Hollande: súlyos próba elé állították a britek Európát

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről "súlyos próba elé állítja Európát", amely "többé nem lehet olyan mint eddig volt", s amelynek mostantól "a lényegre kell koncentrálnia" - mondta Francois Hollande francia államfő pénteken.

A köztársasági elnök rövid televíziós beszédében "mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas döntés" miatt. Hozzátette, hogy tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni. A többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció, valamint az eurózóna és (ez utóbbi) demokratikus kormányzásának megerősítése - hangsúlyozta Francois Hollande.

A francia elnök szerint "óriási a szélsőségek és populizmusok jelentette veszély, mert mindig kevesebb időbe telik lebontani (valamit), mint felépíteni. Európának, ez meggyőződésem, nagy projektekkel kell foglalkoznia és nem a procedúrákban elvesznie" - fogalmazott. A francia államfő ennek érdekében javasolja Európa megreformálását a "lényegre koncentrálva".

Francois Hollande ezért péntek reggel már tanácskozást hívott össze az illetékes miniszterekkel a reformjavaslatokról, a megbeszélésen jelen volt Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint adó- és vámügyért felelős francia tagja is. Hollande megerősítette, hétfőn Berlinbe látogat, hogy a keddi és szerdai brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt Angela Merkel német kancellárral egyeztessen, akivel egyébként péntek délelőtt több mint húsz percet beszélt telefonon. A berlini találkozóra Matteo Renzi olasz miniszterelnök is meghívást kapott.

A köztársasági elnök délután 4 órára rendkívüli kormányülést is összehívott, s az elnöki hivatal azt is bejelentette, hogy az államfő kedden valamennyi politikai párt vezetőjét a hivatalába hívta, beleértve Marine Le Pent, az euroszkeptikus Nemzeti Front elnökét is. Nem sokkal Francois Hollande után Manuel Valls miniszterelnök azt mondta, hogy a Brexit győzelme egy olyan "rossz érzésnek a kifejeződése" az Európai Unióban, amelyről "sokáig nem vettünk tudomást". A kormányfő is sajnálatát fejezet ki a döntés miatt, de jelezte, hogy a "britek szabad döntését tiszteletben kell tartani".

"Ez a kilépés, és ez az én meggyőződésem, összezavarja az értékrendeket és kollektív választ igényel" - hangsúlyozta Manuel Valls, aki szerint "túl sokáig hunytuk be a szemünket az európai népek figyelmezetései és kétségei előtt".

Szerző

A berlini fal leomlásához hasonlították a Brexitet

A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában, ezért nem lehet tudni, milyen hatása lesz az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kiválásának Szerbia európai integrációjára - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pénteki belgrádi rendkívüli sajtótájékoztatóján.

A szerb kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy Szerbia számára az európai integráció jelenti a jövőt, jelenleg pedig a legfontosabb a gazdasági és a pénzügyi stabilitás megőrzése az országban, hiszen a világpiacra is óriási hatással volt a Brexit. 

"Garantálom, hogy nem rendül meg jelentősen a szerb pénzügyi és gazdasági stabilitás, ahogyan azt más országoknál látni lehet" - szögezte le, majd hozzátette, hogy a kormány pénteki ülésén a nemzeti bank kormányzója is részt vett, és azokról a lépésekről tárgyaltak, amelyek a stabilitás megőrzéséhez szükségesek.

Megfogalmazása szerint az Egyesült Királyság állampolgárai a kilépést választották, és minden országnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Szerbia érdeke a jobb jövő és a magasabb életszínvonal elérése.

Tomislav Nikolic szerb elnök kabinetjének közlése szerint a brit népszavazás eredményétől függetlenül Szerbia nem változtat integrációs politikáján, habár az uniós bővítés válsága mindenki számára nyilvánvaló.  A Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások a háttérbe szorulhatnak - vélekedett Tanja Miscevic az uniós tárgyalások szerbiai vezetője. Szerinte Brüsszelnek a szerbiai csatlakozásnál fontosabb lesz a 27 tagország és Nagy-Britannia tárgyalása, a migránsválság megoldása vagy a Törökországgal való megállapodás, és az unió bővítése csak ezek után kerülhet terítékre.

Szerző
Témák
Brexit

Magyar alpolgármestere marad Kolozsvárnak

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek megállapodása értelmében Horváth Anna marad Kolozsvár alpolgármestere, és Vákár István viselheti a Kolozs megyei tanács alelnöki tisztségét - jelentették be az RMDSZ helyi vezetői egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón. 

Horváth Annát péntek délelőtt be is iktatták a tisztségébe, a megyei önkormányzat alakuló ülését, Vákár István megválasztását péntek délutánra tűzték ki. A megállapodás kitér arra is, hogy Kolozsváron és a többi Kolozs megyei településen, ahol a két politikai szervezet alkot többséget a helyi önkormányzatban, a kisebbségek helyi számarányától függetlenül háromnyelvű, román-magyar-német helységnévtáblák kihelyezéséről fogadnak el tanácsi határozatokat. 

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy mind a PNL, mind a Szociáldemokrata Párt helyi vezetőivel tárgyaltak, mindkét félnek felvetették a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, és egyik sem képviselt elutasító álláspontot ebben a kérdésben. A politikus hozzátette: Kolozsvár nagyon sok tekintetben példa az ország települései számára, elérkezett az idő arra, hogy a nyelvi jogok érvényesítése terén is példává váljék. 

Vákár István, a megyei önkormányzat alelnöke (az újabb alelnöki mandátum várományosa) hozzátette, amiként a Kolozs megyei Torda példamutató volt a világ számára azzal, hogy elsőként itt hirdették meg a vallásszabadságot, most Kolozsvárról indulhat a nyelvi jogok kiterjesztésének a romániai hulláma. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester hozzátette, hogy nem határoztak meg határidőket a megállapodásban, mert a kölcsönös bizalom képezi a szöveg alapját. Úgy vélte, ha ez a bizalom nincsen meg, akkor a határidők sem segítenek. 

A megállapodás értelmében magyar alpolgármestere lesz Aranyosgyéresnek, Bánffyhunyadnak és a Kolozsvárral csaknem összeépült 25 ezer lakosú Szászfenesnek is. Ezeken a településeken is háromnyelvű helységnévtáblát helyeznek ki.  A kolozsvári többnyelvű helységnévtábla ügye évek óta feszültség forrása a helyi magyar közösség és a városvezetés között. Az Emil Boc volt miniszterelnök által vezetett hivatal korábban elutasítóan viszonyult a magyar közösség erre vonatkozó kéréséhez. A táblaügy több folyamatban levő per tárgyát is képezi.

Szerző