Gond van az államosított szemétügyekkel

Publikálás dátuma
2016.06.29. 07:22
Minden szemét az államé, és a lerakásáért is egyre több pénzt kér az önkormányzati tulajdonú szolgáltatóktól FOTÓ: NÉPSZAVA
Államosította a lakossági szemétszállítást is a kormány arra hivatkozva, hogy veszteséget termeltek. A köznyelvben máris kukaholdingnak elkeresztelt központi szervezet azonban egyelőre képtelen ellátni a feladatát. Több helyhatóság is jelezte, július 1-jétől kénytelen befejezni a lakossági szolgáltatást, mert már a üzemanyagra sem lesz pénze. Szakemberek szerint nem kizárt, hogy a tönkretett cégeket költségvetési forrásokból kistafírozzák, majd baráti vállalkozóknak játszhatják át.

Eddig több mint félszáz önkormányzat jelezte, hogy hamarosan képtelen lesz tovább fedezni a lakossági szemétszállítás költségeit. Köztük van a 108 település, mintegy 300 ezer lakosának háztartási hulladékát kezelő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. önkormányzati társulás, illetve a Tiszta Vidékért Kft. is. Előbbi ezt már jelezte a katasztrófavédelemnek is, mert a törvény alapján ilyen esetekben az állami szervezetnek kell kijelölnie a szemétszállítást elvégző vállalkozást. A bajok forrása többek között, hogy egy jogszabály április 1-jétől megtiltotta az önkormányzati cégeknek, hogy kiszámlázzák a lakosságnak a szemétszállítási díjat.

Erre csak a frissiben létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) jogosult. Weingartner Balázs József, a zrt. vezetője egy tájékoztatón azzal indokolta a díjbeszedés államosítását, hogy a 174 szolgáltató mindenhol más díjért végzi a szemétszállítást, és az elmúlt időszakban 14 milliárd forintos veszteséget halmoztak fel. Az NHKV Zrt. viszont sokkal hatékonyabban végzi majd ezt a feladatot - ígérte. Az NHKV a befolyt pénzből osztja vissza településeknek a szolgáltatás ellátásához az állami szervezet szerint szükséges összeget.

Ezzel csak azt a gond, hogy a hulladékgazdálkodást koordináló központ képtelen volt határidőre felállítani a számlázási rendszert, így egyelőre egyetlen ügyfélnek sem küldött számlát és egyetlen forintot sem szedett be. Az önkormányzati szervezetek és a szakemberek tiltakozása ellenére 5 milliárd forint alaptőkével létrehozott kukaholding látva, hogy a szakértők által idejekorán előrejelzett szemét-káosz hamarosan valósággá válik, 20 milliárdos mentőövet kért és kapott a kormánytól, hogy betömködjék a saját maguk ütötte lyukakat.

A Zöld Híd július 1-jéig képes fedezni a lakossági hulladék elszállításának költségeit, 1,6-1,7 milliárd forint a hiányuk, és nem tudni, hogy a katasztrófavédelem kivel, hogyan, milyen formában oldja meg a további szemétszállítást - nyilatkozta a Népszavának Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Észak-Kelet Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke. A szakember azt is érthetetlennek nevezte, hogy pályázniuk kell arra az összegre, ami a szemétszállításért az önkormányzatoknak járna. Mivel a cégeknek folyamatosan szükségük van pénzre, az NHKV-nak a 25 milliárdból oda kellene adni a szükséges összeget a szolgáltatóknak és év végén elszámolhatnának. Ráadásul már maga a pályázati kiírás is hibás, nem véletlen, hogy mindössze az érintettek kevesebb mint egyharmada pályázott. Folyó, működési kiadásokat nem lehet tendereztetni, hiszen nem kis összegekről van szó, a Zöld Híd költségei például elérik a napi 9 millió forintot - tette hozzá Gémesi.

A finanszírozás ellehetetlenülése miatt csak a Zöld Híg társulásnál legalább 270, amúgy is nehéz helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettségű és jövedelmű ember munkahelye került veszélybe.

