Zikaláz - Megszületett az első kisfejű csecsemő Floridában

Rick Scott, Florida republikánus kormányzója közleményében szívszorítónak nevezte a első, kórosan kisfejű baba megszületéséről szóló hírt, és azonnal felkérte a szövetségi egészségügyi szakembereket, hogy egyeztessenek a floridai orvosokkal, hogy a várandós nők milyen óvintézkedéseket tegyenek.  A beteg kisbaba édesanyja haiti asszony, aki kifejezetten azért érkezett az Egyesült Államokba, hogy itt adjon életet a gyermeknek. A floridai egészségügyi hivatal már kedden jelezte: a család részesül a fejlődésben visszamaradott gyermekek számára létrehozott floridai egészségügyi program segítségéből.  

Az Egyesült Államokban eddig összesen négy olyan gyermek jött világra, akinek a zikafertőzés miatt kórosan kicsiny a feje. Valamennyi esetben Latin-Amerikában és a karibi térségben jártak - vagy éltek - az édesanyák. Az Egyesült Államokban ugyanis eddig még nem terjedt el a fertőzés.  A floridai kormányzó - amiatti elkeseredettségében, illetve felháborodásában, hogy a szövetségi törvényhozásban még mindig nem született döntés a zikavírus elleni küzdelemre szánt pénzekről - saját hatáskörében kedden felhatalmazást adott 26,2 millió dollár felhasználására az állam katasztrófa-elhárítási alapjából. A cél: féken tartani és megelőzni a vírus terjedését.  

 Kedden a washingtoni szenátusban a demokrata párti politikusok, köztük Bill Nelson, floridai szenátor is, megtorpedózták a republikánus szenátorok javaslatát 1,1 milliárd dollár megszavazására a zikavírus elleni harcra. A demokraták azzal érveltek, hogy a republikánus javaslat salátatörvényként ment volna át, és tartalmazta az abortusz jogát elismerő "Planned Parenthood" nevű civil szervezetnek nyújtandó támogatás szigorítását, illetve csökkentését és a növényvédő szerek alkalmazásával kapcsolatos előírások megváltoztatását is. A republikánusok egyik floridai képviselője, Vern Buchanan közleményében válaszul leszögezte: "a demokraták a közegészségügy elébe helyezik a politikát".

Közben kedden két helyen folyó tudományos kísérletekről tettek közzé  biztató információkat. A wisconsini egyetem kutatói rézuszmajmokkal végeznek kísérleteket, amelyekről bejelentették, hogy közel állnak a zikavírus hatásmechanizmusának megfejtéséhez. A Harvard kutatócsoportja pedig azt hozta nyilvánosságra, hogy a zikaláz ellen kifejlesztett kísérleti vakcina egerekben hatásos, nemsokára megkezdik az emberi kísérleteket is.

Szerző

Schulz a Brexitről: a kilépés kilépést jelent, kiút nincs

Ha a népet arra kérik, hogy mondjon véleményt, és a nép véleményt mond, akkor a döntést nem lehet semmibe venni, a Brexitből nincs kiút, "no exit from Brexit" - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben, az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója előtt.

Az uniónak nincs kötelező érvényű szabályozása és eszköze arra, hogy a kikényszerítse az európai unióból való brit kilépést a múlt heti népszavazás eredménye szerint. Személy szerint sajnálja, hogy ez lett a népszavazás eredménye, de tiszteletben tartja a brit polgárok döntését - tette hozzá az elnök. Az uniós tagság szabad választáson alapul. Aki nem akar maradni, azt el kell engedni, de tegye meg a lehető leghamarabb. "A kilépés kilépést jelent" - hangsúlyozta.

Schulz sajnálatát fejezte ki, hogy a szavazás eredménye szakadást és eltávolodást eredményez. "Ezt a szakadást nagyon komolyan kell venni" - fogalmazott, hozzátéve: a kilépési tárgyalások során nem szabad megfeledkezni azokról, akik családjuk, munkájuk, jövőjük érdekében az Európa szívében maradás mellett tették le voksukat. A brit referendum eredményének bejelentésével és a kilépési tárgyalások megkezdésével kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta: Londonnak néhány hétnyi időre szüksége lehet a népszavazás eredményének kiértékelésére és a menetrend felállítására.

Szerző

Már ajtót mutatnának a briteknek?

