Hat küzdelmes év után felmentéssel fejeződött be Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és dr. Fapál László államtitkár pere. Ugyanígy nem járt „eredménnyel” Molnár Gyula polgármester és Gyurcsány Ferenc kirakatpere sem, több másikhoz hasonlóan. A Fidesz kormány megalakulása után Budai Gyula kapott megbízást a szekrényekben „rejtőző” szocialista csontvázak elővarázslására, az eredmény igen sovány lett, a bíróságok nem találtak annyi bűnt és bűnöst, mint a mennyit a Fidesz vezérkar látni szeretett volna. Ezek után érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy Budai Gyula áldásos bűnbak keresése mennyi fölösleges munkát okozott a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségeknek, nem is beszélve a bíróságok túlterheléséről. Érdemes lenne az országgyűlésben megkérdezni az őt kinevező vezetőket, ki a felelős ezért a „sok hűhó semmiért” munkáért, ami igen sok pénzbe került – feleslegesen. Nem szólva arról, ki ad kártérítést az ártatlanul meghurcolt egykori vezetőknek a sokévi bizonytalanságért? Budai Gyula mit érdemel ezért az „áldásos” igyekezetéért?