Rekord? Máris elfogytak a Sziget-bérletek

Publikálás dátuma
2016.06.30. 12:57
Forrás: Facebook
Elképzelhető, hogy az idei Sziget fesztiválon ismét látogatórekordot döntenek, miután csaknem másfél hónappal a kezdés előtt valamennyi bérlet elkelt a rendezvényre. Június 30-tól már csak napijegyet lehet kapni.

A szervezők 55 ezer darabban maximálták az eladható bérletek számát és mivel mind gazdára talált, ezután már csak napijegyet árulnak, de abból is csak napi 25 ezret adnak ki - közölte a Sziget sajtóirodája csütörtökön. Mint írták, a tempós jegyfogyás több teltházas napot feltételez, de az is lehet, hogy minden napra ki fogják tenni a megtelt táblát. Tavaly megdőlt a napi- és hetirekord is: összesen 441 ezer látogató volt egy hét alatt a Szigeten.

A napi teltház 90 ezer főt jelent, azaz ennyi ember megfelelő színvonalú ellátására alkalmas az Óbudai szigeten ideiglenesen kialakítható infrastruktúra és a programhelyszínek befogadóképessége. Ebbe a bérletesek és napijegyesek mellé a tiszteletjegyeseket és a rendezvényen egyidejűleg közreműködő dolgozókat is beleszámolják.

Idén augusztus 10-től 17-ig rendezik meg a Sziget fesztivált, az idei nagyszínpados sztárfellépők között lesz Rihanna, a Muse, Manu Chao, David Guetta, a Sigur Rós, Noel Gallagher, a Skunk Anansie, Jake Bugg, a Last Shadow Puppets vagy a Kaiser Chiefs.

Szerző

Halálra késelt egy tinilányt a merénylő

Egy palesztin merénylő halálosan megsebesített egy izraeli tinédzser lányt csütörtökön Ciszjordániában, a Hebron melletti Kirjat-Arba nevű telepen. A biztonsági erők a támadót lelőtték - jelentette csütörtökön az izraeli katonai rádió.

A merénylő átvágta a telepet Hebrontól elválasztó biztonsági kerítést és behatolt egy lakóházba, ahol késével életveszélyes sebesülést okozott egy tizenöt - más források szerint tizenhárom - éves lánynak. A támadóval egy harminc év körüli izraeli férfi harcba szállt, és maga is megsebesült. A helyszínre érkező biztonságiak végül lelőtték a palesztin késelőt. A két izraelit kórházi kezelésre Jeruzsálembe szállították, de a lány később belehalt sebesüléseibe.

A merényletet követően Kirjat-Arba mintegy nyolcezer lakosát arra kérték, hogy maradjanak otthon, amíg a katonák átfésülik a terepet. A helyiek csak egy óra múlva hagyhatták el házaikat.

Az iszlám böjti hónap, a június 6-án kezdődött ramadán idén különösen feszült időszakot jelent a térségben. Szerda este a palesztinok megtámadtak és elüldöztek kilenc izraeli baloldali aktivistát, akik azért utaztak Rámalláhba, hogy ott a palesztinokkal együtt részt vegyenek a ramadán aznapi böjtjének véget vető esti ünnepi vacsorán.

A helyiek kövekkel és gyújtóbombákkal fogadták az aktivistákat, de senki nem sebesült meg, noha egy autót üresen lángba borítottak. Nyolc aktivista saját maga tért vissza a határ izraeli oldalára, egyiküket pedig a Palesztin Hatóság emberei kísérték át. 

Izraelieknek biztonsági okokból tilos a Palesztin Hatóság kizárólagos fennhatósága alá eső területekre, többek közt Rámalláhba utazni, és erre az út mentén elhelyezett piros táblák is figyelmeztetnek. Ezért visszatérésük után az izraeli hatóságok kihallgatták a szabályt megszegő izraelieket.

A több mint kilenc hónapja tartó palesztin erőszakhullámban harminchárom izraeli és két amerikai, valamint legalább kétszáz palesztin vesztette életét. A palesztinok többsége késeléses támadások vagy izraeli biztonságiakkal való összetűzések során halt meg.

Szerző

Soros György elárulta, mennyi pénz kell a menekültválsághoz

Publikálás dátuma
2016.06.30. 12:39
FOTÓ: Mark Wilson/Getty Images
Az Európai Uniónak legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége a migrációs válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára - figyelmeztetett Soros György magyar származású amerikai pénzügyi szakember csütörtökön Brüsszelben.

Az Európai Uniónak legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége a migrációs válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára - figyelmeztetett a magyar származású amerikai üzletember csütörtökön Brüsszelben.

Az Európai Parlament költségvetési, külügyi, fejlesztési, valamint belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán kiemelte: a közös menekültpolitika kialakításához jelenleg nincs meg a kellő bizalom az Európai Unióban, azt hosszú és fáradságos munkával újra kell építeni, ennek viszont a "pénzügyi források fájó hiányának" kezelésével kell kezdődnie.

Mint mondta, az uniós intézményeknek minden elérhető forrást meg kell mozgatniuk, az EU ugyanis nem élheti túl a válságot a jelenlegi költségvetéssel. Az erőfeszítések finanszírozására hosszú távon új adókat kell kivetni, rövid távon pedig a fel nem használt alapokat kellene alkalmazni - vélekedett. A nagybefektető a menekültválság költségvetési hatásairól szóló ülésen megjegyezte, a közös agrárpolitika 38, a kohéziós támogatások pedig 32 százalékát teszik ki az Európai Unió összköltségvetésének, és szerinte ezeket jelentősen csökkenteni kellene. Úgy vélekedett, az uniós agrártámogatási rendszernek elhibázott az egész koncepciója, és a kohéziós politikának is megvannak a maga negatív hatásai.

Az unió saját forrásainak létrehozása kapcsán Soros György kijelentette, jónak tartja a páneurópai benzinadó ötletét, amelynek kivetésére a német pénzügyminiszter tett javaslatot a menekültválság megfelelő kezelése érdekében. A milliárdos a hitelfelvételt is járható útnak tartja. "Mikor kellene bevetni az Európai Unió lehető legmagasabb szintű, "AAA" adósbesorolását, ha nem akkor, amikor az EU-t halálos veszély fenyegeti?" - tette fel a kérdést.

Soros György szerint Angela Merkel német kancellár erkölcsi bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor megnyitotta Németország határait a menekültek előtt, ez a döntés azonban sajnos nem volt kellőképpen átgondolt, nem számoltak azzal, hogy az ösztönző hatást gyakorol majd az illegális bevándorlásra.

Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító múlt csütörtöki népszavazás kapcsán arról számolt be, hogy az első reakciók után már nem tartja elkerülhetetlennek az EU szétesését. Mint mondta, "be kell látni a saját hibákat is, lehetőségként kell megragadni a Brexitet, amelynek nyomán újra ki kell találni az Európai Uniót".

Szerző