Úgy adtak, hogy valójában elvettek

Publikálás dátuma
2016.06.24 07:22
A közterület-fenntartó dolgozói úgy érzik, átverték őket, mert a sokat ígérő biztosításuk most alig ér valamit FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az egyszerű dolgozók nem értik a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. matematikáját. A munkáltató három éven át évente egy biztosítási-megtakarítási szerződés keretében személyenként 100 ezer forintot helyezett el egy biztosítónál, ám az év elejétől már nem fizeti a díjakat. A megtakarítás most a befizetett összeg harmadát éri. A dolgozók tanácstalanok, úgy vélik megrövidítették őket, mert bár a szövevényes történetben mindenki bukik az üzleten, de a legnagyobbat mégiscsak a munkavállalók.

A cafeteria juttatások megszokottak a cégeknél, ám amivel most szembesült az Fővárosi Közterület-fenntartó két és félezer dolgozója, az iskolapéldája lehetne annak, hogyan nem szabad a béren kívüli juttatásokat kezelni. A történet három éve kezdődött, amikor – mint arról a Népszava egyedüliként hírt adott – a közterület-fenntartónál éves cafeteria keretük csaknem harmadát kötelezően élet- és baleset biztosításra befizetve kapták meg a dolgozók. Akkor a munkáltató azzal hárította el kérdéseinket, hogy a cafeteria elemeit a foglalkoztató saját hatáskörben határozhatja meg, a kitalált forma pedig alkalmas a cafeteria növekvő adó- és járulékterheinek mérséklésére. Szó volt arról is, hogy ezzel az FKF erősítheti a dolgozók elkötelezettségét, ragaszkodását a munkahelyükhöz. Az akkori éves 410 ezer forintos keretből így 100 ezer forintot unit-linked, azaz befektetéssel kombinált életbiztosításra, 20 ezret pedig csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításra fizetett be a munkáltató a dolgozók után, a közbeszerzésen induló négy biztosító közül kiválasztott Uniqua Biztosítóhoz. A kiválasztott termék a „Life Planet” lett.

Huszáros vágás

Ebben az időben több cég is élt a lehetőséggel, hogy adómentes biztosítást kössön dolgozójának, ugyanis a élethosszig szóló, folyamatos díjfizetésű biztosítások, ahol a munkáltató volt a szerződő, adómentesek. A személyi jövedelemadó-törvény módosulásával azonban az adókedvezménnyel már csak 2018 elejéig élhetnek a cégek, ami az élő szerződéseknél minden bizonnyal még sok gondot fog okozni. Az FKF-nél azonban úgy tetszik előrehozták a problémákat, ám a mindenkinek jó megoldást – a mostani dolgozói elégedetlenséget látva – maradéktalanul nem sikerült megtalálni. Az FKF vezetése ugyanis az év elejétől nem fizeti a biztosítási díjakat, díjmentesítést kért, azaz szerződésenként állítólag havi ötszáz forintért alvó állapotba helyezte azokat. Mint ahogyan három éve is saját hatáskörben döntött a furcsa cafeteria-elemről, úgy most sem vitte túlzásba az egyeztetést. A munkáltató a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a dolgozók és a szakszervezet is kérte, ne kelljen tovább fizetni a cafeteria keretből ezt az elemet. A dolgozók között készült egy felmérés a biztosítás sorsáról, a többség azonnali pénzt szeretett volna látni, ezért a megszüntetés mellett tette le a voksát, többen adatok híján nem tudtak véleményt mondani és mindössze páran kérték a díjmenetesítést, tudtuk meg egy FKF-s dolgozótól.

