Előfizetés

Az angyalok az ördögöt is szívesen fogadják

Publikálás dátuma
2016.07.02. 07:47
Udvaros Dorottya FORRÁS: ÖRDÖGKATLAN
A 9. Ördögkatlan Fesztivál idén augusztus 2. és 6. között várja a látogatókat. A rendezvénynek szlogenje is van, mely szerint „Öt napig angyalok vagyunk, és az ördögöt is szívesen fogadjuk!.”

A baranyai falvakban - Beremenden, Kisharsányban, Nagyharsányban és Villánykövesden - megrendezett öt napos fesztivál idei díszvendégei: Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színésznő és Kovács Gerzson Péter, a kortárs magyar tánc meghatározó alakja. A rendezvény kiemelt programjai közé tartozik az idén Bartók Béla: Concerto című táncszínházi ősbemutató a Forte Társulat és a Hungarian Studio Orchestra előadásában. Rendező-Koreográfus: Horváth Csaba. Zenei vezető: Dinyés Dániel, koncertmester: Bujtor Balázs

Az Őszi Fesztivállal és a Nemzeti Táncszínházzal együttműködésben a kilencéves Ördögkatlan legnagyobb vállalkozása történik meg augusztus 5-én este a beremendi Megbékélés Kápolna előtt. Szintén a kiemelt programok kategóriájába sorolták a szervezők a „Húsz éves lenne…” (Bárka Színház) című programot. 1996 nyarán alapították a tavaly megszűnt Bárka Színházat. Ennek szellemiségét idézik fel kiállítással, lengyel utcaszínházzal (Teatru Osmego Dnia-Artus), a Katlanban születő előadással (író: Tasnádi István, rendező: Vidovszky György) beszélgetésekkel – és persze Mulatsággal. Külön tematikus blokkot kap a fesztiválon az Oscar-díjas Saul fia, ennek keretében lesz filmvetítés, kiállítás, utóbbi „Hátraarc” címmel a Mai Manóból, és lesznek beszélgetések. Azt remélik a fesztivál létrehozói, hogy néhány alkotó személyesen is ellátogat majd az Ördögkatlanba. A fesztiválon több egyetemista produkció is látható lesz majd, a Színház- és Filmművészeti Egyetem a Sirállyal érkezik, a Kaposvári Egyetem a Psychét hozza, a Pécsi Egyetem Művészeti Kara kiállításokkal készül a villánykövesdi pincékben. A Pesti Magyar Színház Színiakadémiája előadás-sorozattal jelentkezik a Kovács Udvarházban és szokás szerint a szentesi drámatagozatosok is képviseltetik magukat.

Az Óbudai Danubia Zenekar lefegyverző Csokigolyó gyerekkoncerttel és komolytalan komolyzenei akciókkal, Mozart koncerttel lesz jelen a fesztiválon.

Erőteljes lesz a színházi jelenlét: Katona József Színház (Abigail bulija, Cosí fan tutte), Orlai Produkció (Hernádi Pont, Egyasszony, Kriplimari, Őszi szonáta, Mellettünk ), Csiky Gergely Színház (A gát, Sötétben látó tündér), Forte Társulat (A te országod), Jászai Mari Színház (Tartuffe), Faluturisták Beremenden, K2 Társulat (Villánykövesdi vőfély), Budapesti Nemzeti Színház (Nyáron, este fél tizenegykor, Psyché), Mulatság, SzFE (Sirály), Nézőművészeti Kft. (Don Quijote, Soha senkinek), MANNA (Mary és Max), TÁP Színház (Minden rossz varieté).

A koncertkínálatra sem lehet panasz: fellép mások mellett: a Quimby, a 30Y, a Kiscsillag, a Wombo Orchestra (FR), a Besh O Drom, a PAZO, a Péterfy Bori&Love Band, a La Skeleton Band (FR), a Lajkó Félix vonós koncert, a Parno Graszt, Ferenczi György és a Rackajam, illetve a Karosi Júlia Quartet. Emellett lemezbemutatót tart Palya Bea.