Azt Gémesi György is elismeri, hogy ma már veszteségesek az önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek, de azt is hozzátette, amit az állami zrt vezetője "elfelejtett" elmondani. A veszteségek okozója a egyebek mellett a lerakási díj - amit tonnánként 3 ezer forintról időközben 6 ezerre emelt a kormányzat -, az elektronikus útdíj, amit a közszolgáltatást végző kukásautók után is fizetni kell, de fizetni kell a telefon, illetve a tranzakciós adót, és ezt még megfejelték a díjbefagyasztással, az úgynevezett rezsicsökkentéssel is.

Természetesen így semmi nem jutott az amortizációra, nem korszerűsíthették a hulladékgazdálkodási cégek az eszközparkjukat, nem tudtak felhalmozni megfelelő tartalékot a rekultivációra, tereprendezésre - figyelmeztetett a gödöllői polgármester.

Az államosítás, központosítás okozhat még egyéb problémákat is. Sok önkormányzat uniós támogatással alakította ki a korszerű szemétlerakókat, hulladékválogatókat, újrahasznosító üzemeket. Az érintett települések egy része már jelezte Brüsszelnek, hogy nekik nem felróható okokból nem működtethetik tovább a létesítményeket. Az Európai Bizottság dönthet úgy is, hogy akkor vissza kell fizetni a támogatást, vagy legalábbis annak egy részét. Azt a lefosztott helyhatóságoktól nem lehet majd behajtani, tehát mint annyiszor, a költségvetés, vagyis a magyar adófizetők állják az átgondolatlan és fölösleges központosítás árát.

Az NHKV vezetője jelezte, amíg feláll a saját számlázórendszerük, bérszámlázással akarják megoldani az átmeneti időszakot. Csakhogy amelyik önkormányzat aláír egy ilyen szerződést, az törvényt sért, hiszen április 1-jétől nem számlázhatnak az önkormányzati cégek.

Látszólag megmagyarázhatatlan, miért volt szükség államosítani, központosítani a szolgáltatást, azaz tönkretenni a lakossági hulladékgazdálkodási cégeket. A háttérben azonban meghúzódhat egy nagyon is racionális megfontolás. A bedőlt cégeket állami vagyonkezelésbe lehet venni. Jövőre nagyjából 300 milliárd forint jut felújításra, amortizációra, korszerűsíteni lehet majd a gépparkot is. Azután pedig a kistafírozott szolgáltatókat privatizálni lehet a kiválasztott vállalkozók között.

A szándékon is múlik

Alaposan megnehezítheti az önkormányzatok, illetve hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeik életét a 2012. évi hulladéktörvény nemrégen elfogadott módosítása. A 2017. január elsején hatályba lépő törvénymódosítás alapján, több hasznosítható hulladékfajtára is meg kell fizetni a tonnánként 6000 forint lerakási járulékot. Ez újabb jelentős kiadást okoz az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégeknek.

A VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. korszerű hulladékkezelő központját egy majd' 4 milliárd forintos projekt részeként létesítették. A berendezés képes szétválogatni a fém-, a papír-, a műanyag-, és a komposztálásra alkalmas hulladékot. Jogszabályváltozás miatt az energetikailag hasznosítható és komposztálható anyagok után is tonnánként 6000 forint lerakási díjat kell fizetni.

A VGÜ-t is érzékenyen érinti ez a módosítás, hiszen a Népszava információi szerint a térség településein a lakossági és közületi hulladékszállítást végző cégnek az elmúlt 3 évben 432 millió forintos többletköltsége keletkezett a különféle adók, díjak miatt és 148 millió forint bevételkiesést könyvelhetett el az úgynevezett rezsidíj csökkentése miatt. Jelentős problémát okoz az is, hogy érezhetően romlik a lakosság és a cégek fizetési hajlandósága. A júliustól induló házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés tovább növeli a költségeket.

A szemét-válogatómű beindításától a költségek majd' egyharmadának megtakarítását várták a térségi települések, így Pásztó is, amely már korábban átadta a lakossági szemétszállítást a VGÜ-nek - említette Dömsödi Gábor. A város polgármestere szerint ez a várakozás most ugyan meghiúsulhat, ám szerinte az nem egyértelműen hátrányos hozadéka a módosításnak, hogy a hulladék jelentős részét nem a lerakókba, hanem a szemétégetőkbe viszik majd a szolgáltatók.