Publikálás dátuma
2016.06.28. 21:50
David Cameron az utódjára hagyta a döntést az EU-kilépési mechanizmus elindításáról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Noha a magyar kormányfő bagatellizálta a kezdődött uniós csúcs jelentőségét, Orbán Viktornak csak abban volt igaza: érdemi döntést nem hozhat egyetlen brüsszeli intézmény sem addig, amíg Nagy-Britannia hivatalosan nem jelzi kilépési szándékát az európai közösségből. Ám, hogy a tisztázatlan kérdések sokasodnak, és ezzel együtt a feszültség is nő, azt nem csak az jelzi, hogy a brüsszeli sörözők hangos üdvrivalgásban törtek ki hétfőn este a brit labdarúgó válogatott kiesésekor, hanem az is, hogy Európa összezárni látszik: ha az "angolok" annyira akarnak, távozzanak, de minél gyorsabban.
MTI Fotó

MTI Fotó

Semmilyen tisztázatlan kérdést nem lát a brit népszavazás ügyében Orbán Viktor. Ezt a brüsszeli EU-csúcsra megérkezve maga a kormányfő közölte magyar újságírókkal. A miniszterelnök szerint az uniós alapszerződés világos választ ad minden mostani bizonytalankodásra: magyarán a britek uniós tagságuk megszüntetése iránti kérelmének benyújtásáig, az azt követő tárgyalásokig, végezetül pedig a kilépést rendező szerződésmódosításig "nincs tennivalónk".

Az odáig vezető egyeztetéseket érintő kérdésre ugyanakkor Orbán már azt mondta: nyilvánvaló, hogy "a tárgyalások során figyelnünk kell nekünk magyaroknak, hogy olyan Nagy-Britannia és EU között köttetendő megállapodás jöjjön létre, amely az érdekeinket - Magyarországét és Kelet-Európáét - megvédi. De ez még sokára lesz, nem ma fog eldőlni ez a kérdés, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy nekünk dolgozóink és tanulóink vannak Nagy-Britanniában" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: "a magyar érdeket világosnak látom".

Arra a kérdésre, nem volna-e elvárható, hogy David Cameron brit miniszterelnök az Európai Tanács ülésén bejelentse a választópolgárok döntését, azaz Nagy-Britannia kilépési szándékát hivatalosan jelezze, Orbán azt mondta: Cameronnak az EU-csúcson "sok tennivalója nincs", csak ismertetni a helyzetet. "Hivatalosan értesíteni minket majd a brit parlament, illetve a brit kormány döntése után tudnak" - tette hozzá, egyértelművé téve: Orbán nem tartja ügydöntőnek a brit népszavazást.

A kormányfő ugyanakkor ismét hangsúlyozta, tiszteletben tartja a brit választópolgárok döntését, ám szerinte - noha "a helyzet kétségtelenül súlyos" -, válság nem a Brexit miatt van Európában. "Az igazán fontos kérdés, hogy mi európaiak, akik még benne vagyunk és benne is akarunk maradni az EU-ban, hogyan vonjuk le a következtetéseket" - fogalmazott. A kormányfő szerint ugyanis a brit népszavazást eldöntő kérdés a migráció volt, "ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor ilyen válságok lesznek". Orbán itt azonnal át is váltott arra: az EU célját világosan meghatározó migrációs politika kell, amely a két nézőpont - beengedés és kizárás - között dől majd el. Szerinte "erről szól majd a magyar népszavazás is, de ez még odébb van". A kormányfő a kétsebességes EU-ra vonatkozó kérdésre kitérően felelt, szerinte először a feltételeket kell látni.

Komoly figyelmeztetés Orbánnak
Érdekes, hogy éppen Manfred Weber, az EP néppárti frakcióvezetője mondta ki tegnap, hogy a populizmusnak, a nacionalizmusnak nincs helye az Európai Unióban. Erről Balázs Péter korábbi külügyminiszter, az első Magyarország által delegált uniós biztos beszélt a Népszavának.
A diplomata szerint ez komoly figyelmeztetés az Orbán-kormánynak. Különösen, mert a nem kötelező érvényű állásfoglalásból kiderül, a Brexit után az EU gyorsít, előremenekül és integrációt akar, ami éppen ellenkezője annak, amit Orbán Viktor hirdet. A magyar miniszterelnök nem akarja tudomásul venni, hogy az "angol vonal" most nem nyerő, ez nem a mindenek felett álló szuverenitás hirdetésének ideje - fogalmazott Balázs Péter.
A V4-ek sem egységesek már, migránsügyben a csehek jóval távolabb állnak a magyar állásponttól és a lengyelek sem értenek feltétlenül egyet Orbánnal, így jelenleg leginkább a szlovákokra számíthat a kormány, bár nem tudni meddig - figyelmeztetett a diplomata.
A Fidesz EP-csoportja Balázs szerint kopott frázisokkal próbál a kialakult helyzetre válaszolni. Migránsoznak, pedig annak a Brexithez semmi köze. Annál is kevésbé, mert bevándorlókon az angolok leginkább a magyar és a lengyel munkavállalókat értik.
Az állásfoglalással kapcsolatban Balázs arra emlékeztetett, az lényegében megismétli, amit az alapító országok hétvégén képviseltek.
F.Á.

