Előfizetés

Alapjövedelem: gyógyszer vagy méreg?

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:04
A társadalmi béke ára FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Gyorsan változik a világban a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) megítélése, egyre több ország fontolgatja, vagy kísérleti méretekben már meg is kezdte a kipróbálását. Itthon is tart a politikai és társadalmi vita a kérdésről, bár sokan elhamarkodottnak tartják, hogy a Párbeszéd Magyarországért 2018-ban már választási kampánya középpontjába akarja állítani a kérdést.

Lassan csendesedik a média és így a közvélemény május elejétől tartó érdeklődése a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) iránt, pedig az utóbbi hetekben még annál is hevesebb vitákat váltott ki a javaslat, mint amikor 2014 év elején, röviddel a választási kampány kezdete előtt a LÉT munkacsoport bedobta erről szóló tanulmányát a hazai köztudatba. Akkor ijedten elutálták, vagy agyonhallgatták a parlamentbe jutásért küzdő ellenzéki pártok a radikálisan új társadalomszemléletet tükröző elképzelést, még a gondolattal már korábban is kacérkodó Párbeszéd Magyarországért (PM) is visszalépett egyet, ahogy a párt szóvivője fogalmazott épp itt a Népszava hasábjain, azért, „mert károsnak tartottunk bedobni egy ilyen jobb sorsra érdemes gondolatot a politikai húsdarálóba”.

A választási vihar elült, az akkor mindössze egyéves múlttal rendelkező párt parlamenti mandátumhoz jutott, majd társelnöke, Karácsony Gergely megszerezte a zuglói polgármesteri széket és tavaly márciusban nyilvánosság elé léptek saját alapjövedelem-modelljükkel. Akkor volt némi érdeklődés, de elsősorban nem az alapjövedelem tervei iránt, hanem annak kistestvére, a zuglói modellnek nevezett minimumjövedelem bevezetése miatt. Ez utóbbi egy célzott extra szociális támogatás - ahogyan Pogátsa Zoltán közgazdász nevezte, hiszen a kerületi önkormányzat a szegénység csökkentésére vállalta, hogy 26 ezer forintig kipótolja azoknak a jövedelmét, akik ennél kisebb összeget kapnak más forrásokból. Az épp megszüntetett központi lakásfenntartási és adósságkezelő támogatások helyett pedig bevezette saját lakásfenntartási támogatását is. A hazai közélet elkönyvelte, hogy a PM komolyan gondolja ezeket a terveket, de nemzetközi minták és egy svájci népszavazás kellett ahhoz, hogy hosszú hónapok hallgatása után a magyar közélet szereplői elő merjék venni a témát.

Alapvetés

A PM tavaly megjelent alapjövedelem-koncepciója kifejezetten a baloldali tábort megmozgató vitaanyagnak készült. A párt Megújuló Magyarországért Alapítványának Re/Vízió Műhelyében kidolgozott „kreatív és bátor jövőkép” szerintük megoldást kínál a társadalom szociális gondjaira. A párt azt gondolja, az alapjövedelem segítségével a szegénység mértéke felére csökkenthető, a fogyasztás bővülése révén pedig élénkül a gazdaság. A javaslat a már említett LÉT munkacsoport elképzelését alapul véve azt mondja ki, hogy a legalább 8 éve Magyarországon élő felnőtt magyar állampolgárok feltétel nélkül kapjanak minden hónapban az államtól 50 ezer forintot, a gyermekek 25, a várandós anyák pedig 75 ezer forintra lennének jogosultak, de a munkaviszonyban állók jövedelmét is átrendeznék. Számukra 100 ezer forintos nettó minimálbért kalkuláltak, ami 30 ezer forintos keresetbővülést jelentene, de az átlagbér felett keresőknél csökkenne a kiegészítés mértéke. A fenti összegeket gazdag és szegény egyaránt megkapná, bevezetése után az ennél alacsonyabb szociális segélyek és ellátások viszont megszűnnének.

