Úgy adtak, hogy valójában elvettek

Publikálás dátuma
2016.06.24 07:22
A közterület-fenntartó dolgozói úgy érzik, átverték őket, mert a sokat ígérő biztosításuk most alig ér valamit FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az egyszerű dolgozók nem értik a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. matematikáját. A munkáltató három éven át évente egy biztosítási-megtakarítási szerződés keretében személyenként 100 ezer forintot helyezett el egy biztosítónál, ám az év elejétől már nem fizeti a díjakat. A megtakarítás most a befizetett összeg harmadát éri. A dolgozók tanácstalanok, úgy vélik megrövidítették őket, mert bár a szövevényes történetben mindenki bukik az üzleten, de a legnagyobbat mégiscsak a munkavállalók.

A cafeteria juttatások megszokottak a cégeknél, ám amivel most szembesült az Fővárosi Közterület-fenntartó két és félezer dolgozója, az iskolapéldája lehetne annak, hogyan nem szabad a béren kívüli juttatásokat kezelni. A történet három éve kezdődött, amikor – mint arról a Népszava egyedüliként hírt adott – a közterület-fenntartónál éves cafeteria keretük csaknem harmadát kötelezően élet- és baleset biztosításra befizetve kapták meg a dolgozók. Akkor a munkáltató azzal hárította el kérdéseinket, hogy a cafeteria elemeit a foglalkoztató saját hatáskörben határozhatja meg, a kitalált forma pedig alkalmas a cafeteria növekvő adó- és járulékterheinek mérséklésére. Szó volt arról is, hogy ezzel az FKF erősítheti a dolgozók elkötelezettségét, ragaszkodását a munkahelyükhöz. Az akkori éves 410 ezer forintos keretből így 100 ezer forintot unit-linked, azaz befektetéssel kombinált életbiztosításra, 20 ezret pedig csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításra fizetett be a munkáltató a dolgozók után, a közbeszerzésen induló négy biztosító közül kiválasztott Uniqua Biztosítóhoz. A kiválasztott termék a „Life Planet” lett.

Huszáros vágás

Ebben az időben több cég is élt a lehetőséggel, hogy adómentes biztosítást kössön dolgozójának, ugyanis a élethosszig szóló, folyamatos díjfizetésű biztosítások, ahol a munkáltató volt a szerződő, adómentesek. A személyi jövedelemadó-törvény módosulásával azonban az adókedvezménnyel már csak 2018 elejéig élhetnek a cégek, ami az élő szerződéseknél minden bizonnyal még sok gondot fog okozni. Az FKF-nél azonban úgy tetszik előrehozták a problémákat, ám a mindenkinek jó megoldást – a mostani dolgozói elégedetlenséget látva – maradéktalanul nem sikerült megtalálni. Az FKF vezetése ugyanis az év elejétől nem fizeti a biztosítási díjakat, díjmentesítést kért, azaz szerződésenként állítólag havi ötszáz forintért alvó állapotba helyezte azokat. Mint ahogyan három éve is saját hatáskörben döntött a furcsa cafeteria-elemről, úgy most sem vitte túlzásba az egyeztetést. A munkáltató a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a dolgozók és a szakszervezet is kérte, ne kelljen tovább fizetni a cafeteria keretből ezt az elemet. A dolgozók között készült egy felmérés a biztosítás sorsáról, a többség azonnali pénzt szeretett volna látni, ezért a megszüntetés mellett tette le a voksát, többen adatok híján nem tudtak véleményt mondani és mindössze páran kérték a díjmenetesítést, tudtuk meg egy FKF-s dolgozótól.

