Zuhannak a tőzsdeindexek a Brexit miatt

Meredek eséssel nyitott az olasz és a görög tőzsde irányadó indexe pénteken, miután az előző napi népszavazáson elbukott a Nagy-Britannia európai uniós tagságát támogatók tábora.

 A milánói tőzsde vezető indexe, az FTSE MIB-40 11,28 százalékos mínuszban, 15 940 ponton nyitott. A két legnagyobb olasz bank, az UniCredit és az Intesa SanPaolo részvényeivel való kereskedést fel kellett függeszteni, mert több mint 20 százalékkal zuhant árfolyamuk.

Az UniCredit árfolyama 24,67 százalékkal 2,052 euróra, soha nem látott mélységbe zuhant, míg az Intesa Sanpaolo napi mélypontján, 1,681 eurón, 25,56 százalékos mínuszba került.

Az athéni tőzsde fő mutatója, az Athex 14,97 százalékos veszteségben, 522,28 ponton indította a kereskedést, ez eddigi napi mélypontja is egyben. A legerősebb visszaesést a pénzügyi szektor szenvedte el, így az Eurobank Ergasias 20 százalékos, a Piraeus Bank 29,60 százalékos mínuszban áll. Milánó és Athén egy órával később nyitott, mint a vezető nyugat-európai tőzsdék, amelyeken némileg már csillapodott a pánik.

A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 index, amely 9,05 százalékos mínuszban nyitott, másfél órával később már csak 4,47 százalékos veszteségben, 6055 ponton állt. A frankfurti DAX-index a nyitásban elszenvedett 9,97 százalékos veszteség után 5,97 százalékos mínuszban, 9645 ponton állt fél 11-kor.

A párizsi CAC-40 index, amely 10,59 százalékos mínuszban indította a kereskedést, ugyancsak ledolgozta a veszteség egy részét, és fél 11-kor 7,62 százalékos mínuszban, 4125,75 ponton állt. A portugál és a spanyol tőzsdén is emelkedtek az árfolyamok: 10,69 százalékról 6,89 százalékra, illetve 17 százalékról 9,35 százalékra dolgozták le az irányadó indexek veszteségeik mértékét másfél óra alatt.

Szerző
Témák
tőzsde Brexit

Zuhan a forint az EU-népszavazás óta

Publikálás dátuma
2016.06.24. 10:17
FOTÓ: Thinkstock
Jelentősen gyengült a forint péntek kora reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben hajnal óta azokra a nem végleges adatokra, hogy a britek többsége az EU-ból történő kilépés mellett döntött. A zuhanás nem állt meg reggel sem, de komoly gyengülést jelzett egyebek között a lengyel zloty, a román lej, vagy a kínai jüan is, miközben jelentősen erősödött a menedékdevizának számító svájci frank.

Péntek reggel hét óra körül vált biztossá, hogy a britek többsége az EU-ból történő kilépést támogatta a csütörtöki népszavazáson. Az euró jegyzése a kora hajnali 312,97 forintról 6 órára 318,16 forintra, fél nyolcra 321,41 forintra emelkedett.

A dollár árfolyama hajnalban 273,98 forint, 6 órakor 289,16 forint, fél nyolckor 292,36 forint volt. A frank hajnalban 284,39 forintot, hat órakor 296,44 forintot, fél nyolckor 300,15 forintot ért.

Az euró árfolyama is esett a dollárhoz képest: a hajnali 1,1424 dollárról 1,1004 dollárra. A lengyel zloty 7 százalékkal, a román lej 4,5 százalékkal gyengült a dollárral szemben, a kínai jüan pedig 0,6 százalékkal 5,5 éves mélypontra esett. Eközben a svájci frank tavaly augusztus óta a legmagasabb szintre erősödött az euróval szemben, a brit font több mint 10 százalékkal 31 éves mélypontra esett a dollárhoz képest.

Szerző
Témák
forint valuta Brexit

Sereghajtóból éllovas?

Publikálás dátuma
2016.06.24. 07:24
A jegybank nem áll be a sorba, elemzői szerint gazdasági növekedésben ismét leelőzzük a régiós társakat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja a tavalyi 0,15 százalékos pénzerősödés után az idei évre továbbra is jelentéktelen 0,5 százalékos fogyasztói árindex emelkedést vár, amelyet jövőre 2,6 százalékos pénzromlás követhet. Egyre növekszik viszont azoknak a tábora, akik szerint az MNB 3 százalékos inflációs célja a jelenlegi helyzetben felülvizsgálatra szorul.