A világ gyorsabban változik

A magyar közélet lassan mozdul. Két évvel ezelőtt még elbukott az Európai Polgári Kezdeményezés aláírásgyűjtése, amely azt akarta elérni, hogy az Európai Bizottság tűzze napirendre a feltétel nélküli alapjövedelem kérdését, az Európai Parlament pedig tartson nyilvános meghallgatást az ügyben. Legalább hét tagországból gyűjtött 1 millió aláírás kellett volna ennek eléréséhez, de 2014 elején a 28 tagállamban összesen csak 285 ezer névjegyet sikerült megszerezniük a kezdeményezőknek. A gondolat terjedésének sebességét jelzi azonban, hogy az idén tavasszal, amikor egy német kutatócsoport a feltétel nélküli alapjövedelem támogatottságát vizsgálta, már komoly elmozdulást tapasztaltak. A Dalia Research nevű piackutató cég felmérése szerint ma az európaiak 64 százaléka megszavazná a bevezetését és csak 24 százaléka ellenezné. Az alapjövedelem támogatottsága hat tagállamban 50 százalék feletti, a bajban lévő Spanyolországban pedig 71 százalékos.

Magyarországon a Republikon Intézet készített hasonló felmérést, az eredmény szerint a megkérdezettek 76 százaléka támogatná az FNA bevezetését, még a Fidesz pártiak 74 százaléka is üdvözölné, a baloldaliak és liberálisok 82 százaléka, a jobbikosoknak pedig a 85 százaléka mondott igent.

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését ugyan a hónap elején nem szavazták meg a svájciak, de a további vitához a kezdeményezők szerint jó alap, hogy 22 százalékos támogatottságot szereztek. Többen azt mondják, az alapjövedelem gondolata nem a svájci színvonalon élők körében népszerű igazán, hanem ott, ahol széles tömegek élnek mélyszegénységben, bár ennek ellentmondanak a skandináv országok hasonló kísérletei. Az is nagyon eltérő, hogy hol mekkora összeget tartanának minimálisan szükségesnek a megélhetéshez, hiszen a mi fejenként számított 50 ezres terveinkhez képest az ötletet támogató német kis baloldali pártok ezer eurós alapjövedelemben gondolkodnak, ami ott épp az éhenhalástól mentené meg a polgárokat, nálunk azonban fejedelmi életet kínálna. (Kezdeményeztek népszavazást már nálunk is a kérdésről, de az Opre Roma - Cigány Demokrata Néppárt indítványa nem jutott túl az Országos Választási bizottságon.)

A világban történő elmozdulást jelzi, hogy Finnországban, Hollandiában, Kanadában, Franciaországban, Kaliforniában és Alaszkában, de Indiában, Namíbiában és Brazíliában is napirenden van az alapjövedelem kérdése helyi vagy megyényi térségekben, netán országos szinten indított vagy hamarosan induló kísérletek formájában. Ez persze nem azt jelenti, hogy belátható időn belül ez lesz a legkülönbözőbb fejlettségű társadalmak egyetlen válasza a végletes kettészakadás megállítására és a nyomorgó tömegek megmentésére, de tény, hogy egyre többen gondolkodnak ebben a megoldásban is.

Pártállástól függően

Az imént idézett közvélemény-kutatások eredményeire utalva a PM társelnöke, Szabó Tímea nemrég úgy fogalmazott: a lakosságot már meggyőzték az alapjövedelem bevezetésének előnyeiről, már csak a pártokat „kell jobb belátásra bírni”. Az is igaz, hogy egyes elemzők szerint a kritikák és fanyalgások ellenére a PM alapjövedelemről hangoztatott gondolata az egyetlen kézzelfogható reform-javaslat a baloldalon, ami alternatívát, új társadalompolitikai víziót kínál a mostani kormánypártok Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) rögzített, de a vezető politikusok és barátaik luxuséletével naponta cáfolt, puritánságot és szociális érzékenységet sugalló alapvetésével szemben. Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnökök a párt harmadik születésnapján rendezett találkozón egyértelművé tették, hogy az alapjövedelem bevezetésével kampányolnak a 2018-as választás előtt, de próbaként már a 2017-es költségvetéshez is benyújtottak egy 2202 milliárd forint átcsoportosítását jelentő javaslatot, ami lehetővé tenné az alapjövedelem januári bevezetését.

