Újra pártelnökké választották Jaroslaw Kaczynskit

További három évre választották meg Jaroslaw Kaczynskit a Jog és Igazságosság (PiS) elnökének a lengyel kormányzó párt szombati kongresszusán, az eddigi elnök egyedüli jelöltként indult a tisztújításon.

Kaczynski mellett a tisztújító kongresszus 1008 küldötte szavazott, heten voksoltak ellene, egy tartózkodott. "Az eredményt a bizalom aktusának tekintem, ugyanakkor meghatalmazást is látok benne, hogy a változások nagy táborának valódi vezetője legyek" - mondta az eredményhirdetést követő felszólalásban Kaczynski, megjegyezve: az ellene leadott szavazatok bizonyítják, hogy működik a párton belüli demokrácia.

A pártelnök a voksolás előtt, délelőtt is mondott beszédet, melyben összefoglalta a PiS belpolitikai és gazdasági stratégiáját. A külpolitikai részben aggasztónak minősítette a múlt csütörtöki brit népszavazás eredményét, amely szerinte az európai integráció széteséséhez vezethet.

Az Európai Unió (EU) további "dezintegrációját" eredményezhetik Kaczynski szerint a Brexit utáni első uniós javaslatok is. Lengyelországnak ezzel szemben a "reintegrációt" kell szorgalmaznia - jelentette ki a politikus. Aláhúzta: a lengyel társadalom továbbra is többségében EU-párti, és a PiS is az. "Mi azonban a nemzetek unióját akarjuk, amelyben valóban érvényesítik a szubszidiaritás elvét" - hangsúlyozta.

Bejelentette azt is: a párt az új lengyel alkotmány tervezetén dolgozik, amely többek között "a nemzet jogait, a szuverenitást biztosítaná, és meghatározná az EU-val való viszonyt". Megjegyezte: az új alkotmány elfogadása ebben a parlamenti ciklusban nem valószínű, mindazonáltal "a társadalomnak jelezni kell, hogy létezik valamiféle alternatíva".

Kaczynski a 2001-ben alapított PiS második elnöke, 2003-ig a tisztséget ikertestvére, Lech Kaczynski néhai államfő töltötte be. A szombati varsói kongresszuson a pártelnökön kívül a PiS 120 fős politikai tanácsát választják meg, amely várhatóan ősszel a tömörülés elnökhelyettes-jelöltjeiről dönt majd.

A PiS kongresszusával egyidejűleg a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) programkonferenciát tart. Az ott felszólaló Grzegorz Schetyna pártelnök a PiS-t EU-ellenességgel vádolta, amit "nagy veszélynek" minősített Lengyelország EU-tagságára nézve, és azt javasolta: alkotmányban kell rögzíteni a lengyel uniós tagságot.

Schetyna amellett olyan alkotmánymódosítást javasolt, amely alapján leváltható lenne a lengyel államfő. Lengyelországban közvetlenül választják az elnököt, a tisztséget tavaly május óta betöltő, a PiS jelöltjeként megválasztott Andrzej Dudát az ellenzék azzal vádolja, hogy a fennálló lengyel alkotmánybírósági válság során részrehajló, és az anyapártjának kedvez.

Szerző

Óriástüntetés Londonban a Brexit ellen

A becslések szerint 30-40 ezer fős tömeg a Hyde Park keleti szélén húzódó Park Lane sugárúttól a parlament westminsteri épületéig vonult, ahol a szervezők petíciót nyújtottak át, követelve, hogy a törvényhozás akadályozza meg a brit EU-tagság feladását, és a kormány ne aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.

Ez egyelőre nincs is napirenden. David Cameron miniszterelnök a népszavazás másnapján bejelentette, hogy őszig távozik tisztségéből, és egyértelművé tette azt is, hogy ő már nem kívánja bejelenteni az 50. cikkely aktiválását, ezt a feladatot utódjára bízza.

Egyik legesélyesebb utódjelöltje, Theresa May belügyminiszter, aki a héten hivatalosan is bejelentette, hogy indul a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és az ezzel járó miniszterelnöki megbízatásért, programadó beszédében kijelentette: véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikkelyt London az év vége előtt nem fogja aktiválni.