Sztrájkkal fenyegettek

A szakszervezet már a múlt évben tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatóval a kérdésben, de azok vontatottan haladtak. Ebbe belejátszott az is, hogy közben új vezetése lett a közterület-fenntartónak. Ennek ellenére a meglepetés erejével hatott, hogy az FKF vezetése végül a múlt év végén arról döntött, hogy szüneteltetést kér a biztosításokra és január végétől nem fizeti a díjakat. Ráadásul május elejéig arról sem volt érdemi egyeztetés, hogy miként oldják meg a dolgozók között egyre több vitát és találgatást kiváltó biztosítási ügyet. Kérdésünkre Király Andrástól a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSz) elnökétől annyit megtudtunk, nemrégiben sztrájkbizottságot alakítottak, hogy kollektív munkaügyi vita keretében kényszerítsék a munkáltatót részben a biztosítások ügyében, részben az idei béremelések tárgyában is tárgyalóasztalhoz. A dolgozók dühösek, mert úgy érzik megkárosították őket, és úgy gondolják jól át lettek verve, míg a pénzükön „mások jól virgonckodnak a jutalékból”. Az egyeztetések eredménye, hogy a dolgozók átvehetik a szerződéseket és maguk dönthetnek azok sorsáról: Kezdeményezhetik a biztosítónál annak visszavásárlását, vagy esetleg újratárgyalt feltételekkel folytathatják a díjfizetést, de már a saját adózott pénzükből.

Alig kapnak vissza valamit

A két lehetőség egyike sem egyszerű. Ugyanis ennél a biztosításfajtánál két évig nem jár vissza semmi, a biztosító (MNB által jóváhagyott) táblázata szerint folyamatos díjfizetés második lezárt éve után 34 százalékos a visszavásárlási érték, ám ez után is adóznia kell a dolgozónak. Például, ha a visszavásárlási érték 100 ezer forint (tehát az eredetileg befizetett összeg 34 százaléka), a dolgozó markát az adólevonások miatt ennek csak a kétharmada üti. (Az eltelt három év alatt befizetett összeget tekintve a fenti példa akár a valós helyzetet is tükrözheti.) Sokan lesznek, akik időközben léptek be a közterület-fenntartóhoz, bekerültek ugyan a biztosítotti körbe, de elesnek a visszavásárlási lehetőségtől, mert nem lesz meg a kifizetéshez szükséges lezárt két évük. Állítólag a dokumentáció is eléggé hiányos, nincs meg minden aláírt példány. Sokakat érhet majd meglepetés, hogy bár a cafeteria-keretükből levonták a díjakat, de a biztosító nyilvántartása szerint oda későbbi időponttól érkezett befizetés. Az is bosszantja a dolgozókat, hogy lassan fél év telt el a díjbefagyasztás és a visszavásárlási lehetőségről szóló döntés között, és közben is csökken a megtakarításuk értéke – mondta egy Népszavának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő FKF-es dolgozó. Ugyancsak ő fogalmazta meg azt a kézen fekvő kérdést, hogy mi szükség volt erre a három éves kitérőre? Igaz, hogy ez idő alatt már a harmadik FKF-es vezetés formálja át a céget, azonban kevésnek tűnő magyarázat mindig az elődök hibáira mutogatni – tette hozzá. A helyi szakszervezettel sem maradéktalanul elégedettek a dolgozók, véleményük szerint felléphetett volna már korábban és erőteljesebben is. Azt is elismerte viszont, hogy ha nem lett volna szakszervezet, a cafetériájukat már rég elveszítették volna, vagy az éves keretüket ezzel a befizetéssel csökkentette volna a munkáltató, és nem utolsó sorban most sem zárulna le ez a rémálom. A Népszavát arról is tájékoztatták, hogy nem egyszerűen megtakarítási és célszerűségi ügy volt a biztosítási szerződések bevonása a cafeteria-elemek közé.

Félresikerült "loyalitás-program"

Ugyanis az FKF a "loyalitás-program" keretében az akkori, 2012-es tervei szerint a cég saját forrásából fizette volna a biztosítási díjakat, csak nem sikerült kigazdálkodnia, ezért döntött arról, hogy a cafeteria keretre terheli azt. Információnk szerint a szakszervezettel folytatott tárgyalás eredménye az lett, hogy a munkáltató egységesen 410 ezer forintban állapította meg a cafeteria keretet és minden dolgozóra – szellemire és fizikaira egyaránt - megkötötte a biztosítási szerződést. A munkáltató vállalta, hogy három évig biztosan fizeti ily módon a díjakat. A három év az idén, év elején kitelt. Ugyanakkor úgy tetszik, azzal senki nem gondolt, hogy az általános adószabályok szerint ez a fajta életbiztosítás 10 évi fizetés után válik adómentessé, arról nem beszélve, hogy a biztosító is ennyi idő elteltével garantálja, hogy a befizetett tőkét maradéktalanul kifizeti a szerződőnek. Időközben csak veszteséggel lehet kiszállni belőle. Persze annak a verziónak is van létjogosultsága, hogy senki nem gondolt a szerződések megszüntetésére az ötlet kipattanása pillanatában, és eltökéltek voltak az FKF akkori vezetői is, hogy valahogyan végig fizetik a dolgozói hűségért cserébe a díjakat. A munkáltató 6-8-10 év után a hozamokkal növelt megtakarítást átadja dolgozónak, aki vagy pénzzé teszi vagy viszi tovább a szerződést – a most kialakult helyzethez hasonlóan. Ám a dolgozói biztosításról 2012-ben meghozott döntés valódi háttere – ha van is rejtegetni való – lassan a feledés homályába merül, hiszen akik kitalálták, már nincsenek a cégnél. A valós helyzet az, hogy a jelenlegi vezetés „mossa kezeit”, hiszen a szerződés előrehozott átadásával innentől minden döntés a dolgozóé.

