Orbán: válságos helyzetben vagyunk - Megszólalt a Brexit-csúcs előtt

A tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi - jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve kedden. A magyar érdek világos, a jogi helyzet rendezett - tette hozzá a miniszterelnök. Közben délután megkezdődött a találkozó a Brexit jegyében.

A magyar diákok és munkavállalók sorsa feletti aggodalom, sőt felelősségérzet hangján is megszólalt, mondván: magyar diákok és munkavállalók élnek Nagy-Britanniában, az ő érdekeiket kell megvédeni, amikor a brit kilépésről szóló a tárgyalások megkezdődnek.

A brit népszavazás kérdésében Orbán Viktor semmilyen tisztázatlan kérdést nem lát, szerinte minden kérdés meg van válaszolva, ugyanis az alapszerződés erre az esetre világos eligazítást ad. És különben is: amíg nincs meg a tárgyalások utáni kilépésről szóló szerződésmódosítás, addig a jogi helyzet változatlan.

Elmondta, hogy a csúcstalálkozón David Cameron brit miniszterelnök tájékoztatást ad a népszavazás tényéről, de értesítést annak eredményéről hivatalosan a brit kormány döntése után fognak kapni. A helyzet súlyos, kétségkívül válságos helyzetben vagyunk - jelentette ki a miniszterelnök a jogilag rendezettség ellenére. Orbán Viktor kiemelte: fontos kérdés az, hogy mi, európaiak, akik benne vagyunk, és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt.

Majd - a helyzetet kihasználva - ismét rátért a magyar kvótareferendumra, megismételve azt a semmivel alá nem támasztott, ellenben a Fidesz részéről sűrűn hangoztatott állítást, miszerint a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt. És hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet.

A miniszterelnök programja egyébként - Havasi sajtófőnök tájékoztatása szerint - délután egy órakor a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt értekezletén kezdődött a brüsszeli Királyi Akadémia épületében, amit a visegrádi országok kormányfőinek rövid egyeztetése követ. Délután veszi kezdetét az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács munkaülése még a brit miniszterelnök részvételével, aki azonban a szerdai munkareggelin már nem lesz ott - tájékoztatott a sajtófőnök.

Tusk: London bejelentése nélkül nem fogjuk elkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat

Az Egyesült Királyság kilépési szándékának bejelentése nélkül nem fogjuk elindítani az elválási folyamatról vagy jövőbeli kapcsolatainkról szóló tárgyalásokat - jelentette ki Brüsszelben az Európai Tanács elnöke az állam- illetve kormányfőket tömörítő testület ülését megelőzően. Donald Tusk leszögezte, miközben tiszteletben kell tartani a brit szavazók akaratát, az uniós szerződéseket is tiszteletben kell tartani. Ezek értelmében pedig a brit kormánynak kell kezdeményeznie az európai közösségből való kiválás folyamatát.

Merkel: ha elhagytad az európai családot, számolj a következményekkel

Az nem megy, hogy a kilépés során London "kimazsolázza" a számára fontos pontokat. Különbség van a között, hogy egy ország ki akar lépni, vagy bent akar maradni az Európai Unióban. Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja - jelentette ki a német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve. Angela Merkel szerint az unió jövőjéről, a munkahelyteremtésről és a versenyképességről folytatandó tárgyalásokon az Egyesült Királyságnak nem lenne szabad részt vennie már azt megelőzően sem, hogy hivatalosan kilépett volna az unióból. Ugyanakkor fontos, hogy továbbra is barátként és partnerként tekintsünk Nagy-Britanniára - hangsúlyozta a kancellár.

Mi születhet meg a csúcson?

Jogilag semmilyen érdemi eredménnyel nem bírhat a ma délután kezdődő uniós csúcs - állítják egybehangzóan brüsszeli forrásaink. A tagállamok vezetői kedd délután ötkor ülnek össze, majd munkavacsorán hallgatják meg David Cameron brit miniszterelnök beszámolóját a múlt csütörtöki, brit népszavazás eredményéről és következményeiről. Ezt megelőzően egy mindössze másfél órás megbeszélésbe sűrítik mindazt, ami eredetileg a csúcs napirendjén szerepelt; a migrációs válság kezelésének, illetve az EU-török paktum eddigi eredményeit érintő vitát, valamint a Juncker-csomag, azaz az Európai Stratégiai Beruházási Alap egyéves eredmény-beszámolóját.

Minden esetre megkezdődött

Az ülés középpontjában az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazás következményei állnak. Kedden huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál a brit miniszterelnök - ahogy korábban jelezték - várhatóan ismertetni fogja a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a brit helyzetet. David Cameron korábban azt közölte, hogy a keddi ülésen nem fogja hivatalosan bejelenteni a szigetország kilépési szándékát, azaz nem aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt. Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel az Egyesült Királyságot. Ehhez azonban a londoni kormánynak először hivatalosan be kellene jelentenie az ország kilépési szándékát. A csúcs keddi napján a migrációs válság kezelésének kérdéseiről, az egységes belső piacról, valamint a NATO-val folytatandó együttműködés fokozásáról is egyeztetni fognak a résztvevők. Utóbbi téma tárgyalásán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is részt vesz.

Szerdán már David Cameron nélkül tanácskoznak a többi huszonhét uniós tagállam vezetői Brüsszelben, hogy informális megbeszélésen a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.

Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 51,9 százaléka szavazott a kilépésre, 48,1 százaléka pedig a bennmaradásra.