Sztrájkkal fenyegettek

A szakszervezet már a múlt évben tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatóval a kérdésben, de azok vontatottan haladtak. Ebbe belejátszott az is, hogy közben új vezetése lett a közterület-fenntartónak. Ennek ellenére a meglepetés erejével hatott, hogy az FKF vezetése végül a múlt év végén arról döntött, hogy szüneteltetést kér a biztosításokra és január végétől nem fizeti a díjakat. Ráadásul május elejéig arról sem volt érdemi egyeztetés, hogy miként oldják meg a dolgozók között egyre több vitát és találgatást kiváltó biztosítási ügyet. Kérdésünkre Király Andrástól a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSz) elnökétől annyit megtudtunk, nemrégiben sztrájkbizottságot alakítottak, hogy kollektív munkaügyi vita keretében kényszerítsék a munkáltatót részben a biztosítások ügyében, részben az idei béremelések tárgyában is tárgyalóasztalhoz. A dolgozók dühösek, mert úgy érzik megkárosították őket, és úgy gondolják jól át lettek verve, míg a pénzükön „mások jól virgonckodnak a jutalékból”. Az egyeztetések eredménye, hogy a dolgozók átvehetik a szerződéseket és maguk dönthetnek azok sorsáról: Kezdeményezhetik a biztosítónál annak visszavásárlását, vagy esetleg újratárgyalt feltételekkel folytathatják a díjfizetést, de már a saját adózott pénzükből.

Alig kapnak vissza valamit

A két lehetőség egyike sem egyszerű. Ugyanis ennél a biztosításfajtánál két évig nem jár vissza semmi, a biztosító (MNB által jóváhagyott) táblázata szerint folyamatos díjfizetés második lezárt éve után 34 százalékos a visszavásárlási érték, ám ez után is adóznia kell a dolgozónak. Például, ha a visszavásárlási érték 100 ezer forint (tehát az eredetileg befizetett összeg 34 százaléka), a dolgozó markát az adólevonások miatt ennek csak a kétharmada üti. (Az eltelt három év alatt befizetett összeget tekintve a fenti példa akár a valós helyzetet is tükrözheti.) Sokan lesznek, akik időközben léptek be a közterület-fenntartóhoz, bekerültek ugyan a biztosítotti körbe, de elesnek a visszavásárlási lehetőségtől, mert nem lesz meg a kifizetéshez szükséges lezárt két évük. Állítólag a dokumentáció is eléggé hiányos, nincs meg minden aláírt példány. Sokakat érhet majd meglepetés, hogy bár a cafeteria-keretükből levonták a díjakat, de a biztosító nyilvántartása szerint oda későbbi időponttól érkezett befizetés. Az is bosszantja a dolgozókat, hogy lassan fél év telt el a díjbefagyasztás és a visszavásárlási lehetőségről szóló döntés között, és közben is csökken a megtakarításuk értéke – mondta egy Népszavának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő FKF-es dolgozó. Ugyancsak ő fogalmazta meg azt a kézen fekvő kérdést, hogy mi szükség volt erre a három éves kitérőre? Igaz, hogy ez idő alatt már a harmadik FKF-es vezetés formálja át a céget, azonban kevésnek tűnő magyarázat mindig az elődök hibáira mutogatni – tette hozzá. A helyi szakszervezettel sem maradéktalanul elégedettek a dolgozók, véleményük szerint felléphetett volna már korábban és erőteljesebben is. Azt is elismerte viszont, hogy ha nem lett volna szakszervezet, a cafetériájukat már rég elveszítették volna, vagy az éves keretüket ezzel a befizetéssel csökkentette volna a munkáltató, és nem utolsó sorban most sem zárulna le ez a rémálom. A Népszavát arról is tájékoztatták, hogy nem egyszerűen megtakarítási és célszerűségi ügy volt a biztosítási szerződések bevonása a cafeteria-elemek közé.