Egyértelmű a károkozás

A „zuhanyhiradóban” arról is beszélnek, hogy a dolgozói elégedetlenség mellett más okok is meghúzódnak a biztosítás gyors felmondása mögött. Bár az FKF a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy semmi gond nem volt a biztosítási konstrukcióval, a biztosítóval és az FKF biztosításait kezelő biztosítási alkusszal, ennek ellentmondani látszik, hogy ez utóbbival – igaz jövő év júliusával -, felmondta a szerződését. A dolgozók az alkusztól tudták meg, hogy a befektetéssel kombinált biztosítási szerződés díjfizetésének felfüggesztésével egy időben megszűnt a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításuk is. Így február után már hiába vitték például a kórházi számláikat a biztosítóhoz, a költségtérítésre megszűnt a jogalap. Ezt a biztosításfajtát részben kompenzálja, hogy időközben a munkáltató kötött egy csoportos munkahelyi baleset biztosítást, de ez nem pótolja a 24 órás védelmet és többek között a mintegy 10 ezer műtét-típus esetleges finanszírozását.

Az alkuszcég a dolgozókhoz írott levelében kategorikusan kijelentette, hogy a társaság vezetésének döntése nem egyezik a kitűzött biztosítási céllal, a díjmentesítéssel pedig kárt okoz a dolgozóknak. Egy cafeteria tanácsadó szerint a feltételek megváltozása esetén, például ha nő az adómérték, a díj csökkentése is megoldás lehetett volna a program folytatásához, s megegyezés kérdése, hogy milyen arányban osztozik a későbbiekben a pluszterheken a dolgozó és a munkáltató. A Népszava információi szerint azonban az FKF vezetése ezt a lehetőséget figyelembe sem vette, meggyőződésük volt, hogy jogszerűen cselekednek, amikor gyakorlatilag felmondták a biztosítóval kötött szerződést. A Népszava információi szerint az alkuszcég belépésekor már kész helyzet elé volt állítva, a dolgozói biztosítással kapcsolatos közbeszerzési pályázat már zajlott, így csak a kiválasztásban segédkezett. A dolgozók által kifogásolt jutalékokról szólva elmondta, azt a biztosító fizeti számukra, a megbízó pedig bármikor kontrollálhatja, hogy a legjobb ajánlatokat sikerült–e kiválasztani a biztosítók ajánlatai közül. Az alkuszcég nem érti miért mondta fel áprilisban az együttműködést vele az FKF. A konkurenciát sejti a háttérben, erre utal az új, és számára gyanús tanácsadók megjelenése az FKF vezetése körül.

Lesz folytatás

A héten megszületett megállapodás szerint a dolgozók beléphetnek szerződőként a munkáltató helyére a biztosítóval kötött szerződésbe, és ez után dönthetnek arról, hogy visszavásároltatják, vagy folytatják a biztosítást. A szerződések átadása megkezdődött, ám a tanácstalanság ami leginkább jellemzi a kialakult helyzetet. Arról nem is beszélve, hogy az Uniqua Biztosító sem készült, nem készülhetett fel arra a rohamra, ami a napokban vár rá. Érdeke, hogy minél több szerződést „megmentsen”, ám a kiábrándult dolgozók többsége szabadulni kíván „ettől a rémálomtól”, ahogy egyikük megfogalmazta. Higgadtabb társai viszont hozzátették, másképp is alakulhatott volna, ha kellő időben elegendő tájékoztatást kaptak volna, ám a furcsa cafeteria-elem bevezetése óta az idén tavaszig csönd volt. Ahogyan lenni szokott, keveredtek a hírek és a rémhírek, amelyek fokozták a dolgozói elégedetlenséget, ami közrejátszhatott abban, hogy a legtöbben a szerződések megszüntetésében látták az egyetlen kivezető utat. Vélhetően vannak dühösebb dolgozók is, akik egyenesen bűncselekményt látnak az egész életbiztosítási szerződéses történet mögött és feljelentést tettek.