Jelentősen módosította a csütörtökön a MNB Inflációs jelentése a legutóbbi, márciusi számait, a friss adatok már a tendenciák megfordulását jelzik. A jegybank stábja a várt 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelte idei, és 2,4 százalékról 2,6 százalékra jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP növekedésére vonatkozó előrejelzésén nem változtatott, vagyis - az első negyedévi elkeserítő gazdasági növekedési adatok ellenére - továbbra is úgy vélik, hogy idén 2,8, 2017-ben pedig 3 százalékos bővülés érhető el.

A minden szempontból merész számok azért lepték meg a szakértőket, mert az MNB stábjára - a mindenkori elnök személyétől függetlenül - mindig a mértéktartó, konzervatív véleményformálás volt a jellemző, és e téren általában nem váltak az egyes kormányok vágyainak hitelesítőivé. Az elmúlt bő esztendőben azonban a legfontosabb jegybanki szakértői részlegek élén változások történtek, amelyeket a Matolcsy György-féle "növekedési bűvölet" szele jár át, hiszen valamivel meg kell magyarázni, hogy a tavaly tulajdonképpen befejezett, de főbb vonulataiban tovább élő Növekedési hitelprogram miért nem adott lendületet a gazdaságnak.

Azt azonban az MNB stábja is elismeri, hogy 2016 első negyedévében a regionális különbségek fennállása mellett változatlanul visszafogott volt a világgazdaság bővülése. A fejlett gazdaságokban a növekedés ütemének lassulása mellett folytatódott a válságból való kilábalás, míg a feltörekvő régiókban romlottak a növekedési kilátások - írják az Inflációs jelentésben. Mégis arra számítanak, hogy Magyarország, amely 2016 első negyedévében Európa sereghajtója volt, a feltörekvő régió élmezőnyébe kerül. Bizakodásuk alapja a hitelprogram 100 milliárd forintos kibővítése, valamint az, hogy a jelentősen növekvő reálbérek miatt egyre inkább meghatározó szerepe lesz a belső fogyasztásnak. Az MNB azzal számol, hogy a bruttó átlagkereset nemzetgazdasági szinten az idén 6,0, 2017-ben 6,1 százalékkal emelkedik, ami a jelek szerint meg is valósul.

Ami az inflációt illeti érdemes elgondolkodni Tatha Ghose-nak Budapesten elmondott szavain. A Commerzbank London vezető elemzője szerint nem biztos, hogy indokolt inflációs célt meghatározni a központi bankoknak, amikor a folyamatos gazdaságélénkítő intézkedések ellenére egyre alacsonyabbak a fogyasztói árak. Ugyanis az a helyzet, hogy az inflációs célt annak idején a magas infláció megelőzésére tűzték ki, most viszont az a kérdés, hogy a deflációt hogyan előzzék meg. Úgy vélte, a gazdaságélénkítéssel inflációt célzó monetáris politika egyre kevésbé hatékony, a régi mennyiségi elmélet már nem állja meg a helyét.

Manapság például Törökországban, Oroszországban, Brazíliában van infláció, amely egyedül az országok devizájának leértékelődéséből fakad. Ez azt mutatja, hogy jelenleg inflációt csak deviza leértékelődésén keresztül lehet elérni. Éppen ezért Tatha Gosh szerint nincs értelme a magas, 3 százalékos inflációs célnak Magyarországon, amikor a gyorsabban növekvő Lengyelországban 2,5 százalék, Csehországban 2 százalék a cél. Mint mondta, az infláció minden országban globális trendeket követ, nem az ország sajátját, ezért hasznosabb lenne egy regionális inflációs célt meghatározni. (Időnként felmerül az MNB köreiben, hogy a változó világgazdaság trendjeit követve nálunk is 2 százalékos legyen az inflációs cél.)

Szakértőnk szerint az inflációs cél meghatározása azért lényeges, mert a jegybankok alapfeladata a pénzügyi stabilitás megőrzése. Ha alacsonyabban vonnák meg a határvonalat, annak kihatása lehetne a monetáris politikára is. Most ugyanis az a helyzet, hogy hiába vágta az MNB 0,9 százalékra a forint alapkamatát, az euró árfolyama nemigen változott, vagyis a hazai fizetőeszköz a regionális devizák között a legstabilabbak egyike.

Szerző