Félresikerült "loyalitás-program"

Ugyanis az FKF a "loyalitás-program" keretében az akkori, 2012-es tervei szerint a cég saját forrásából fizette volna a biztosítási díjakat, csak nem sikerült kigazdálkodnia, ezért döntött arról, hogy a cafeteria keretre terheli azt. Információnk szerint a szakszervezettel folytatott tárgyalás eredménye az lett, hogy a munkáltató egységesen 410 ezer forintban állapította meg a cafeteria keretet és minden dolgozóra – szellemire és fizikaira egyaránt - megkötötte a biztosítási szerződést. A munkáltató vállalta, hogy három évig biztosan fizeti ily módon a díjakat. A három év az idén, év elején kitelt. Ugyanakkor úgy tetszik, azzal senki nem gondolt, hogy az általános adószabályok szerint ez a fajta életbiztosítás 10 évi fizetés után válik adómentessé, arról nem beszélve, hogy a biztosító is ennyi idő elteltével garantálja, hogy a befizetett tőkét maradéktalanul kifizeti a szerződőnek. Időközben csak veszteséggel lehet kiszállni belőle. Persze annak a verziónak is van létjogosultsága, hogy senki nem gondolt a szerződések megszüntetésére az ötlet kipattanása pillanatában, és eltökéltek voltak az FKF akkori vezetői is, hogy valahogyan végig fizetik a dolgozói hűségért cserébe a díjakat. A munkáltató 6-8-10 év után a hozamokkal növelt megtakarítást átadja dolgozónak, aki vagy pénzzé teszi vagy viszi tovább a szerződést – a most kialakult helyzethez hasonlóan. Ám a dolgozói biztosításról 2012-ben meghozott döntés valódi háttere – ha van is rejtegetni való – lassan a feledés homályába merül, hiszen akik kitalálták, már nincsenek a cégnél. A valós helyzet az, hogy a jelenlegi vezetés „mossa kezeit”, hiszen a szerződés előrehozott átadásával innentől minden döntés a dolgozóé.

Egyértelmű a károkozás

A „zuhanyhiradóban” arról is beszélnek, hogy a dolgozói elégedetlenség mellett más okok is meghúzódnak a biztosítás gyors felmondása mögött. Bár az FKF a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy semmi gond nem volt a biztosítási konstrukcióval, a biztosítóval és az FKF biztosításait kezelő biztosítási alkusszal, ennek ellentmondani látszik, hogy ez utóbbival – igaz jövő év júliusával -, felmondta a szerződését. A dolgozók az alkusztól tudták meg, hogy a befektetéssel kombinált biztosítási szerződés díjfizetésének felfüggesztésével egy időben megszűnt a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításuk is. Így február után már hiába vitték például a kórházi számláikat a biztosítóhoz, a költségtérítésre megszűnt a jogalap. Ezt a biztosításfajtát részben kompenzálja, hogy időközben a munkáltató kötött egy csoportos munkahelyi baleset biztosítást, de ez nem pótolja a 24 órás védelmet és többek között a mintegy 10 ezer műtét-típus esetleges finanszírozását.

Az alkuszcég a dolgozókhoz írott levelében kategorikusan kijelentette, hogy a társaság vezetésének döntése nem egyezik a kitűzött biztosítási céllal, a díjmentesítéssel pedig kárt okoz a dolgozóknak. Egy cafeteria tanácsadó szerint a feltételek megváltozása esetén, például ha nő az adómérték, a díj csökkentése is megoldás lehetett volna a program folytatásához, s megegyezés kérdése, hogy milyen arányban osztozik a későbbiekben a pluszterheken a dolgozó és a munkáltató. A Népszava információi szerint azonban az FKF vezetése ezt a lehetőséget figyelembe sem vette, meggyőződésük volt, hogy jogszerűen cselekednek, amikor gyakorlatilag felmondták a biztosítóval kötött szerződést. A Népszava információi szerint az alkuszcég belépésekor már kész helyzet elé volt állítva, a dolgozói biztosítással kapcsolatos közbeszerzési pályázat már zajlott, így csak a kiválasztásban segédkezett. A dolgozók által kifogásolt jutalékokról szólva elmondta, azt a biztosító fizeti számukra, a megbízó pedig bármikor kontrollálhatja, hogy a legjobb ajánlatokat sikerült–e kiválasztani a biztosítók ajánlatai közül. Az alkuszcég nem érti miért mondta fel áprilisban az együttműködést vele az FKF. A konkurenciát sejti a háttérben, erre utal az új, és számára gyanús tanácsadók megjelenése az FKF vezetése körül.