A programban helyet kapnak cirkuszi, irodalmi, gyerek és családi programok, valamint táncprodukciók, filmvetítések, beszélgetések, kiállítások is.

Kapcsolódó
Jön a kilencedik Ördögkatlan

Szavak tükrében: a múlt

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2016.07.02. 07:46
Ungvári Tamás termékeny szerző, most újabb kötettel örvendezteti meg az érdeklődőket FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Ungvári Tamás új kötete, a Felperzselt ország arról szól, hogyan birkóztak meg nagy és kevésbé jelentős íróink 1944 és 1945 sorsfordító éveivel. Kosztolányi Dezső nehezen titkolta azt, hogy kiket tart a magyarság igazi „elnyomóinak”, Illyés Gyula és Németh László pedig közös családi öngyilkosságot tervezett az ostrom idején.

A Felperzselt ország tényirodalmi munka. Azokról a szerzőkről szól, akik valamilyen módon kapcsolódnak a világháború sorsfordító 1944-es és 1945-ös évéhez. A kötet par excellence Kassák Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos, Márai Sándor, Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc, Déry Tibor, Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes, Vas István, valamint Zsolt Béla, Darvas József és Kovács Imre naplófeljegyzései, emlékiratai alapján igyekszik képet festeni a vészterhes korról. Ahogy a felsorolásból is kitűnik, a szerzők kortársak, de nem azonos életkorúak, vallásúak, sőt még csak nem is azonos politikai orientáltságúak. A válogatás ezen lényeges részeiből tudjuk meg, hogyan élték meg íróink a háború borzalmait. Míg Szabó Lőrincnek, aki katonaként szolgálta a hazát, nehéz volt tisztáznia magát, hiába védte többek között Illyés Gyula, addig Déry Tibort és a nyolcvanas éveiben járó édesanyját rendszeresen vegzálták. Illyés és Németh László az ostrom idején közös családi öngyilkosságon gondolkozott, Ottlik pedig a légoltalomhoz került. (Talán az elkorcsosult tekintélyrendszert, amelyet az Iskola a határon című nagy művében állít pellengére, itt gyűlölhette meg.)

A felkavaró könyvet jegyző Ungvári Tamás Széchényi-díjas irodalomtörténész, műfordító éveken keresztül dolgozott ezen a munkáján, amelynek színvonala korábbi irodalomtörténeti műveihez, híres négykötetes – személyes elemekre építő – enciklopédiájára hasonlít. Széles körű kutatása már a kötet első tartalmi egységében tetten érhető. A Felperzselt ország 1944. március 19-én, aznap kezdődik, amikor a szövetséges Németország csapatai megszállják Magyarországot. Az első fejezetek azt járják körül, hogyan alakult ki hanyatlástörténet a magyar irodalomban, milyen antinómiákat szült a trianoni érvágás. Különösen érdekes olvasni arról, hogy a szerző milyen megállapításra jut az antiszemitizmus múltszázad eleji-közepi kifejeződését illetően. Kosztolányi Dezsőről megjegyzi, hogy nehezen titkolta, szerinte a hazai művészeti életben a kozmopolita zsidókkal kell versenyeznie a magyar művészeknek. Igaz, itt elsősorban a szemlélet, és nem a zsidóság ellen szólt. Talán nem annyira ismert az sem, hogy József Attila is írt irredenta verseket, de a „nem, nem, soha!” fájdalmas lózungja mégsem az ifikori költeményéből származik.

Ungvári nem éri be a passzív megfigyelő szerepével, a maga pikírt módján megjegyzi az egykori írófejedelemből lesajnált szerzővé fosztott Herczeg Ferenc kapcsán, hogy úgy volt a magyarság és a revíziós tömörülés legfőbb íróképe, hogy maga verseci asszimiláns sváb családból jött. A szerző, a modern zsidó történelem és irodalom legnagyobb élő ismerője, nem megy el a kormányzó szemlélete mellett sem. Felvillant több történelmi dokumentumot is, amelyekből kiderül, Horthyt a szelektív antiszemitizmus jellemezhette.