Az önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek helyzete attól is függ, milyen hatékonysággal, önköltséggel képesek ellátni a feladatukat. Az sem ördögtől való, ha a szolidaritás elve alapján a tehetősebb települések hozzájárulnak a hátrányosabb helyzetűek alapszolgáltatásához. Legalábbis ha azt akarjuk, hogy ne néptelenedjen el a vidék - vélte Dömsödi. Az önkormányzati cégek akár jól is járhatnak, ha az NHKV a teljes szállítási díjat kifizeti, mert így a sok díjhátralék behajtását is vállalja - tette hozzá a városvezető.

A díjbeszedés központosítása és visszaosztása akár jól is elsülhet, ha az a szándék, hogy erősítsék a szolidaritást, új hulladékégetők és feldolgozók épüljenek. Ha viszont arról szól a történet, hogy ellehetetlenítsék az önkormányzati szolgáltató cégeket, majd állami kézbe kerüljenek, s végül átjátsszák bizonyos vállalkozóknak, akkor ez a megoldás semmi jóra nem vezet. Mert akkor nem a szolgáltatás racionalizálását, a különbségek kiegyenlítését szolgálja az intézkedés, hanem a lenyúlásról szól - figyelmeztetett a pásztói polgármester.

A jó gazda is ráfizethet

Az Észak-Hajdúság és a Hortobágy egy részének 14 települése hozta létre a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási (HHG) Kft.-t. A több mint 40 ezer ember kommunális hulladékát kezelő cég alacsony árakon dolgozott korábban is, de 2010 után a rezsicsökkentés miatt a szemétszállítási díjak még lejjebb kúsztak, miközben a különböző adók, egyéb közterhek révén a kormányzat a szolgáltatóktól beszedte a választóknak adott "ajándékot" - közölte a Népszavával Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere. A 100 százalékban a települések társulásának tulajdonában lévő cég a hulladéklerakás mellett korábban a rekultivációban is részt vállalt, ebből a kft-nek bevétele származott. A pénzt visszaforgatták és egyebek mellett fejlesztették a gépparkot. Az egyéb bevételekből a szelektív hulladékgyűjtést és feldolgozást is kialakították. A műanyag hulladék mellett már az üveget is háztól gyűjti a szolgáltató.

Az év elején még 300 millió forint volt a társulás cégének a számláján. A hatékony gazdálkodásnak köszönhetően év végéig még kitart a büdzsé, de ha addig nem fizeti ki az NHKV a társulásnak járó díjakat, akkor a kft bedőlhet. A "kukaholding" ráadásul a kft rendszerét használva számlázza a lakosságnak a szemétszállítási díjat, de ezért a "bérszámlázásért" egy vasat sem fizet és a beszedett díjakból sem láttak viszont eddig egyetlen forintot sem. Az üzemeltetési, amortizációs költségekről pedig eddig szó sem esett. Azt is jó lenne tudni, mi lesz a beszedett díjak sorsa, stadionok, vagy kisvasutak lesznek- e belőlük - morfondírozott Csige Tamás.

Elképzelhető, hogy ez az újabb központosítással is azt igyekszik a kormány bizonyítani, hogy az egyéb szolgáltatások mellett a szemétszállítással sem tudnak megbirkózni az önkormányzatok, csak azt nem teszi hozzá, hogy a különféle közterhekkel éppen az állam lehetetleníti el a helyhatósági szolgáltatókat - jegyezte meg Csige Tamás. A hajdúdorogi polgármester fejében is megfordult, hogy a bedöntött cégeket az állam "megmenti", majd privatizálja. Mert a közhiedelemmel ellentétben a szemét nagy üzlet, de kicsiben is az lehet. Hajdúdorogon elektronikai bontó üzemel, ahol vagy féltucat közmunkás értelmes feladatot kapott. Még a nyáron az elsődleges piacra is kilépnek vele és a szociális szövetkezet égisze alatt az emberek megtermelik a tisztességes, bérüket, nem a közmunkás bért - tette hozzá a polgármester. A szelektív gyűjtés az elektronikus bontó miatt a központi depó élettartama, a kevesebb hulladék miatt nagyjából 10 évvel meghosszabbítható. Igaz, a kormány már erre az üzletre is felfigyelt és a szabályozás megfojthatja az újrahasznosító vállalkozásokat is. A szemétszállítással együtt a szemetet is államosítják.