Miközben tehát a magyar kormányfő egyelőre nem foglal határozottan állást a britek távozását érintő kérdésekben, az EU vezetői és a meghatározó tagállamai sürgetik a kilépési tárgyalások megkezdését. "Európa készen áll rá, hogy akár ma elkezdje a válást. Képzelhetik, hogy nem nagy lelkesedéssel, de készen állunk. Ez nem az a forgatókönyv, amiről álmodtunk" - fogalmazott az uniós miniszterelnökök és államfők csúcstalálkozójára érkezve az Európai Tanács elnöke.

Donald Tusk szerint "miközben tiszteletben tartjuk a brit szavazók akaratát, az uniós szerződéseinket is tiszteletben kell tartanunk. És ezeknek az értelmében a brit kormány kezdeményezi a kilépést az EU-ból, ez az egyetlen módja a kilépésnek. Az Egyesült Királyság bejelentése nélkül semmilyen tárgyalásokat nem fogunk elkezdeni". Noha maga Tusk érzelmi kérdésként tekint a Brexitre, s fájdalmát fejezte ki, egyértelműen az ügymenet felgyorsítása mellett érvelt - csakúgy, mint más vezetők.

Angela Merkel német kancellár jelezte, nem várja, hogy napokon belül lépjenek a britek, de örülne, ha nem húzódna örökké a folyamat. A kilépéspártiak már a hivatalos tárgyalások előtt is kezdenének informális egyeztetéseket, de Merkel ezt kerek perec elutasította. Ugyanakkor Sigmar Gabriel szerint a brit miniszterelnök borzasztó kampányt folytatott, a kilépéspártiak győzelme pedig sajnálatos, és hosszú távon katasztrófát jelent Európának és Nagy-Britanniának is. A német alkancellár szerint a britek már nem habozhatnak, és elfogadhatatlan, hogy az EU hónapokat várjon a brit vezetőre, hogy megkezdje a kilépési folyamatot.

Csakhogy a britek- mint megírtuk - húzzák az időt, hiszen David Cameron előre közölte, hogy nem jelzi hivatalosan a kilépési szándékot, sőt, ő maga azt a következő brit miniszterelnökre testálná. "El fogom magyarázni, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de azt akarom, hogy a lehető leginkább konstruktív legyen ez a folyamat, mivel közben nem kell hátat is fordítanunk Európának" - mondta a leköszönő brit kormányfő, miután elsők között megérkezett a brüsszeli EU-csúcsra.

Ujhelyi: vonják vissza a kvótareferendumot
"Felszólítom a kormányt, hogy vonja vissza népszavazási kezdeményezését az uniós menekültügyi kvótáról hazudott kérdésben" - mondta lapunknak Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselője szerint történelmi bűn lenne, ha a kabinet az EU-ból kivezető útra terelné Magyarországot.
A Brexit nyomán elfogadott közös európai parlamenti állásfoglalás egyértelműen Cameron és Orbán populista, felelőtlen hazárdjátékának politikai vereségét jelenti - fogalmazott, s noha magát a brit referendumot, illetve annak eredményét Ujhelyi még visszafordítható folyamatnak tartja, de szerinte már semmi sem lehet ugyanaz az EB-ban.
A képviselő arról beszélt, hogy az EP a határozat elfogadásával kimondta, hogy az Unió jövőjét és működését újra kell gondolni, a közös érdekeket, a stabilitást, a fenntartható növekedést és az állampolgárok védelmét mindenképpen meg kell erősíteni a társadalmi és gazdasági bizonytalanságokkal szemben.
Az EP kimondta azt is, hogy bár néhány tagállam lassabb ütemű, kisebb mértékű integrációt tartana előnyösebbnek, az EU "magját" mindenképpen meg kell erősíteni, elvetve az eddig jellemző "a’ la carte" megoldásokat. Ezzel Orbán európai pártcsaládja is egyszersmind a Fidesz politikájával szemben határozta meg önmagát, hiszen néppárti támogatással készült a dokumentum, amelyet valamennyi fideszes EP-képviselő is megszavazott - hívta fel a figyelmet Ujhelyi.
Az MSZP alelnöke figyelmeztetett: a magországok képviselői máris asztalra tették javaslataikat az Unió szervezeti és szerkezeti átalakításáról, többek között egy "jobb unió" kialakításáról szóló ütemtervet, amely kiegészülne a Lisszaboni Szerződés felülvizsgálatával is. Úgy látta: ha Magyarország kimarad a mag-Európából, az több generáció sorsát megpecsételheti", egyértelműen ellentétes lenne a nemzeti érdekkel.
A képviselő a Brexit csapdájaként jellemezte a Brüsszelre, vagy a közös menekültpolitikára mutogató orbáni retorikát, s kifejtette: a Fidesz az európai közösség perifériájára sodorja az országot.