A többi baloldali párt ennél óvatosabb. Szabó Tímea költségvetési módosító javaslatát még az MSZP is elutasította, bár magát az ötletet először épp az ő egyik képviselőjelöltjük, Braun Róbert dobta be a köztudatba 2013 végén. Idén május közepén konferenciát rendeztek a kérdésről, ahol Tóbiás József pártelnök egyértelműen fontosnak nevezte a koncepcióról folytatott vitákat, mert azok segítenek a lecsúszásból, a mélyszegénységből való kitörést jelentő reformok megtalálásában, a valódi demokrácia és a társadalmi igazságosság megteremtésében. A Népszava kérdésére, hogy szinte a tanácskozással egy időben miért utasították el már bizottsági szinten a PM költségvetési módosító anyagát, a népjóléti bizottság szocialista tagja hasonlóan felelt. Bangóné Borbély Ildikó szerint az alapjövedelem gondolata sokkal többet ér annál, hogy gyors politikai haszonszerzésre használják, ehelyett széles társadalmi vitát kezdeményeznek, hogy egy kiérlelt és a társadalom által minden részletében támogatott koncepció születhessen.

A DK nem mondott véleményt kérdésünkre az alapjövedelemről, az Együtt elnöke viszont úgy fogalmazott, az ő álláspontja is sokat változott az utóbbi két évben, hiszen a 4. ipari forradalom, a robotizáció olyan ütemben falja fel a munkahelyeket a világban, hogy hamarosan választ kell adni a megélhetésüket elveszítő milliók életére. Szigetvári Viktor azonban egyelőre jobb adórendszerben, jobb családi pótlék rendszerben, az időseknek pedig a nyugdíjkasszán kívüli kiegészítő megoldásokban gondolkodik inkább, mert az alapjövedelem bevezetésére eddig kidolgozott hazai terveket nem tartja kellően megalapozottnak és fenntarthatók. Az Együtt elnöke szerint a gazdasági válság után az alanyi alapon járó feltétel nélküli jövedelem ötlete ellentétes a társadalmi hangulattal, számolni kell társadalomban jelen lévő szociális önzés hatásával, ezért jobb, ha feltételekhez kötött, de nem megalázó terveken gondolkodunk a leszakadók megsegítésére.

Az LMP nem ellenzi az alapjövedelmet, de korábban a párt vezetői úgy nyilatkoztak, annak bevezetése legalább 10 éves tervezést és átgondolt foglalkoztatáspolitikát igényelne.

Talán említeni sem kell, hogy a Fidesz elutasítja a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát, mert „nem segélyt és alamizsnát, hanem munkát és méltóságot kell adni az embereknek”.

Szakértőről szakértőre

Közgazdászok és szociális szakértők körében a vita arról szól, igazságos-e, hogy az alapjövedelem bevezetése után gazdag és szegény egyaránt megkapná a LÉT pénzt, nem ösztönözne-e semmittevésre. Bánfalvi István, a munkacsoport vezetője terveik ismertetésekor azt hangsúlyozta, az alacsony összegű segélyek kivezetése, az egykulcsos adó helyett belépő progresszív adózás egyenletesebb elosztást tenne lehetővé a társadalomban, viszont lenne olyan 5 százaléknyi réteg, amely rosszabbul járna, mint a mai bérezési, adózási és szociális rendszerben, és inkább ösztönözné a munkavállalást, mint gátolná. Életmentő lenne viszont annak a - Havasi Éva statisztikus szerint - legalább 620 ezer embernek, akinek ma semmilyen jövedelme nincs Magyarországon