Bizonytalan mikor indul a számlázás
Fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen körülmények között nem áll le a hulladékszállítás, nincs ellátatlan település, a hulladék elszállítása törvényi előírás - közölte a Népszava kérdésére az Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.).
Eddig az április előtti tevékenység után kellett közszolgáltatási díjat beszedni, amelyet még maguk a közszolgáltatók tehettek meg, az új rendszerben még csak most kezdődnek a kifizetések az április 1-jét követő tevékenységekért. Főszabályként a negyedéves elszámolásban működő cégek még ki sem küldték volna a számláikat - hangsúlyozta válaszában Csizmadia Tamás, az NHKV szóvivője.
Idén június elején előleg igénylését tette lehetővé az NHKV. Ezzel a lehetőséggel 56 cég élt, ami az NHKV szerint azt is jelzi, hogy a jelenleg működő 174 közszolgáltató között vannak olyanok is, amelyek működése nyereséges, vagy nullszaldós.
A számlázási rendszerre kiírt közbeszerzés jelenleg az ajánlattételi szakaszban van, a teljes hálózat idén őszre épülhet ki - közölte az NHKV.



Megegyeztek a szolgáltatók az NHKV-val
Az eddig megszokott rendben folytatódik a hulladékszállítás többek között a gödöllői és nógrádi régiókban, miután a a szolgáltatók megállapodtak a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel (NHKV) a tevékenységük finanszírozásáról - tájékoztatta a Népszavát Csizmadia Tamás az NHKV szóvivője szerdán.
A Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., a Tiszta Vidékért Nonprofit Kft. és az Észak-Pest Nyugat-Nógrád Megyei Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a megállapodás nyomán visszavonták igényüket a katasztrófavédelmi hatóságnál, hogy helyettük más szolgáltatót jelöljön ki hulladékszállításra.
A szóvivő cáfolta, hogy "államosították a szemétügyeket". Egyelőre a díjbeszedés központosítására történtek intézkedések - tette hozzá.



Szerző
Frissítve: 2016.06.29. 20:06

Inkasszó a Zsolnay ellen

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. helyiadó-tartozása miatt 95 millió forintról szóló inkasszót nyújtott be - írta a Pécsi Újság.hu. A lap értesülései szerint a napokban egy hitelintézet is élt az inkasszó lehetőségével, egy 120 millió forintos lejárt tartozás miatt.

A hírportál arról is írt, hogy hatvan napra felfüggesztette a Kaposvári Törvényszék cégbírósága a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft. (LK) bejegyzésének elbírálását. Addig nem lehet a pécsi önkormányzat cégét bejegyezni, amíg a törvényességi eljárásban nem döntenek, ehhez pedig további adatok beszerzésére van szükség. A Ledina Kerámia Kft. az elbírálás ideje alatt is működhet, így munkabért is fizethet alkalmazottainak, viszont "engedélyhez kötött gazdasági tevékenységet" nem folytathat. A pécsi közgyűlés az LK-t azért hozta létre, hogy a Zsolnay - szerintük elkerülhetetlen - felszámolása esetén továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését.

Bachar Najari, a porcelánmanufaktúra főtulajdonosa június közepén sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: támadás indult a Zsolnay ellen, azért keltették rossz hírét a cégnek, mert az uniós támogatások, épületfelújítási projektek és a pirogránit üzletágban rejlő üzleti lehetőségek miatt azt meg akarja szerezni egy lobbicsoport.

Szerző
Témák
Zsolnay inkasszó

GKI: Tovább lassul a gazdaság

Publikálás dátuma
2016.06.29. 07:20
Az uniós beruházások késlekedése visszafogja a gazdaság növekedését FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A magyar növekedés tovább lassul és akár 2 százalék alá csúszhat. A jegybank ahelyett, hogy a forintot védené, annak gyengítésével foglalkozik, hogy minél nagyobb árfolyam "nyereséget" fölözhessen le. A beruházások pedig nem növekednek - ez a véleménye a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatóinak.

