Előfizetés

Mégis lesz második népszavazás a Brexitről?

Két brit honatya második EU-népszavazást sürget, mondván, hogy a választóknak esélyt kell kapniuk arra, hogy a formális kilépési tárgyalások megkezdése előtt a kormány tervét véleményezzék. 

Britek millióit megdöbbentette a múlt csütörtöki EU-népszavazás eredménye, amelynek nyomán felbolydultak a pénzpiacok, gazdasági bizonytalanság, politikai válság köszöntött Nagy-Britanniára és az Európai Unióra egyaránt. Sokan nem voltak tudatában, mire is szavaznak, sokan ma már visszavonnák a voksukat. Már több mint négymillióan csatlakoztak a brit parlament honlapján az újabb népszavazást követelő petícióhoz.

Geraint Davies, az ellenzéki Munkáspárt részéről formális javaslatot nyújtott be, amelyhez a walesi Plaid Cymru párt képviselője, Jonathan Edwards is csatlakozott. Davies azt tervezi, legalább 100 képviselő támogatásával kérik, hogy a parlament tartson vitát a második népszavazás lehetőségéről. Davis jogászokkal konzultálva nyújtotta be a javaslatot, amelynek azonban még elfogadása esetén sem lenne kötelező érvénye, legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra alkalmas.

A brit Konzervatív Párt már jelezte, hogy az új pártvezér és kormányfő megválasztása előtt nem aktiválják az uniós szerződések 50. cikkelyét, amely megindítaná az EU-kilépés mechanizmusát. Korábban David Cameron kizárta, hogy lehet második népszavazás, s a tegnapi EU-csúcson elhangzott beszámolója után is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a brit szavazók döntését tiszteletben kell tartani.

A választók véleményét kikérhetnék más módon is, például úgy, hogy előrehozott választást írnak ki. A pártok azonban nem igazán lelkesednek a voksolás előrehozásának gondolatáért, a Konzervatív Pártban és a Munkáspártban is folynak a belharcok. Boris Johnson, Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje tegnap közölte, ha ő lenne a miniszterelnök, nem írna ki előrehozott választást, szerinte a jelenlegi kabinet felhatalmazása elegendő a választók akaratának végrehajtásához. 

Új tagok a Biztonsági Tanácsban

Január 1-től kezdheti meg munkáját a Biztonsági Tanács öt új, nem állandó tagja. A rendszeresen újraválasztandó, helyüket az öt állandó tagállam (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) mellett csak átmeneti időre, két évre elnyerő országok sorába ezúttal Bolívia, Etiópia, Kazahsztán és Svédország került, egy szavazás viszont eldöntetlen maradt, mivel Hollandia és Olaszország ugyanannyi szavazatot szerzett – jelentette az AFP hírügynökség.

A BT-beli megbízatás minden állam számára kiemelt diplomáciai sikert jelent, így érthető, hogy a világszervezetben hosszú és kemény lobbizás előzi meg a szavazást. Etiópia küldi a legtöbb katonát az ENSZ békefenntartó erői soraiba, Svédország híres bőkezű anyagi hozzájárulásáért, Kazahsztán pedig most első ízben nyert el 1991-es függetlenné válása óta BT-tagságot. Bolíviának is könnyű dolga volt, mert maga mögött tudhatta a latin-amerikai blokk egyhangú támogatását. Olaszország és Hollandia azonban egyelőre azonos számú voksot gyűjtött be, így egyelőre nem világos, hány szavazási kör szükséges még a döntéshez. Róma a migránsválságban szerzett tapasztalataira, illetve a Líbiával kapcsolatos szerepére hivatkozik elsősorban, Hága mellett pedig az szól, hogy otthont ad az ENSZ büntető bíróságának. A világszervezet történetében eddig 1979-ben került sor a leghosszabb diplomáciai csatározásra, amikor Kolumbia és Kuba között kellett volna választani, ám 154 (!) szavazási forduló sem oldotta fel a patthelyzetet, így végül nevető harmadikként Mexikó foglalhatott helyet a BT tagjai közt.

Hillary Clinton: ideje lezárni a Bengázi-ügyet

Publikálás dátuma
2016.06.29. 11:00
Hillary Clinton. FOTÓ: Marty Melville/Getty Images
Hillary Clinton szerint ideje lenne lezárni a bengázi incidens vizsgálatát. A volt külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy a republikánus többségű washingtoni képviselőház 800 oldalas jelentést tett közzé a 2012-es incidensről. 

A bengázi amerikai konzulátust ért terrortámadásban életét veszítette a líbiai amerikai nagykövet és a követség két másik tagja. A jelentés az Obama-kormányzatot és személyesen Clintont is felelőssé teszi a tragikus incidensért.

Clinton tavaly 11 órán keresztül tanúskodott a képviselőház Bengázi-bizottságában, s minden kérdésre megválaszolt. A képviselőházi demokraták külön jelentést tettek közzé, amely hangsúlyozta, Hillary Clintonnak semmiféle szerepe nem volt abban, hogy a bengázi konzulátus biztonsági személyzete hiába kért segítséget.

Hillary tegnap, denveri beszédében hangsúlyozta, a Trey Gowdy vezette bizottság jelentése pártos elfogultsággal készült, annak ellenére, hogy a korábbiakhoz képest semmiféle új, terhelő adatot nem sikerült előásniuk. „Két éve vizsgálódnak, 7 millió dollárt költöttek az adófizetők pénzéből és semmi olyasmit nem találtak, amely a kétpárti alapon lefolytatott parlamenti vizsgálatok megállapításait cáfolta volna” – jelentette ki a volt külügyminiszter.

„Az Egyesült Államok nem vonulhat vissza a világból, számos veszélyes térségben jelen kell lenni” – mutatott rá Clinton, sürgetve, hogy ismerjék el a kockázatos térségekben szolgáló diplomáciai személyzet munkáját és áldozatvállalását.

Josh Earnest fehérházi szóvivő szerint semmi más oka nincs az elnökválasztási kampányra időzített jelentés közzétételének, mint az, hogy Clinton népszerűségi mutatóiból lefaragjanak. „Az első öt vizsgálat után le lehetett zárni ezt az ügyet, a mostani pedig már a nyolcadik vizsgálat” – mutatott rá a szóvivő. 

 Hiába kértek segítséget
Christopher Stevens, a Líbiába akkreditált amerikai nagykövet, Sean Smith diplomata és két volt kommandós, Tyrone Woods és Glen Doherty veszítette életét, tizen megsérültek, amikor iszlamista szélsőségesek rohanták le az Egyesült Államok bengázi konzulátusát. A támadás 2012. szeptember 11-én történt. Az Obama-kormányzat nevében utólag Susan Rice akkori ENSZ-nagykövet a CIA-tól kapott tájékoztatás alapján több televíziónak azt nyilatkozta, hogy spontán tüntetés robbant ki a konzulátusnál, s egy iszlámellenes videó miatt feldühödött tömeg rohanta meg a képviseletet.
Az utólagos vizsgálat azonban kiderítette, hogy összehangolt terrortámadás zajlott, a diplomáciai képviselet mellett egy katonai bázist is támadás ért, mintegy 100-150 fegyveres vett részt az akcióban. Stevens nagykövet korábban többször kérte a konzulátus megerősítését. A terrorcsapás éjszakáján is hiába kértek erősítést, az amerikai egységek túl messze állomásoztak.
Hillary Clinton nem vett részt a konzulátussal kapcsolatos biztonsági döntésekben, igaz, csak két héttel később ismerte be, hogy nem spontán akció, hanem terrortámadás zajlott Bengáziban.