A Népszava kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette: az FKF dolgozókra kötött életbiztosítások ügyében – feljelentés alapján - sikkasztás bűntett gyanúja miatt van folyamatban nyomozás ismeretlen tettes ellen. A folyamatban lévő eljárásra való tekintettel egyéb információt nem állt módjukban adni.

Szerző
2016.06.24 07:22

Felfalják a multik a munkaerőt

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:00
ÉPÜL AZ ÚJ MERCEDES-GYÁR 2500: dolgozóval bővülnének
Fotó: MTI/ UJVÁRI SÁNDOR
Több mint 25 ezer álláshely üresen áll az iparban, a tervezett nagyberuházásoknál több ezer fős létszámbővüléssel számolnak. A dolgozókat a magyar kkv-szektort padlóra küldve szipkázhatják el.
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. Az MNB szerint az elkövetkező évek során a - jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén létrejövő - beruházások meghatározó elemei lehetnek a hazai gazdasági növekedésnek. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta lapunknak: a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A beruházó cégek szerinte várhatóan képesek lesznek valóban 15 ezer fővel bővíteni dolgozóik létszámát, de csak úgy, hogy közben 15 ezer másik magyarországi munkahely megszűnik. Ebben a játszmában pedig egyértelműen a hazai kis és középvállalkozások (kkv) lesznek a vesztesek. Az MNB friss Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben. A hazai munkaerőpiac azonban már kiürült, innen nem lesz további utánpótlás. Pláne, hogy – mint Rolek Ferenc fogalmazott – ez nem darabra megy, akárkit nem lehet beállítani a gépsorok mellé. Az MGYOSZ alelnöke szerint ennek ellenére nem a fenti nagy beruházásokat tervező multicégek, hanem a hazai kkv-k számára jelent majd ez komoly problémát az elkövetkező években. A multik ugyanis magasabb béreket kínálva elszipkázzák majd az alacsonyabb termelékenységű, és emiatt a magasabb béreket kigazdálkodni nem tudó hazai kkv-któl a munkaerőt. Így valójában csak szektoron belüli mozgás lesz majd, de nem bővül a foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel: egész egyszerűen azért, mert nincs már merítési bázis. A magas, nemritkán 40 százalékos fluktuáció azonban már így is megkeseríti az ipari cégek vezetőinek mindennapjait. Az egyik autóipari beszállító cégnél például augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Miután erről a Vasas Szakszervezet alelnökének szavai nyomán beszámoltunk, László Zoltánt több cégvezető is felhívta: róluk van-e szó a cikkben? Ez is mutatja, mennyire nem egyedi esetekről van szó, hiszen több cég is magára ismert a kirívónak tűnő adatok alapján – mondja a szakszervezeti vezető. A hazai munkaerőpiacon László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart: a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi  a termelést Magyarországon. Íly módon felszabadulhat ugyan némi munkaerő a nagyberuházások számára, de hogy meg tudják-e majd tartani, az az eddigiek alapján kétséges: az egyik érintett nagy autógyár ugyanis tavaly év elején 1600 új dolgozót vett föl, de közülük év végére csupán 16 maradt a cégnél. Bár a HR-vezetők lapunk munkaerőhiánnyal kapcsolatos, illetve a fluktuáció mértékét firtató kérdéseire igencsak szemérmesen reagálnak, nem ritkán üzleti titokra hivatkoznak, László Zoltán szerint egymás közt már bevallják: ők sem látják a munkaerőutánpótlás forrását. Nem csupán arról van szó, hogy nincs elegendő létszámú, és dolgozni is akaró ember a magyar munkaerőpiacon, a fő probléma az, hogy akik még bevonhatók lennének, azok nem rendelkeznek a gépek kezeléséhez szükséges ipari kultúrával – mutatott rá. A szakképzésben nagy a lemorzsolódás és magas a pályaelhagyók aránya. Részben emiatt a nagyobb gyárakban könnyen betanítható részfeladatokra osztják a termelést. Saját képzéseiken pedig nem komplex tudású autóipari szakembereket képeznek, csak részfeladatokat tanítanak be, nehogy dolgozóik később egy másik gyárban hasznosítsák tudásukat. Éppen emiatt viszont egy magára valamit is adó autóipari szakember nem megy el egy ilyen gyárba, hogy ott 2-3 mozdulatsort monotonon ismételgessen. Vagyis az ördögi kör bezárul. Az alacsony szakmai színvonal és a magas fluktuáció mellett hatalmas nyomás nehezedik a menedzsmentre: a tervszámokat teljesíteni kell. Így a legjobb szándék mellett sem figyelnek oda a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére. Az egyik alkatrészgyártó cégnél például már belekalkulálják a költségvetésbe a törvényileg engedélyezett túlórakeretek túllépése miatti büntetést. Még így is megéri, mert másként nem tudják hozni a tervszámokat – említ egy példát László Zoltán. Ebben a helyzetben viszont néhány ezer forintért is odébbállnak a munkavállalók. A fenti problémákat csakis komplex megoldással lehet kezelni: a tisztességes és kiszámítható alapbérek, a szakmunkásképzés átalakítása, a szakmunka presztízsének helyreállítása, a munkakörülmények javítása egyaránt elengedhetetlen – hangsúlyozta László Zoltán, megjegyezve: az érdemi párbeszéd ezekről a kérdésekről  továbbra is várat magára.      