Lesz folytatás

A héten megszületett megállapodás szerint a dolgozók beléphetnek szerződőként a munkáltató helyére a biztosítóval kötött szerződésbe, és ez után dönthetnek arról, hogy visszavásároltatják, vagy folytatják a biztosítást. A szerződések átadása megkezdődött, ám a tanácstalanság ami leginkább jellemzi a kialakult helyzetet. Arról nem is beszélve, hogy az Uniqua Biztosító sem készült, nem készülhetett fel arra a rohamra, ami a napokban vár rá. Érdeke, hogy minél több szerződést „megmentsen”, ám a kiábrándult dolgozók többsége szabadulni kíván „ettől a rémálomtól”, ahogy egyikük megfogalmazta. Higgadtabb társai viszont hozzátették, másképp is alakulhatott volna, ha kellő időben elegendő tájékoztatást kaptak volna, ám a furcsa cafeteria-elem bevezetése óta az idén tavaszig csönd volt. Ahogyan lenni szokott, keveredtek a hírek és a rémhírek, amelyek fokozták a dolgozói elégedetlenséget, ami közrejátszhatott abban, hogy a legtöbben a szerződések megszüntetésében látták az egyetlen kivezető utat. Vélhetően vannak dühösebb dolgozók is, akik egyenesen bűncselekményt látnak az egész életbiztosítási szerződéses történet mögött és feljelentést tettek.

A Népszava kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette: az FKF dolgozókra kötött életbiztosítások ügyében – feljelentés alapján - sikkasztás bűntett gyanúja miatt van folyamatban nyomozás ismeretlen tettes ellen. A folyamatban lévő eljárásra való tekintettel egyéb információt nem állt módjukban adni.

Szerző
2016.06.24 07:22

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34

Nincs egyezség az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:58

Fotó: AFP/ MICHAEL LATZ
Továbbra sincs megegyezés az idei bérekről az Audinál: a cégvezetés legújabb, vasárnap átadott ajánlatát hétfőn ismét elutasította az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) sztrájkbizottsága.
- Elvárjuk, hogy a munkáltató érdemi ajánlatot tegyen, ne csak a számokat rakosgassa jobbról balra. Az új ajánlat azonban lényegi elmozdulást nem tartalmaz a korábbiakhoz képest, még a megegyezésre való törekvés szándéka sem érződik rajta – fogalmazott érdeklődésünkre Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese. Hozzátette: az ajánlat tartalmáról titoktartási kötelezettsége miatt részletesen nem beszélhet. Mint arról beszámoltunk: múlt pénteken az Audi győri gyárában a dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben mintegy 4 ezer dolgozó – lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló – részt vett. A szakszervezet és a vállalat vezetése ugyanis hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelés mértékéről. Előbbi 18 százalékos béremelést és cafeterianövelést szeretne 2019-re, utóbbi 10+10 százalékos bérfejlesztést ajánl két évre vonatkozóan. Csalogány György kérdésünkre, hogy terveznek-e újabb sztrájkot, azt mondta: a kollektív munkaügyi vita során 7 napos egyeztetési kötelezettséget írnak elő a hatályos jogszabályok, ami alatt egyszer, maximum 2 órán keresztül lehet sztrájkolni. A 7 nap ugyanakkor kedden éjfélkor lejár. Hogy lesz-e újabb sztrájk, arról csak azt követően lehet nyilatkozni. Addig tárgyalás útján, az eredeti ajánlatot fenntartva igyekeznek érdemi elmozdulásra rábírni a vállalatvezetést.  
Szerző
2019.01.21 19:58
Frissítve: 2019.01.21 20:08