Az uniós tagországok kormány- és államfői délután elsőként Martin Schulzzal, az Európai Parlament elnökével tanácskoztak, aki a megbeszélést követően maga is azt mondta: együtt érez azokkal a britekkel, akik a maradás mellett voksoltak, de tudomásul kell venni, hogy a többség hozott egy döntést, és ezt a döntést mihamarabb végre kell hajtani.Ha a népet arra kérik, hogy mondjon véleményt, és a nép véleményt mond, akkor a döntést nem lehet semmibe venni, a Brexitből nincs kiút, no exit from Brexit - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az EP elnöke. Az uniónak nincs kötelező érvényű szabályozása és eszköze arra, hogy a kikényszerítse az európai unióból való brit kilépést a múlt heti népszavazás eredménye szerint. Személy szerint sajnálja, hogy ez lett a népszavazás eredménye, de tiszteletben tartja a brit polgárok döntését - tette hozzá Shulz.  Az uniós tagság szabad választáson alapul. Aki nem akar maradni, azt el kell engedni, de tegye meg a lehető leghamarabb - tette hozzá.

David Cameron az utódjára hagyta a döntést az EU-kilépési mechanizmus elindításáról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD

David Cameron az utódjára hagyta a döntést az EU-kilépési mechanizmus elindításáról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD

Mindezeket követően ültek össze az uniós vezetők a rendszerint éjszakába nyúló munkavacsorára, amelyen elsőként az eredetileg tervezett napirendi pontokat másfél órába sűrítve vitatták meg, majd pedig meghallgatták Cameront. Hogy milyen záródokumentumot fogad el az Európai Tanács, csak ma derül ki, ahogyan - a britek nélkül, 27 tagállamos minicsúcs nyomán - az is: Európa összezár-e, s távozásra kéri-e fel a briteket, ha már így döntöttek.

 Határozott az Európai Parlament
Maguk mit keresnek még itt? - kérdezte Jean-Claude Juncker Nigel Farage felé fordulva az Európai Parlament (EP) rendkívüli plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke (EB) meglepettségének adott hangot, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) képviselői még az uniós munkahelyükre látogattak, főként Farage, aki korábban látványosan bejelentette, hogy az volt az utolsó jelenése az EP-ben, és kivonult.
Juncker azzal is meglepőt húzott, amikor maga is azt szorgalmazta, hogy a britek minél előbb nyújtsák be az EU alapszerződésének 50. cikkelye szerinti eljárás megindítására vonatkozó kérelmet.
Az UKIP vezetője, akinek kárörvendő felszólásait sokszor felháborodás fogadta, az ülés teljes ideje alatt okot adott a sajtó figyelmére. Vele és az őt övező bekiabálásokkal szemben Alyn Smith, skót EP-képviselő felszólalását állva tapsolták meg.
Smith ugyanis arról beszélt, hogy a skót emberek többsége a maradás mellett voksolt, ezért azt kérik az EU-tól, ahogy a skótok sem hagyták cserben az EU-t, az EU se tegye azt velük. Az északír képviselő, Martina Anderson is ugyanerről beszélt, őt is felállva, csaknem egy percen keresztül tapsolták az első pár mondata után.
Az uniós frakcióvezetők többsége sajnálatának adott hangot, s kijelentette: tiszteletben kell tartani a brit választópolgárok döntését, az EP pedig a heves vitát követően úgy határozott: az Egyesült Királyságnak minél hamarabb és maradéktalanul teljesítenie kell a brit választók döntését és ezért hivatalosan el kell indítania a kilépést, mielőtt a jövőbeli kapcsolatokról bármiféle tárgyalás elkezdődne.
A nem kötelező érvényű állásfoglalást 395 igen szavazattal, 200 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők, s ennek értelmében az EP felszólította - mások mellett - az Európai Tanácsot arra, soros elnökségeinek rendjét változtassa meg annak érdekében, hogy a kilépési folyamat miatt ne kerüljön veszélybe az Unió napi irányítása. Az Egyesült Királyság 2017 második felében venné át az EU soros tanácsi elnökségét.
A képviselők hangsúlyozták azt is, hogy a jelenlegi kihívások miatt az Uniót jobbá és demokratikusabbá tévő reformokra van szükség és ezek eredményeképpen létrejövő Uniónak teljesítenie kell az állampolgárok elvárásait. A határozat elsőként említi hivatalos keretek között a mag-Európa gondolatát.

Frissítve: 2016.06.28. 23:22