A Felperzselt ország írókra történő ráközelítése olyan tragikus életutakban teljesedik ki, mint amilyen Szép Ernőnek jutott. A magyar irodalom két múlt századi nagyágyúja, Radnóti Miklós és Szerb Antal sorsa sem szorul különösebb magyarázatra. (Csakúgy, mint Halász Gábor vagy Sárközi György alakja, akikkel Ungvári sokat foglalkozik.)

A kötet rejtett képessége, hogy analógiát állít fel a jelen és a múlt között. Hatvan évvel előttünk sem voltak tiszta kártyák a politika paklijában, például Horthy, habár nem szívlelte a zsidókat, a zsidó mágnások ellen nem emelt szót. Akárcsak századunkban, úgy az 1920-as években is a részrehajlás, a centralizálás jeleit mutatta az elit. A hamarosan nyolcvanhatodik életévébe érő Ungvári Tamás rendkívül választékos nyelvezettel megírt művét mindenképp primus inter pares munkának tekinthetjük. Érdemes olvasni már csak azért is, hogy ne feledjük, nem is olyan régen volt egy olyan kor, amelyben a méltóság jelentett valamit. Az emberek még a munkatáborban is alkottak időtálló műveket, s megpróbáltató rabságuk idején sem merült fel bennük, hogy társaiknak ezentúl nem idézik latinul Cicerót, németül Schillert, másnap pedig egy portugál költőt.

Vége a földárveréseknek

Publikálás dátuma
2016.07.02. 07:26
Most már kinyithatták az árverési helyiségek ajtóit FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Kormányzati bejelentés szerint befejeződött az állami földek tavaly ősszel meghirdetett árverése, értékesítése. Ellenzéki pártok, környezetvédő és más civilszervezetek tiltakozása ellenére gyakran vitatható módon találtak gazdára az állami birtokok. Az MSZP népszavazási kezdeményezését, amelyben megtiltanák a további privatizációt, negyedmillióan írták alá.

Június végén lezárult az állami földek árverésének harmadik, egyelőre utolsó szakasza. Végleges adatok ugyan még nincsenek a teljes privatizációs eljárás eredményeiről, de annyi máris bizonyos, hogy a "Földet a gazdáknak" propaganda címmel ellátott program a kormányzat szempontjából nem hozott átütő sikert. A meghirdetett területnek alig alig több, mint a fele talált vevőre. Az ellenzék szerint a legzsírosabb falatokat Fidesz, illetve kormányközeli személyek vehették meg, gyakran a piaci ár alatti kikiáltási áron. Az egyik legkirívóbb eset a napokban kirúgott L. Simon László, most már csak volt államtitkár feleségéhez kötődött.

Vass Eszter, a politikus fitneszedző párja egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földárverésén tavaly év végén. Alig több, mint 21 millió forintért jutott Velencei-tó közeli Nadap mellett található táblához. Miközben a fitneszedző hektáronként 617 ezer forintot fizetett az értékes területért, a közeli Velencén hektáronként majd' 3 millió forintért árverezték el az állami földeket.

A privatizáció aljas, csúnya befejezésének nevezte a földeladásokat, az állami termőföldek “kijátszását a fideszes haveroknak” Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője.

Az ellenzéki politikus azt mondta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentései, hogy a földárverések harmadik köre után nem tervez újabbat a kormány, ezért okafogyottá vált a szocialisták által indított és az LMP által is támogatott népszavazási kezdeményezés, két dolgot bizonyít. Egyrészt a “haverok” már hozzájutottak annyi földhöz, amennyire szükségük volt, másrészt a kormány is tudja, hogy a társadalom többsége nem ért egyet az állami vagyon kiárusításával.

A képviselő vitatta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábbi állítását, amely szerint 11 ezer magyar termelő jutott földhöz az árverések első két körében. Szerinte a cégtulajdonnal, valamint az egy háztartásban élőkkel kapcsolatos vizsgálataikból az derül ki, hogy kevesebb, mint 3200 közvetlen érdekeltség kapott termőterületet, a több mint 167 ezer hektárnyi föld 80 százaléka pedig a licitálók 28 százalékához került.

