Újra pártelnökké választották Jaroslaw Kaczynskit

További három évre választották meg Jaroslaw Kaczynskit a Jog és Igazságosság (PiS) elnökének a lengyel kormányzó párt szombati kongresszusán, az eddigi elnök egyedüli jelöltként indult a tisztújításon.

Kaczynski mellett a tisztújító kongresszus 1008 küldötte szavazott, heten voksoltak ellene, egy tartózkodott. "Az eredményt a bizalom aktusának tekintem, ugyanakkor meghatalmazást is látok benne, hogy a változások nagy táborának valódi vezetője legyek" - mondta az eredményhirdetést követő felszólalásban Kaczynski, megjegyezve: az ellene leadott szavazatok bizonyítják, hogy működik a párton belüli demokrácia.

A pártelnök a voksolás előtt, délelőtt is mondott beszédet, melyben összefoglalta a PiS belpolitikai és gazdasági stratégiáját. A külpolitikai részben aggasztónak minősítette a múlt csütörtöki brit népszavazás eredményét, amely szerinte az európai integráció széteséséhez vezethet.

Az Európai Unió (EU) további "dezintegrációját" eredményezhetik Kaczynski szerint a Brexit utáni első uniós javaslatok is. Lengyelországnak ezzel szemben a "reintegrációt" kell szorgalmaznia - jelentette ki a politikus. Aláhúzta: a lengyel társadalom továbbra is többségében EU-párti, és a PiS is az. "Mi azonban a nemzetek unióját akarjuk, amelyben valóban érvényesítik a szubszidiaritás elvét" - hangsúlyozta.

Bejelentette azt is: a párt az új lengyel alkotmány tervezetén dolgozik, amely többek között "a nemzet jogait, a szuverenitást biztosítaná, és meghatározná az EU-val való viszonyt". Megjegyezte: az új alkotmány elfogadása ebben a parlamenti ciklusban nem valószínű, mindazonáltal "a társadalomnak jelezni kell, hogy létezik valamiféle alternatíva".

Kaczynski a 2001-ben alapított PiS második elnöke, 2003-ig a tisztséget ikertestvére, Lech Kaczynski néhai államfő töltötte be. A szombati varsói kongresszuson a pártelnökön kívül a PiS 120 fős politikai tanácsát választják meg, amely várhatóan ősszel a tömörülés elnökhelyettes-jelöltjeiről dönt majd.

A PiS kongresszusával egyidejűleg a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) programkonferenciát tart. Az ott felszólaló Grzegorz Schetyna pártelnök a PiS-t EU-ellenességgel vádolta, amit "nagy veszélynek" minősített Lengyelország EU-tagságára nézve, és azt javasolta: alkotmányban kell rögzíteni a lengyel uniós tagságot.

Schetyna amellett olyan alkotmánymódosítást javasolt, amely alapján leváltható lenne a lengyel államfő. Lengyelországban közvetlenül választják az elnököt, a tisztséget tavaly május óta betöltő, a PiS jelöltjeként megválasztott Andrzej Dudát az ellenzék azzal vádolja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válság során részrehajló, és az anyapártjának kedvez.

Szerző

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző