Előfizetés

Szanyi: Orbán hajtson végre 180 fokos fordulatot!

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, az MSZP elnök-jelöltje a nagy-britanniai népszavazást értékelve ma reggel kijelentette: “Az előzmények és a drámai eredmény ismeretében most már bátran leszögezhetjük: Cameron részéről ez a kezdeményezés egy felelőtlen, szűk látókörű, saját hatalmon maradását nemzete jövője elé helyező, öncélú kalandorság volt, amelynek nyomán végeredményben csorbul a brit kormány tekintélye Európában és csökken nemzetközi mozgástere is. Ha a ‘Brexit-drámától’ mégis valami pozitív európai hatást remélhetünk, az legfeljebb az lehet, hogy Cameron politikai bűne a jövőben több józanságra intheti Orbánt, vagy bármely olyan vezetőt, aki hasonlóképpen hajlamos lenne saját hatalmi szempontjait nemzete érdekei elé helyezve Európa-ellenes, nacionalista kalandokba taszítani országát.“

A brit népszavazás jelentőségét szélesebb összefüggésben, az Európai Unió jövője szempontjából értékelve az EP-képviselő kifejtette: “Meggyőződésem ugyanis, hogy a brit népszavazás politikai tanulságai alapján új kezdet nyílik egy szolidárisabb, hatékonyabb, végre a Szociális Európa eszméjét is kiteljesítő európai integráció megvalósítása felé. 2016. június 23. jelentheti azt a katarzist, amelynek hatására az EU valóban demokratikus érzelmű, a szolidaritás eszméjét komolyan vevő politikusai végképp megelégelik a közös válságkezelést akadályozó, önző, nacionalista tagállami politikusok aknamunkáját és nélkülük folytatják az európai építkezést. Úgy látom, hogy éppen az újraéledő európai baloldal vezetésével, az európaiság újraértelmezése, a szolidaritás központba helyezése segítségével az EU erre kész és képes tagállamai rövidesen olyan gyorsítósávra léphetnek, amely elvezet majd a gazdasági prosperitást, a társadalmi igazságosságot, s Európa globális súlyát egyaránt megerősítő korszerű Unióhoz. Ehhez első lépésként persze az EU mostani, egymásra épülő válságainak valódi egységen, közösségi megoldásokon alapuló kezelésére van szükség.”

“Ugyanakkor reális a veszély, hogy az az ország és nemzet, amelynek kormánya rendre megtagadja a szolidaritást és nem képes az érdemi együttműködésre, kiszorul az integráció gyorsítósávjáról és tartósan az európai fejlődés margójára kerül” - figyelmeztetett Szanyi Tibor. “Az utóbbi években alaposan megrendült uniós pozíciói ellenére Magyarországnak szerintem ma még volna esélye a jövő európai fejlődésének fő sodrába, egy megújult EU magjába kerülni, amennyiben Orbán képes lenne azonnali, 180 fokos Európa-politikai fordulatot végrehajtani - tanulva brit kollégája hibájából. Ha nem, majd mi megtesszük, legkésőbb 2018-tól: talán még időben...” - tette hozzá az MSZP elnök-jelöltje.

Titkolóznak az új strasbourgi bíró-jelöltek személyéről

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje – derül ki civil szervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány blamálja magát és a jelölteket.

2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarország számára 2016. augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három bíró-jelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti (Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja ki majd Sajó utódját. Feltéve, ha a jelöltek személye és kiválasztásuk módja megfelel az előírásoknak. És itt mutatkozik most probléma.

A Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. Értékelhető választ a jogvédő szervezet nem kapott – sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg.

Pedig az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) szabályzatai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. A tagállamokat kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelölt-aspiránsok számára. Ugyanis a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében fontos szerepe van a bíróválasztás folyamatának, ezen belül a tagállami jelöltállítási szakasznak, amely megelőzi a közgyűlés véső döntését.

Ha a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát. Márpedig az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy van ilyen lista, amelyet kormány már be is nyújtott az ET-nek. A jelölteket Trócsányi miniszter – „szakértőkkel történt konzultáció alapján” – terjesztette fel a kormánynak.

A levélíró civilek most arra kérik a minisztert, hogy „vonja vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját”.

Ha mindezt a miniszter nem tenné meg, Magyarország úgy járhatna, mint Szlovákia kétszer és Azerbajdzsán egy alkalommal, amikor mindhárom jelöltjüket elutasította az ET közgyűlése - írták a civil szervezetek közleményükben.

Az aláíró szervezetek:

Amnesty International Magyarország,

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet,

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC),

Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC),

Magyar Helsinki Bizottság,

Magyar LMBT Szövetség,

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség,

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda,

PATENT Egyesület,

Társaság a Szabadságjogokért,

Transparency International Magyarország

Egészségügy - Kiszolgáltatottabbak lesznek az emberek?

Az LMP jelentős forrásnövelést szorgalmaz az egészségügyben, országgyűlési képviselőjük, Ikotity István szerint ellenkező esetben kétsebességes ellátás alakul ki Magyarországon. 

A politikus pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a magas keresetűek jó minőségű ellátáshoz juthatnak a magánszektorban, míg a szegényebbek egy folyamatosan romló ellátást vehetnek igénybe. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szétverése pedig nem csökkenti a bürokráciát, de még kiszolgáltatottabbá teszi az embereket - jelentette ki.  Ikotity István azonnali, általános 50 százalékos béremelést tartott szükségesnek a szektorban, de figyelmeztetett arra is, hogy az ország kórházainak adósságállománya havonta 4,6 milliárd forinttal emelkedik.