Boldog, délibábos álom, szivárványos illúzió – így jellemezte az FNA-t Bokros Lakos. Az egykori pénzügyminiszter, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke a svájci népszavazás után fejtette ki, hogy mennyire bölcsen döntött az ottani lakosság, hogy elutasította a drasztikus adónövelést, amivel szerinte finanszírozható lenne az új rendszer. Hetek óta vitáznak a kérdésről a Magyar Nemzet hasábjain konzervatív közgazdászok. Bogár László azon elmélkedett például, hogy az anyagi megfosztottságnál is szörnyűbb a lecsúszott tömegek szellemi megfosztottsága, mert így manipulálhatók, hamis vágyaik pedig teret nyitnak az uzsoracsapdának. Csath Magdolna egyetemi tanár arról írt, hogy az alapjövedelem nem lenne igazságos, mert egyenlősdin és nem a valós igényeken alapulna, de logikus érvelését még a PM politikusai is értékelték.

Az inkább a mostani ellenzékhez köthető közgazdászok, köztük Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár vagy Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke támogatná az alapjövedelem bevezetését, mert az megállítaná a magyar társadalom széthullását. A brit Guy Standing professzor, az Egyetemes Feltétel Nélküli Alapjövedelem Hálózat (BIEN) társelnöke pedig egy budapesti konferencián nemrég azt fejtegette, hogy Soros Györgynek is tetszene az alapjövedelem bevezetése.

A szociológusok közül Ferge Zsuzsa 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, de ő is hangsúlyozza, hogy bevezetése csak komoly társadalmi vita után képzelhető el. A kérdésről azonban nincs egységes vélemény a szociális szakmán belül – erről számolt be lapunknak a Szociális Szakmai Szövetség elnöke. Krémer Balázs is vitákat sürgetett a kérdésről, személyes véleményeként azonban elmondta, hogy fontosnak tartja a szociális biztonságot és jövedelmi garanciákat, amiket a FNA kínál, de nem ez az egyetlen üdvözítő megoldás, amivel ezt el lehet érni. Jónak tartja az adórendszeren keresztül, vagy a garantált jövedelmi szintig történő kiegészítésen (a korábban bemutatott zuglói modellen) alapuló megoldást is.

Összeállításunk is bizonyítja, a világ elkezdett gondolkodni a robotizáció miatt erősödő munkanélküliség következtében jövedelem nélkül maradó tömegek társadalmi szintű túlélésének módszereiről, és a magyar politikusok, társadalomtudósok is bekapcsolódtak ezekbe a vitákba. Az eltérő megoldások között egyetlen biztos pont van: a Fidesz és KDNP munka alapú társadalma idejét múlt gondolat, mert a világ vezető államainak modern gazdasága már nem a munkára, hanem az értékteremtő képességre épül. Azoknak az embereknek az ötleteire, akik nem a mindennapi létgondok miatt megnyomorítva várják a túlélést, hanem mernek szabadon gondolkodni, jövőt tervezni. Vagy legalább vitáznak róla.

Molnár az MSZP élén

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:01
Molnár és Hiller jó együttműködést ígér FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Erős, szolidáris, hatékony és működőképes szocialista pártot akar két év múlva a választók elé állítani Molnár Gyula, aki az MSZP szombati tisztújító kongresszusán legyőzte Tóbiás Józsefet. A frissen megválasztott pártelnök bemutatkozó sajtótájékoztatóján kijelentette, az eddiginél nyitottabb pártot szeretne és világossá tette, hogy a demokratikus oldal egyetlen kihívóval győzheti le a Fidesz-rezsimet. Az országos választmányt mostantól Hiller István, az Országgyűlés alelnöke vezeti.