Még a vártnál is nagyobb mértékű lehet a gazdasági növekedés idei lassulása. Az előrejelzések alapján a legtöbb elemző, így a GKI is nagyjából 2 százalékos GDP bővülésre számított, ám a Brexit miatt kialakult bizonytalanság akár 1,7-1,8 százalékra is leszoríthatja GDP növekedését 2016-ban. A leginkább az építőipar sínylette meg a gazdaság növekedésének zsugorodását. Ezen egyelőre a különböző állami otthonteremtési programok sem segítettek, mert a lakásépítés amúgy is a hazai építőipari teljesítménynek alig 7-8 százaléka.

A gazdaság növekedésének visszaesését nem csak az uniós források "kiszáradása" okozta, hanem a magánberuházások elmaradása sem lendíthetett a növekedésen. Vértes András GKI elnöke a kutatóintézet sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarország régiós leszakadása, amely 2014-2015-ben megállt, tovább folytatódik, a GDP-t és minden más fontos mutatót tekintve.

A kormány 2017-es költségvetés lazító politikája már részben idén is érvényesül. Ez helyettesítheti a részben kieső olyan elemeket, mint az uniós források zsugorodása, a magánberuházások hiánya, A növekvő kockázatok és bizonytalanságok mellett azonban a magyar költségvetési politika is bizonytalanabbá válik - figyelmeztetett a GKI elnöke erre a lehetséges veszélyre is. Továbbra sem szűnt meg az állami beavatkozás a gazdasági folyamatokba: a cafetéria rendszer és az önkormányzatok számlakezelésének államosítása.

A jegybank sem állt el forintgyengítő monetáris politikájától, aminek közgazdaságilag semmi értelme, amikor az országnak 7-9 százalékos külső finanszírozási többlete van. A GKI a Brexit miatt felbolydult pénzpiacok megnyugvását követően átlagosan 315 forintos euró árfolyamra számít. A hitelminősítő intézetek is eltérő módon reagálnak. A Fitch Rating's ugyan befektetésre ajánlott osztályba emelte Magyarországot, viszont a Standard & Poor's bejelentette, hogy egyelőre a bóvli kategóriában hagyja hazánkat, a Moody's lépése pedig egyelőre kiszámíthatatlan. (Tegnap a magyar bankszektor felminősítették.)

Ugyanakkor összességében 6-7 százalékos bérnövekedésre, és legalább 4 százalékos, de akár ennél is nagyobb mértékű fogyasztásnövekedésre számít a GKI idén. Ám, ha csak a fogyasztás húzza a gazdaságot, ez az "erő" egy idő után kifullad. Ugyanakkor a beruházások idén akár 8 százalékkal is visszaeshetnek. Magyarországon egyszerre van jelen - a hivatalos adattal ellentétben - a gazdaságkutató szerint, a 8-9 százalékos munkanélküliség, és hiány szakképzett dolgozókból hiány.

A kormány politikusai arról nyilatkoznak, hogy majd a Brexit miatt a szigetországból kivonuló cégeket sikerül Magyarországra csábítani. A pénzügyi szektorból nem költöznek olyan országba, ahol a bank tevékenységet külön adókkal sújtják, tranzakciós díjakkal drágítják az átutalásokat. Becslések szerint a londoni City 40 százaléka is kontinensre költözhet, de biztosan nem Budapestet választják Frankfurt, vagy Párizs helyett. A termelőcégek pedig azért nem fogják Magyarországot választani, mert nincs elegendő megfelelően képzett munkaerő. Nagy részük ugyanis éppen Nagy-Britanniában dolgozik - említette a Népszava kérdésére Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

A kormánynak az a szándéka, hogy már 2017-ben lehívja az összes uniós támogatást, technikailag is kivitelezhetetlen. Idén 2200 milliárd forintot akartak kifizetni az uniós forrásokból, ebből alig valamivel több, mint 100 miliárdot sikerült lehívni - mondta lapunk érdeklődésére Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. A kormány igyekszik költségvetés forrásból 50-100 százalékot megelőlegezni, de ezt a megoldást Brüsszel nem fogadja el. Ráadásul a költségvetés finanszírozási szükségletét ez a módszere jelentősen megterheli.

Szerző
Témák
lassulás