Papíron nőnek majd a bérek

A csökkenő munkaerő-tartalék illeszkedési problémái – a munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya - jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit. A feszes munkaerőpiaci környezetben a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért – írja Inflációs jelentésében az MNB, amely szerint a munkavállalók béralkupozíciója ezáltal folyamatosan javul. A cafateria-rendszer jövő évi szűkítése kapcsán azonban nagy a bizonytalanság: miként reagálnak rá a vállalatok. A jegybank úgy számol: a feszes munkaerőpiaci környezetben a cégek nagy része - az egyetlen kedvezményes adózású juttatásként megmaradó SZÉP-kártya alszámlák bővítése mellett - béremelésekkel reagál majd a változásokra. Ennek költsége azonban főként a munkavállalókra hárul majd. Mindez a 2019. évi bruttó átlagkereset dinamikát 1 százalékponttal emeli, az átlagos munkaerőköltség dinamikát pedig kismértékben csökkenti - írják. Magyarán: a bérstatisztikában jól mutat majd a cafeteria rendszer átalakítása miatti bérnövekedés, a munkavállalók zsebébe azonban ettől még nem kerül majd több pénz. Hiszen csupán annyi történik majd, hogy adózott bérként kapják majd meg az addig adómentesen vagy adókedvezménnyel kapott cafeteria-juttatásokat. 

Üres álláshelyekben az EU éllovasai vagyunk

Az Európai Unió tagállamainak kétharmadában emelkedik a betöltetlen álláshelyek aránya a gazdaságban, és csupán egyetlen ország tudott fordítani a trendeken. Etéren hazánk is az élbolyba tartozik, a legtöbb üres állás ráadásul éppen a nagyberuházások által érintett iparban van. Az Eurostat adatai szerint az idei év második negyedévében a korábbi 2 százalékról 2,2 százalékra nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az ipar és az építőipar állásainak 2,1 százalékát nem tudták betölteni, a szolgáltatások terén 2,5 százalékos a ráta. A tagországok közül a legrosszabb helyzetben Csehország van, ott már az állások 5,4 százalékára nem találnak embert. Belgiumban az álláshelyek 3,5, Hollandiában a 3,1, Németországban pedig a 2,9 százaléka áll üresen. Magyarország Ausztriával, Svédországgal és az Egyesült Királysággal holtversenyben az ötödik a listán: ezekben az országokban az álláshelyek 2,7 százaléka áll üresen. A skála másik végén helyezkedik el Bulgária, Spanyolország és Portugália, ahol 0,9 százalékot tesz ki a betöltetlen álláshelyek aránya, valamint Görögország, ahol mindössze 0,7 százalékot. A többek között Magyarországról is informatikusokat elcsábítani szándékozó Észtországban 0,3 százalékponttal csökkent az üres álláshelyek aránya (most 1,9 százalékon áll a mutató), 20 másik tagállamban ugyanakkor tovább emelkedett a ráta. Ezek közül is kimagaslóan nőtt Csehországban (1,8 százalékponttal), Lettországban (0,8 százalékponttal), Cipruson (0,6 százalékponttal), valamint Hollandiában, Finnországban és Magyarországon (0,5 százalékponttal). Hazánk esetében a 2,7 százalékos arány 83 611 üres állás helyet takart 2018 második negyedévében. Összehasonlításul: 2017 április-júniusában még „csupán” 65 711 betöltetlen állást jelentettek a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A ráta az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató az információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális területeken, valamint az építőiparban és az iparban. Számszerűen egyébként éppen ez utóbbi, a nagyberuházások által is érintett területen áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen.

