Frexit
A felmérések szerint a franciák 61 százalékának van rossz véleménye az Európai Unióról. Az euroszkeptikus nézetek első számú képviselője, Jean-Marine Le Pen, aki az UKIP-hez hasonló „érvekkel” áll elő az EU ellen, így például csökkenti az ország szuverenitását, felgyorsítja a bevándorlást. Ám nem csak „Madame Frexit” bírálja folyamatosan az Uniót. Baloldalról Jean-Luc Mélenchon pártolná a kiválást. Bár valószínűtlen bármelyikük győzelme, de nem szabad alulbecsülni az euroszkepticizmust: 53 százalék támogatna népszavazást az uniós tagságról, de jelenleg csak 33 százalék voksolna a Frexitre.
Polexit
Ellentmondásos jelzések érkeznek Lengyelországból. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt állandó harcban áll Brüsszellel, amely eljárást is indított az ország ellen a demokratikus alapjogok megsértése miatt. Ezt azonban a kabinet az ország belügyeibe való beavatkozásnak tart. Bár Varsó számára öngyilkossággal érne fel egy esetleges kilépés az EU-ból, a kormánypárton belül is akadnak, akik nem sokra tartják az EU-t. Krystyna Pawlowicz PiS-es képviselő például egy „szövetnek” nevezte az uniós zászlót.
Czexit
A csehek 57 százaléka tartja rizikónak a cseh uniós tagságot, csak 37 százalék látja úgy, hogy ez esélyt jelent az ország számára. Erre az eredményre jutott a Friedrich Ebert Alapítvány felmérése, amelyet múlt héten hozott nyilvánosságra. Arra a kérdésre, Brüsszel, vagy a nemzetállamok dönthessenek-e a menekültkérdés kezeléséről, mindössze 22 százalék jelölte meg az EU-t. Franciaországban 75, Németországban 68 százalék ez az arány. Václav Klaus volt köztársasági elnök támogatna egy népszavazást a kilépésről. Egy népszavazás esetén a többség a kilépésre voksolna.
Hunxit
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU egyik leghevesebb bírálója. „Nemzetállamok Európáját” akarja, s Brüsszel hatalmának csökkentését. A Pew kutatóintézet szerint a magyarok 77 százaléka utasítja el az ország „belügyeibe való beavatkozást”. Ugyanakkor ugyanezen tanulmány szerint 61 százalék támogatja az EU-t. Mindez nem is csoda, Budapestet gazdasági csőd fenyegetné az uniós pénzek nélkül.
Däxit
Dánia 1973 óta tagja az Európai Uniónak. A skandináv országban is magas az euroszkepticizmus. Sokan a nemzeti szuverenitás teljes elvesztésétől tartanak. Ez nem új jelenség: 1992-ben a dánok többsége a Maastrichti Szerződés ellen szavazott, 2000-ben pedig a dánok nemet mondtak az euró bevezetésére. Különösen a jobboldali populista Dán Néppárt folytat hecckampányt az EU-val szemben. A párt nem jelentéktelen a politikai palettán, mert Lars Lokke Rasmussen kormányfő a tömörülés támogatására van utalva. Bár felmérések szerint a dánok többsége az EU-ban maradna, 33 százalék úgy foglalt állást: a Brexit esetén az országnak az EU-hoz fűződő viszonyát is át kell gondolni, méghozzá népszavazás formájában.
Öxit
Ausztriában már régóta az euroszkeptikus, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezeti a közvélemény-kutatásokat. A Brexit ráadásul további lendületet adhat a pártnak. Ugyanakkor Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke Marine Le Pennel szemben nem támogatja a kilépést, hanem belülről kívánja megreformálni az EU-t. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne tűzné zászlajára az EU-ból való távozást.
Nexit
Hollandia kilépésének hívei győzelemként ünnepelték, hogy az országban április 6-án rendezett referendumon nemet mondtak az Ukrajnával megkötött társulási megállapodásra. Az elutasítás azonban elsődlegesen nem Kijevnek, hanem az EU-nak szólt. Az EenVandaag hírmagazin legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 48 százaléka támogatná a Nexitet, s csak 45 százalék maradna az Unióban. Szűk többség az erről szóló referendumot is támogatná. Az euroszkeptikusok szószólója Geert Wilders, a Szabadságpárt (PVV) elnöke. A referendum kiírásához alkotmánymódosításra lenne szükség, mert csak olyan szerződésekről lehet megkérdezni a népet, amelyek még nincsenek érvényben.
