A Brexit miatt egyelőre nincs okuk aggódni - legalábbis rövid távon -, a magyar gazdáknak. A hazai agrárkivitel 4-5 százaléka irányul a szigetországba, de - különösen az átmeneti, a kilépés feltételeit tisztázó időszakban - valószínűleg ezt sem fenyegeti veszély.
Nagy-Britannia az a nagy befizető ország, amely a legerőteljesebben szorgalmazta az uniós agrártámogatási rendszer reformját. Mégpedig úgy, hogy például eltörölték volna a területalapú támogatásokat és a közösségi agrárpolitikában is a verseny orientált piaci termelés szószólói voltak - hangsúlyozta Raskó György. Az agrárközgazdász úgy vélte, hogy a brit elképzeléseket támogató hollandok, belgák egy fontos szövetségesüket veszítik el a közös agrárpolitika (kap) rendszerének átalakításában és a francia-német tandemnek könnyebb dolga lesz megtartani az eddigi támogatási szerkezetet. Így a magyar agrártermelőknek, legalábbis rövid távon nem kell drámai változásoktól tartania.
A brit import visszaesésével túltermelés okozhat gondot a „bennmaradó” gazdáknak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL
A brit befizetések sem állnak le rögtön, hiszen a tárgyalások akár két évig is elhúzódhatnak, de ha kiapad a szigetországi forrás, azt a franciák és a németek hajlandó lesznek pótolni, mert nem akarnak a saját gazdáikkal szembekerülni. Ebből profitálhatnak a magyar termelők is. Az biztosnak tűnik, hogy 2021-ig a magyar agrárium az évi több százmilliárd forint értékű területalapú támogatást megkapja. Nagy kérdés, hogy mi történik a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus lejárta után. Abban már viszonylag nagy egyetértés alakult ki a meghatározó befizető országok között, hogy a következő ciklusban mindenképpen csökkenteni kell az agrártámogatásokra fordított összegeket. Ráadásul akkor már nem számolhatnak a harmadik legnagyobb nettó befizetővel, és kétséges, hogy a franciák és a németek a végtelenségig hajlandók lesznek pótolni az elmaradó brit befizetéseket. Az is a jövő titka, hogy meddig marad gyenge az angol font, ami máris megdrágította az importot.
A jelentős élelmiszer importőr angolok csökkenthetik a behozatalukat, akkor pedig fölöslegek keletkezhetnek az uniós piacon. Ez már nem lesz jó hír a magyar gazdáknak, mert lenyomhatja a mezőgazdasági árakat. Ezért is hibás az exportot erőltető kormánypolitika, mert növeli az ország agrárexport kitettségét - figyelmeztetett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa. Szerinte azonban elsősorban azok a nagy agrártársaságok járhatnak rosszul, amelyek például gabonát exportálnak hozzáadott érték nélkül, vagyis alapanyagként.
A szakpolitikus úgy vélte, a Brexit nyomán Brüsszel példát is akar statuálni, ezért ha Nagy-Britannia egyáltalán kilép, szigorú feltétekkel kereskedhetne az unióval, ráadásul a brit gazdáknak egy egységes agrárpiaccal kellene versenyezniük, egészen más feltételekkel.
Ennél is nagyobb veszély azonban, ha az unió szétesik, és kialakul egy belső mag, amelybe azon országok tömörülhetnek, amelyek hajlandók elfogadni a több Európát és kívül maradhatnak amelyek nem azonosulnak velük. Az euró övezeti országoknak nagyobb esélyük van a maghoz kerülni, vagyis például a V4-ekből Szlovákia akár faképnél is hagyhatja mostani szövetségeseit. Azok az országok pedig, mint Magyarország, amelyik csak a pénzt akarja Brüsszeltől, de semmi beleszólást az ügyeibe, a perifériára szorulhatnak - tette hozzá Raskó. Az egységes piac ugyan a két sebességes unióban is megmaradhat, azt azonban ma még nem lehet megjósolni, hogy egy lefaragott agrártámogatással a magyar mezőgazdaság mennyire lesz versenyképes. Ráadásul a periférián ragadó országok egymás ellen is agrárpiaci harcba kezdhetnek a támogatások elapadását követően.