A Brexit árnyéka

„Újra kell alakítani az európai családot, amennyire erre képesek vagyunk és egy olyan struktúrát kell számára biztosítanunk, amelyben békében, biztonságban és szabadságban élhet. Egyfajta Európai Egyesült Államokat kell felépítenünk.” -írja holnap megjelenő jegyzetében Dérer Miklós.

Bármily meglepő, ezeket a mondatokat Winston Churchill, a britek háborúban győztes, de az elhangzásukkor ellenzékben lévő miniszterelnöke mondotta nevezetes zürichi beszédében, 1946 szeptemberében. Úgy vélte, hogy a német-francia megbékélésen alapuló és a nagyhatalmakkal együttműködő egyesült Európa a jövendő béke és jólét záloga lehet.

Churchill nem tisztázta a későbbiekben sem, hogy milyen Európai Egyesült Államokat gondolt az „egyfajta” megkötéssel, de álláspontja szerint ennek a képződménynek nem lett volna tagja az Egyesült Királyság. Véleménye nem távolságtartást jelentett, hanem az Egyesült Királyság, a Nemzetközösség és a Brit Birodalom különleges világhatalmi állásához ragaszkodást, az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával azonos státus fenntartásának – egyébként egyre nehezebben fenntartható - igényét. A gyarmatok gyorsuló ütemű elvesztése a világháború után, párosulva a háborúban kivérzett brit gazdaság nehézkes talpra állásával, Londont külpolitikai prioritásainak átgondolására kényszerítették. A Nemzetközösség - Egyesült Államok – Európa fontossági sorrendet is jelentő hármasságában először az első kettő cserélt helyet, majd a hetvenes évekre, az amerikai – brit  „különleges kapcsolatok” elhalványulásával kialakult a máig érvényes erősorrend Európa, a kontinens kiemelkedő szerepével.

A szigetlétből, a „ragyogó elszigeteltség” hagyományából, a fényes birodalmi múltból gyökerező nemzeti identitás persze csábos visszahúzó erő és nem feltétlenül állja ki a realitások próbáját. A brit politika az unió elődjéhez, az Európai Közösséghez történő 1973-as csatlakozás után is megőrzött egyfajta távolságtartást és a külön utak illetve a különleges kezelés igényét.

Szerző

Prostituáltakat futtatott a volt rendőr - Jogerős ítélet Szegeden

Jogerősen elítélte egy prostituáltakat futtató csoport tagjait csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla. A csoport vezetőjét emberrablás, a személyi szabadság megsértése és kitartottság bűntettében, valamint testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek a táblabíróság, és halmazati büntetésül visszaesőként tizenöt év fegyházra ítélte.

Társai négy év hat hónap és tizenhárom év közötti fegyházbüntetést kaptak, a korábban rendőrként szolgáló nyolcadrendű vádlottat a személyi szabadság megsértésének bűntettéért három év börtönre ítélték. A vádlottak 2008-tól rávettek két nőt, hogy Magyarországon és Hollandiában prostituáltként dolgozzon. A nők a bevételüket átadták futtatóiknak.

A két nő mivel nem keresett jól, júniusban haza akart utazni Szegedre, a vádlottak azonban megpróbálták ezt megakadályozni, mondván, a befektetett összeget még nem térítették meg. Ekkor a sértettek Svájcban feljelentést tettek az egyik férfi ellen, ezért vele szemben emberkereskedelem miatt indult eljárás, és le is tartóztatták.

A nők június 26-án hazatértek Szegedre, ezt megtudták a vádlottak, akik az egyik sértettet életveszélyes fenyegetésekkel arra kényszerítették, hogy elmenjen abba a lakásba, ahol a banda több tagja is tartózkodott. A nőt felelősségre vonták, szidalmazták, azzal is megfenyegették, hogy ha a bebörtönzöttet nem sikerül kihozni, akkor őt meg fogják ölni.

A csoport vezetője megbízta a korában rendőrként szolgáló, de már felfüggesztett büntetésének próbaidejét töltő nyolcadrendű vádlottat, hogy vigye a lakásba a másik nőt is. A férfi egy társával - magát rendőrnek kiadva - így is tett.

A vádlottak fenyegetéssel a sértetteket rávették arra, hogy írásban vonják vissza a Svájcban tett terhelő vallomásukat, és azt is megszervezték, hogy az egyik nő kiutazva szóban is megerősítse ezt a hatóságok előtt. A sértett a kihallgatásakor azonban bevallotta, hogy a fenyegetések hatására tett így. Ezt követően az egyik nőt a vádlottak ismét foglyul ejtették, de sikerült megszöknie.

Hegedűs István tanácsvezető bíró a döntés indoklása során kifejtette, a többségében büntetett előéletű vádlottak rendkívül súlyos, akár életfogytig tartó büntetéssel is sújtható bűncselekményeket követtek el, így az első fokon kiszabott - a jogerős ítélettel egyező - büntetések enyhítése szóba sem jöhetett.

Szerző

Prostituáltakat futtatott a volt rendőr - Jogerős ítélet Szegeden

Jogerősen elítélte egy prostituáltakat futtató csoport tagjait csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla. A csoport vezetőjét emberrablás, a személyi szabadság megsértése és kitartottság bűntettében, valamint testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek a táblabíróság, és halmazati büntetésül visszaesőként tizenöt év fegyházra ítélte.

Társai négy év hat hónap és tizenhárom év közötti fegyházbüntetést kaptak, a korábban rendőrként szolgáló nyolcadrendű vádlottat a személyi szabadság megsértésének bűntettéért három év börtönre ítélték. A vádlottak 2008-tól rávettek két nőt, hogy Magyarországon és Hollandiában prostituáltként dolgozzon. A nők a bevételüket átadták futtatóiknak.

A két nő mivel nem keresett jól, júniusban haza akart utazni Szegedre, a vádlottak azonban megpróbálták ezt megakadályozni, mondván, a befektetett összeget még nem térítették meg. Ekkor a sértettek Svájcban feljelentést tettek az egyik férfi ellen, ezért vele szemben emberkereskedelem miatt indult eljárás, és le is tartóztatták.

A nők június 26-án hazatértek Szegedre, ezt megtudták a vádlottak, akik az egyik sértettet életveszélyes fenyegetésekkel arra kényszerítették, hogy elmenjen abba a lakásba, ahol a banda több tagja is tartózkodott. A nőt felelősségre vonták, szidalmazták, azzal is megfenyegették, hogy ha a bebörtönzöttet nem sikerül kihozni, akkor őt meg fogják ölni.

A csoport vezetője megbízta a korában rendőrként szolgáló, de már felfüggesztett büntetésének próbaidejét töltő nyolcadrendű vádlottat, hogy vigye a lakásba a másik nőt is. A férfi egy társával - magát rendőrnek kiadva - így is tett.

A vádlottak fenyegetéssel a sértetteket rávették arra, hogy írásban vonják vissza a Svájcban tett terhelő vallomásukat, és azt is megszervezték, hogy az egyik nő kiutazva szóban is megerősítse ezt a hatóságok előtt. A sértett a kihallgatásakor azonban bevallotta, hogy a fenyegetések hatására tett így. Ezt követően az egyik nőt a vádlottak ismét foglyul ejtették, de sikerült megszöknie.

Hegedűs István tanácsvezető bíró a döntés indoklása során kifejtette, a többségében büntetett előéletű vádlottak rendkívül súlyos, akár életfogytig tartó büntetéssel is sújtható bűncselekményeket követtek el, így az első fokon kiszabott - a jogerős ítélettel egyező - büntetések enyhítése szóba sem jöhetett.

Szerző