Molnár Gyula lett az MSZP új elnöke a párt szombati tisztújításán. A küldöttek a zárt ajtók mögött zajló kongresszuson két fordulóban szavaztak a pártelnökre, mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a tisztségre jogosító ötven százalék plusz egy szavazatot. Ez azért volt szinte lehetetlen, mert a pozícióért négyen versengtek: Tóbiás József regnáló elnök, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester, Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő. Az elnökválasztás első fordulójában már Molnár vezetett, rá a jelenlévő 337 küldöttből 121-en voksoltak. Tóbiás 99, Harangozó 67, Szanyi pedig 45 szavazatot kapott.

Sokak meglepetésére Botka László szegedi polgármestert legyőzte Hiller István, így a következő két évben az Országgyűlés szocialista alelnöke vezeti az országos választmányt. A párt parlamentjének korábbi vezetője 134 szavazatot gyüjtőtt, míg Hiller 201 voksot kapott a küldöttektől. Az elnökhelyettesi poszton Gőgös Zoltán újrázhat, rá 183-an szavaztak, míg kihívója Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettesre csak 144-en. A legtöbb, 262 szavazattal lett alelnök a posztot eddig is betöltő Ujhelyi István, aki korábban bejelentette, uniós ügyekkel kíván foglalkozni. Nemény András, a párt Vas megyei elnöke 234 szavazattal és Gúr Nándor országgyűlési képviselő 197 szavazattal lesz a társa. Lukács Zoltánnak nem sikerült alelnöki posztját megőriznie.

Minden tartalmi, szervezeti és kommunikációs ügyet a 2018-as parlamenti választásoknak tervez alárendelni - erről a megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján beszélt a szocialisták frissen megválasztott elnöke. Molnár Gyula azért akar dolgozni, hogy két év múlva erős, szolidáris, hatékony és működőképes szocialista pártot tudjon a választók elé állítani. A párt új vezetője a jelenleginél nyitottabbá szeretné tenni az MSZP-t, mert úgy gondolja, a demokratikus oldal egyetlen kihívóval győzheti le a Fidesz-rezsimet. A pártok közötti esetleges együttműködésről Molnár szerint még korai beszélni, először az értelmiség, a civilek és a szakszervezetek felé akar nyitni. Úgy fogalmazott: "egy kihívónak kell lenni a demokratikus oldalon, korai lenne megmondani, ezt hogyan érjük el". A politikust ellenfelei hetek óta támadják, mert pártelnöki kampánya elején arról beszélt, szeretné, ha a baloldali pártok legalább a vasárnapi asztalhoz le tudnánk egymással ülni. 2018-ban ugyanis csak így nyerhetnek választást. Bejelentette, mindenkire számít abban, hogy vissza tudják szerezni az elmúlt időszakban elvesztett hitelességüket és azt kérte, tegyenek félre minden belső dilemmát, vitát, félreértést a párton belül.

Molnár bejelentette azt is, hogy összegyűlt a 200 ezer aláírás a földtörvény elleni népszavazáshoz, és az új vezetés is elszánt, hogy kiírják ezt a népszavazást, "ez nem a földről, hanem az egész kormányról szól". Ami a kvótareferendumot illeti, a Brexit tanulságait levonva az új elnök határozottan arra kért mindenkit, otthonmaradásával jelezze, hogy nem ért egyet az Európa egységét veszélyeztető populista politikával.

Hiller István úgy fogalmazott, a siker érdekében össze kívánja hangolni a modern baloldal és a modern nemzet fogalmát, a büszke magyarságot a büszke európaisággal. A választmány új elnöke azt ígérte, jól együtt tud majd működni Molnár Gyulával. Megismételte, az elnökség a jövőben elsősorban a napi aktualitásokkal foglalkozik, míg a választmány feladata a hosszú távú stratégiaalkotás lesz.