2018.09.25 11:00
Frissítve: 2018.09.25 11:00

Százmilliárdokat bukhat Magyarország az ellenőrizetlen EU-s programok miatt

Publikálás dátuma
2018.09.25 10:33
Rétvári Bence bírálja az EU-t, mögötte az uniós forrásból származó adományok
Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Ez derül ki a G7.hu által megismert, nem nyilvános kormányzati jelentésből.
A legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt – írja a G7.hu egy általuk megismert, nem nyilvános  kormányzati jelentés alapján. A portál szerint a vita minden bizonnyal bőven átnyúlik 2019-re is, korlátozva a hazánkba érkező uniós pénzek beáramlását. A cikkben felidézik, hogy az Európai Bizottság tavaly novemberben ellenőrizte a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működését 2015 és 2017 között. Ez egy nagyon fontos szervezet, ez végzi az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, vagyis jelentős részben rajta múlik, hogy megfelelően működjön a rendszer, illetve kiderüljön, ha valahol visszaélés történik. Ahogy korábban a 24.hu megírta, a bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer. Emellett a bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és a 29 közbeszerzés közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat azonosított – köztük 6 rendszerszintűt, amelyeket a KFF nem észlelt időben. Az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, tehát ezekre ennyivel kevesebb uniós forrás kifizetését javasolja. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti. A G7.hu azt írja, a kormány számára készített jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart. Ennek háromféle módja lehet: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt. Az első módszernek óriási az erőforrás- és időigénye, a második módszertanát pedig jóvá kell hagyatni az ellenőrző szervekkel. Mint írják, kétségtelenül a harmadik út a legsimább, de ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene.
Az érintett szerződések eredetileg becsült összege 4500 milliárd forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől
– írja a portál.
Arról nincs szó a dokumentumban, hogy ebből mekkora lehet az unió által finanszírozott rész, amelyre a 10 százalékot vetíteni kell. 450 milliárdnál tehát valószínűleg valamivel kisebb összeg van veszélyben. Ez viszont, ha bekövetkezik a vázolt eseménysor, akkor ténylegesen elveszik az ország számára – teszik hozzá.
Rossz hír az is, hogy a 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére, ami potenciálisan az összes operatív program elszámolását akadályozhatja. Amennyiben ez bekövetkezik a leginkább érintett kettőnél (IKOP és KEHOP), akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne. A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak. Az augusztus végi helyzet szerint már 1388 milliárd forinttal előfinanszírozta az uniósnak szánt projekteket a kormány, miközben mindössze 183 milliárd forint jött be bevételként. Az egyenleg tehát – a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatói szerint – 1200 milliárd forintos mínuszt mutat. A cikk szerint valószínű, hogy inkább megállapodásra törekedne Magyarország mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban. Előbbire vannak precedensek az előző uniós költségvetési ciklusból, akkor az eredetileg javasolt korrekciót általában sikerült legalább a felére csökkenteni. A portál által megismert dokumentum a követendő kommunikációra is javaslatot tesz. Ugyan az üggyel kapcsolatban szóvivői tájékoztatót, közleményt vagy sajtótájékoztatót nem javasolnak, egy szükséghelyzetben bevethető politikai kommunikációs üzenetről azért olvashatunk a dokumentumban. Eszerint
a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként.
2018.09.25 10:33
Frissítve: 2018.09.25 10:46