A vásárlók jelentős része ráadásul befektető, aki korábban nem művelt földet – jegyezte meg Sallai R. Benedek.

Már az agrárium a húzó ágazat
Idén a mezőgazdaság érdemben akár 0,5-1 százalékponttal is támogathatja gazdaság bővülését - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésében. A korábbi évek tapasztalata, hogy a teljesítményének jelentős ingadozása miatt a hazai mezőgazdaság kibocsátásának változása érdemben befolyásolja a GDP alakulását. Bizonyos években a szektor közel 2 százalékponttal is hozzájárult a GDP bővüléséhez. A márciusi és a júniusi inflációs jelentésben is 2,8 százalékos GDP-bővülést vár az MNB, ami azt is jelenti, hogy a jegybanki szakértők szerint az első negyedévben elért gyenge - éves szinten mindössze 0,9 százalékos növekedést, negyedéves összevetésben azonban visszaesést mutató - GDP-adat ellenére lesz növekedés.

Nem veszített aktualitásából a népszavazási kezdeményezés, amelynek csaknem 250 ezer aláírást tartalmazó íveit a héten adták át a Nemzeti Választási irodának - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese közölte, a közvélemény ugyan elsősorban a szántókra gondol, amelynek jelentős részét már valóban elkótyavetyélte a kormány, de meg kell védeni még mintegy 700 ezer hektár természetvédelmi területet, és több mint egymillió hektár állami erdőt, illetve a köztulajdonban lévő gyümölcsösöket, halastavakat.

Emellett, ha nem is jönne össze a szükséges 4 millió szavazat, vagyis eredménytelen lenne a népszavazás, de 2-3 millió ember támogatná az állami földek privatizációjának tilalmát, az már kellő felhatalmazást adna arra, hogy egy más összetételű kormány elvehesse a tisztázatlan pénzekből vásárolt állami földeket, a jóhiszemű új birtokosoktól pedig visszavásárolja az árverésen szerzett birtokokat.

A felmérések szerint a megkérdezettek nagyjából 80 százaléka ellenzi az állami földek eladását. A mostani kormány, amelyik mindenből pénzt akar csinálni és annak nagy részét el is akarja lopni - mondta Gőgös Zoltán. Ezért a népszavazás nem csak a földről szól, hanem hanem arról is, hogy a csendes többség sárga lapot mutathasson a kormánynak. Várhatóan év végén, 2017 elején járulhatnak az urnákhoz a szavazók.

Drága a víz, nem öntöznek
A vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodók kevesebb mint fele öntözte 2015-ben mezőgazdasági területeit - állapítja meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése. Az adatszolgáltatásban részt vevő 2387 vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet és egyéni gazdálkodó adatai alapján a tavalyi évben 86 757 hektáron 176 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók. Érdekesség, hogy míg Pest megyében az öntözhető területek kétharmadán locsoltak, addig Nyugat-Dunántúlon ez az arány alig 20 százalék. Alapvetően a magas költségek miatt ódzkodnak vízpótlástól a gazdák, miközben az öntözés jelentősége az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárás miatt folyamatosan nő - írta a Magyar Idők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az mintegy 110 000 árutermelő gazdaságból 2200, azaz két százalékuk rendelkezik vízjogi engedéllyel. Az alacsony öntözési arány több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt 2011-től megszűnt a gazdák által fizetett úgynevezett érdekeltségi hozzájárulás, így a vízszolgáltatóknál forráshiány keletkezett, ami nehézséget okoz az öntözőrendszerek megfelelő üzemeltetésében. Gondot jelent a hektáralapon fizetendő vízszolgáltatási díjban jelentkező nagy különbség, amely néhány ezer forinttól akár százezer forintig is terjedhet. A magas költségek mellett már nem térül meg az öntözés, ezért a díjakat normalizálni kell - jelezte a kamara a lapnak.

Kapcsolódó
Leadta az aláírásokat Gőgös Zoltán