A Ripost helyszíni tudósítója szerint a rendőrség fokozott erőkkel felügyelte az olasz fővárosban a szertartást. Mint írták, rendkívüli biztonsági ellenőrzésen kellett átesnie mindenkinek, aki szerette volna leróni tiszteletét Bud Spencer előtt. Mindenkinek átvizsgálták a táskáját, csomagját, még fémdetektort is bevetettek. A gyászolókat tízfős csoportokban engedték a ravatalhoz. A dísztermet percek alatt ellepték a koszorúk és a virágok, aki pedig szeretett volna, személyes üzenettel is elbúcsúzhatott a színésztől: egy emlékkönyvet helyzetek el a teremben.
Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli Nápolyban született 1929. október 31-én. Fiatal korában úszott, vízilabdázott, ő volt az első olasz úszó, aki 100 m-es gyorsúszásban egy perc alatti eredményt ért el.
Édesapjának akkoriban vasgyára volt a nápolyi kikötőben, de amikor a gyár előtt horgonyzó hajó egy baleset során felrobbant, a vasgyár hirtelen tönkrement. Nyolcévesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1940-ben a fővárosba költözött. Okos kisfiú volt, ötévesen volt elsős, majd az ötödik osztályt átugorva került hatosztályos gimnáziumba. Ezután vegyésznek tanult.
Bár már korábban is szerepelt filmekben, csak első tengeren túli szerződése bírta rá, hogy felhagyjon sportolói pályafutásával, és költözzön Amerikába, 1967-ben. E film forgatása során növesztette meg szakállát, és vette fel a Bud Spencer művésznevet. (Akkoriban divat volt angolos hangzású művésznevet választani, hogy ezáltal eladhatóbbak legyenek a western típusú filmek.) A Budot, az egyik kedvenc sörmárkája neveként vette fel, a Spencer név pedig kedvenc színészére, Spencer Tracyre utal. Hamarosan megismerkedett Terence Hill-lel is, majd 1967-től 1985-ig nem kevesebb mint tizenhét filmben szerepeltek együtt, mely számára is meghozta a sikert és az elismerést, valamint legendává emelte a párosukat. 1985-ben aztán mindketten külön utakra tértek. (Wikipédia)