazást elhárítani. A párkapcsolati erőszakot kizárólag az állami szervek tudják megfékezni, ha megtanulják annak jeleit felismerni, komolyan veszik, és nem kicsinyítik az áldozatok beszámolóit és szigorúan büntetik az elkövetőket. Nem hárítják mindkét félre a felelősséget, nem próbálják őket kibékíteni, hanem ténylegesen fellépnek az erőszak ellen.

Ádám születésnapja előtti vasárnap, június 26-án ismét sétával emlékezünk meg róla, valamint a családon belüli erőszak és a hatóságok közönyének többi áldozatáról. Célunk, hogy a hatóságok végre megértsék: életek múlnak azon, hogy szakítanak-e a „nem avatkozunk be, amíg vér nem folyik” hozzáállással. Amikor már folyik a vér, akkor ugyanis már késő. Az ilyen esetek nem elszigetelt és kivédhetetlen tragédiák: a családon belüli erőszak dinamikája, forgatókönyve megismerhető, s politikai akarattal, szakértő beavatkozással megelőzhető. Hárítás, időhúzás és bürokratikus akadályokra való hivatkozás helyett valódi védelmet követelünk a veszélyben levő áldozatoknak – olyan intézkedéseket, amelyek valóban megakadályozzák az elkövetőt a bántalmazás folytatásában. A külföldi jó gyakorlatok szempontjából fontos irányelveket fogalmaz meg a Magyarország által már két éve aláírt Isztambuli Egyezmény, amelynek törvénybe iktatását és pontos betartását sürgetjük .

Találkozzunk mindezért június 26-án vasárnap 15 órakor a Clark Ádám téren! Vonuljunk együtt a Bazilikáig – emlékezzünk meg Ádámról és a többi áldozatról, és követeljük együtt, hogy az állam által a közöny révén támogatott vérontásoknak legyen vége! - olvasható Seres Barbara és az Angyalhír csapata, a Nőkért Egyesület, a Patent Egyesület, az Újrakezdés csoport és a NANE Egyesület közleményében.

Szerző