A szombati demonstráció részvevőinek transzparensein egyebek mellett a "37 százalék nem a többség" felirat volt olvasható, utalva arra, hogy a teljes brit választópolgárság hozzávetőleg ekkora aránya voksolt a kilépésre a brit EU-tagságról múlt csütörtökön tartott népszavazáson. A részvételi arány valamivel meghaladta a 70 százalékot, és a részvevők 51,9 százaléka adta szavazatát a Brexitre, vagyis a kilépésre. London azonban az Egyesült Királyság azon három nagyobb térségéhez tartozik - Skóciával és Észak-Írországgal együtt - ahol a választók jelentős többsége a bennmaradásra voksolt.

A szombati tüntetést a közösségi portálokon sok Brexit-párti szavazó bírálta. A Twitter-bejegyzések között olvasható volt olyan vélemény, amely "a vesztesek hisztijének" minősítette a demonstrációt.

A tüntetőkkel ugyanakkor egyes politikusok is egyetértenek. David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője például már a népszavazás után nem sokkal közzétett egy nyilatkozatot, amely szerint a parlamentnek kell megakadályoznia, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a kilépést megalapozó törvények megalkotására, illetve a brit EU-tagságot rögzítő törvény érvénytelenítésére.

Theresa May belügyminiszter azonban - aki egyébként a bennmaradást pártolta a népszavazás kampányában - azt hangsúlyozta, amikor bejelentette indulását a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, hogy "a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket". Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy "a hátsó ajtón keresztül" visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről - tette hozzá.

Szerző

Kaczynskit is aggasztja a Brexit

A brit népszavazás utáni első uniós javaslatok az Európai Unió (EU) további "dezintegrációját" eredményezhetik, Lengyelországnak ezzel szemben a "reintegrációt" kell szorgalmaznia - jelentette ki a kormányzó Jog és Igazság (PiS) elnöke szombaton Varsóban.

Jaroslaw Kaczynski a PiS tisztújító kongresszusán mondott beszédet, amelyen a párt a következő három évre új elnököt választ. A párt külpolitikai koncepcióját összefoglaló részben Kaczynski elmondta: a múlt csütörtöki brit népszavazás eredménye "aggasztó", az integráció széteséséhez (dezintegrációjához) vezethet.

Európa további széthullását gerjesztőnek minősítette azokat a javaslatokat is, amelyeket az EU hat alapító tagállama (Németország és Franciaország külön is) közvetlenül a Brexit után megfogalmazott. Vezető lengyel politikusok az utóbbi napokban úgy vélekedtek: ezek a javaslatok az EU további föderalizálását és bürokratizálását okoznák, korlátoznák a tagállamok szuverenitását.

Kaczynski úgy értékelte: a fennálló helyzetre Lengyelországnak "ezzel éppen ellentétes koncepcióval", mégpedig a "reintegráció" szorgalmazásával kell válaszolnia. Hozzátette: ennek megvalósulására van esély, de "csak abban az esetben, ha az unió megváltozik". "Elszántan kell cselekednünk" - hangsúlyozta, megjegyezve: nem szabad megengedni, hogy az EU szétessék. Aláhúzta: a lengyel társadalom továbbra is többségében EU-párti, és a PiS is az. "Mi azonban a nemzetek unióját akarjuk, amelyben valóban érvényesítik a szubszidiaritás elvét" - tette hozzá.

A PiS kongresszusával egyidejűleg a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) programkonferenciát tart. Az ott felszólaló Grzegorz Schetyna pártelnök azzal vádolta a PiS-t, hogy képviselői örültek a Brexitnek. Schetyna ezt "nagy veszélynek" minősítette Lengyelország EU-tagságára nézve, és azt javasolta: alkotmányban kell rögzíteni a lengyel uniós tagságot, "hogy senkinek soha eszébe ne jusson, hogy az országot az EU-ból kivezesse".

Szerző
Témák
EU Kaczynski Brexit