Az elnökségről leköszönő Tóbiás, aki a szavazások előtt még a párt feladatait, a jövőbeni menetrendet vázolta, a kongresszus helyszínén várakozó újságíróknak, utóda tájékoztatója előtt jó munkát kívánt az új vezetőknek, és azt mondta, nem kívánja megtartani frakcióvezetői tisztségét. Kiderült, büszke arra, hogy az utóbbi két évben nehéz helyzetből sikerült talpra állítania egy olyan pártot, amelyben már sokan nem hittek. Úgy fogalmazott, reméli, volt értelme igazi baloldali politikát folytatni. Arra a kérdésre, hol hibázott annyit válaszolt, ezt még korai lenne megfogalmazni, annyi biztos, hogy új szakasz kezdődik a párt életében.

Ha kell, segíti az új elnökséget. Ezt Botka ígérte, aki búcsúzóul Tóbiással állt ki a nyilvánosság elé. A szegedi polgármester is jó munkát kívánt az új vezetésnek, amelynek szerinte az lesz a feladata, hogy az MSZP mögé állítsa azt a társadalmi többséget, amely le akarja váltani az Orbán-kormányt, ugyanakkor még kritikus a szocialistákkal. Közölte, továbbra is szegedi polgármesterségét tartja a legfontosabb politikai tisztségének és cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek 2018-as miniszterelnök-jelöltségéről szóltak. Hangsúlyozta, ez a kérdés egy év múlva lehet a legkorábban esedékes.

A szombaton megválasztott elnökség tagja lett Bangóné Borbély Ildikó, Gurmai Zita, Tüttő Kata, Bárány Balázs, Heringes Anita, Király József, Korózs Lajos és Molnár Zsolt.

Molnár az MSZP élén

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:01
Molnár és Hiller jó együttműködést ígér FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Erős, szolidáris, hatékony és működőképes szocialista pártot akar két év múlva a választók elé állítani Molnár Gyula, aki az MSZP szombati tisztújító kongresszusán legyőzte Tóbiás Józsefet. A frissen megválasztott pártelnök bemutatkozó sajtótájékoztatóján kijelentette, az eddiginél nyitottabb pártot szeretne és világossá tette, hogy a demokratikus oldal egyetlen kihívóval győzheti le a Fidesz-rezsimet. Az országos választmányt mostantól Hiller István, az Országgyűlés alelnöke vezeti.

Molnár Gyula lett az MSZP új elnöke a párt szombati tisztújításán. A küldöttek a zárt ajtók mögött zajló kongresszuson két fordulóban szavaztak a pártelnökre, mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a tisztségre jogosító ötven százalék plusz egy szavazatot. Ez azért volt szinte lehetetlen, mert a pozícióért négyen versengtek: Tóbiás József regnáló elnök, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester, Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő. Az elnökválasztás első fordulójában már Molnár vezetett, rá a jelenlévő 337 küldöttből 121-en voksoltak. Tóbiás 99, Harangozó 67, Szanyi pedig 45 szavazatot kapott.

Sokak meglepetésére Botka László szegedi polgármestert legyőzte Hiller István, így a következő két évben az Országgyűlés szocialista alelnöke vezeti az országos választmányt. A párt parlamentjének korábbi vezetője 134 szavazatot gyüjtőtt, míg Hiller 201 voksot kapott a küldöttektől. Az elnökhelyettesi poszton Gőgös Zoltán újrázhat, rá 183-an szavaztak, míg kihívója Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettesre csak 144-en. A legtöbb, 262 szavazattal lett alelnök a posztot eddig is betöltő Ujhelyi István, aki korábban bejelentette, uniós ügyekkel kíván foglalkozni. Nemény András, a párt Vas megyei elnöke 234 szavazattal és Gúr Nándor országgyűlési képviselő 197 szavazattal lesz a társa. Lukács Zoltánnak nem sikerült alelnöki posztját megőriznie.

Minden tartalmi, szervezeti és kommunikációs ügyet a 2018-as parlamenti választásoknak tervez alárendelni - erről a megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján beszélt a szocialisták frissen megválasztott elnöke. Molnár Gyula azért akar dolgozni, hogy két év múlva erős, szolidáris, hatékony és működőképes szocialista pártot tudjon a választók elé állítani. A párt új vezetője a jelenleginél nyitottabbá szeretné tenni az MSZP-t, mert úgy gondolja, a demokratikus oldal egyetlen kihívóval győzheti le a Fidesz-rezsimet. A pártok közötti esetleges együttműködésről Molnár szerint még korai beszélni, először az értelmiség, a civilek és a szakszervezetek felé akar nyitni. Úgy fogalmazott: "egy kihívónak kell lenni a demokratikus oldalon, korai lenne megmondani, ezt hogyan érjük el". A politikust ellenfelei hetek óta támadják, mert pártelnöki kampánya elején arról beszélt, szeretné, ha a baloldali pártok legalább a vasárnapi asztalhoz le tudnánk egymással ülni. 2018-ban ugyanis csak így nyerhetnek választást. Bejelentette, mindenkire számít abban, hogy vissza tudják szerezni az elmúlt időszakban elvesztett hitelességüket és azt kérte, tegyenek félre minden belső dilemmát, vitát, félreértést a párton belül.

Molnár bejelentette azt is, hogy összegyűlt a 200 ezer aláírás a földtörvény elleni népszavazáshoz, és az új vezetés is elszánt, hogy kiírják ezt a népszavazást, "ez nem a földről, hanem az egész kormányról szól". Ami a kvótareferendumot illeti, a Brexit tanulságait levonva az új elnök határozottan arra kért mindenkit, otthonmaradásával jelezze, hogy nem ért egyet az Európa egységét veszélyeztető populista politikával.

Hiller István úgy fogalmazott, a siker érdekében össze kívánja hangolni a modern baloldal és a modern nemzet fogalmát, a büszke magyarságot a büszke európaisággal. A választmány új elnöke azt ígérte, jól együtt tud majd működni Molnár Gyulával. Megismételte, az elnökség a jövőben elsősorban a napi aktualitásokkal foglalkozik, míg a választmány feladata a hosszú távú stratégiaalkotás lesz.

Az elnökségről leköszönő Tóbiás, aki a szavazások előtt még a párt feladatait, a jövőbeni menetrendet vázolta, a kongresszus helyszínén várakozó újságíróknak, utóda tájékoztatója előtt jó munkát kívánt az új vezetőknek, és azt mondta, nem kívánja megtartani frakcióvezetői tisztségét. Kiderült, büszke arra, hogy az utóbbi két évben nehéz helyzetből sikerült talpra állítania egy olyan pártot, amelyben már sokan nem hittek. Úgy fogalmazott, reméli, volt értelme igazi baloldali politikát folytatni. Arra a kérdésre, hol hibázott annyit válaszolt, ezt még korai lenne megfogalmazni, annyi biztos, hogy új szakasz kezdődik a párt életében.

Ha kell, segíti az új elnökséget. Ezt Botka ígérte, aki búcsúzóul Tóbiással állt ki a nyilvánosság elé. A szegedi polgármester is jó munkát kívánt az új vezetésnek, amelynek szerinte az lesz a feladata, hogy az MSZP mögé állítsa azt a társadalmi többséget, amely le akarja váltani az Orbán-kormányt, ugyanakkor még kritikus a szocialistákkal. Közölte, továbbra is szegedi polgármesterségét tartja a legfontosabb politikai tisztségének és cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek 2018-as miniszterelnök-jelöltségéről szóltak. Hangsúlyozta, ez a kérdés egy év múlva lehet a legkorábban esedékes.

A szombaton megválasztott elnökség tagja lett Bangóné Borbély Ildikó, Gurmai Zita, Tüttő Kata, Bárány Balázs, Heringes Anita, Király József, Korózs Lajos és Molnár Zsolt.