Csárdást járnak az EU körül

Az egyik csak megállítaná Brüsszelt, a másik ki is lépne az Európai Unióból. A kormány akkora pávacsárdásba kezdett az európai integrációval szemben, hogy maguk sem tudják eldönteni, ki keménykedik a kormányfői ukáznak megfelelően, s ki nem. Hogy maga Orbán Viktor kilépne-e az EU-ból, arra nem adott egyértelmű választ, elemzők épp ezért úgy látják: egy majdani, a 2018-as választást megelőző, vagy épp követő uniós tagságról szóló kommunikációs kampány megágyazásáról lehet szó. Vesztes csak Magyarország lehet.

Brüsszelt meg kell állítani, véget kell vetni az erőszakos, az európaiak akaratával ellentétes bevándorlási politikának - mondta Szijjártó Péter a Kossuth Rádióban tegnap. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Unió (EU) egyik legnagyobb problémája az, hogy az európai politikai elit olyan politikát folytat, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét és sokszor szembemegy az akaratukkal. Minden olyan politikai szerveződés, ország, ahol a politika az emberek akarata ellenére formálódik, "előbb-utóbb a végletekig meggyengül", és ez látható most az EU-nál is - vélekedett. Szijjártó megismételte Orbán Viktor múlt heti szavait: az EU elhibázott politikája a bevándorlást illetően már az unió egységét is veszélyezteti, hiszen a brit népszavazás eredményét a brüsszeli bevándorlási politika egyértelműen befolyásolta nemkívánatos irányba. Szerinte Magyarországon is azért lesz népszavazás a kötelező betelepítési kvótákról, mert ez olyan fontos ügy, amelyről az embereknek kell véleményt mondaniuk. Hozzátette: az európaiak jogosan formálnak igényt arra, hogy egy Európa - és azon belül Magyarország - jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésben maguk dönthessenek, ráadásul a lehető legdemokratikusabb módon - fogalmazott Szijjártó.

Az Együtt szerint viszont nem az EU elhibázott politikája az ami az unió egységét veszélyezteti, hanem az Orbán Viktoréhoz hasonló populista hozzáállás. Szijjártó szerintük csak azért folytatja a magyarok EU ellen hangolását, mert a Fidesz érdeke, hogy a jelenlegi európai együttműködést meggyengítse, s még nagyobb hatalomra és még több korrupciós lehetőségre tegyen szert. Orbán célja, hogy Magyarországot keletre fordítsa, ezzel pedig a putyini politikának való kiszolgáltatottságot növelje. Ha ezt megteszi, azzal történelmi lemaradásba viszi hazánkat - tették hozzá.

Megírtuk: a múlt héten Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő is azt nyilatkozta, hogy egy mostani népszavazáson nem tudnának igennel szavazni Magyarország EU-tagsága mellett. Ezután az Index megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, Orbán hogyan szavazna Magyarország uniós tagságáról. Havasi Bertalan azt válaszolta, hogy a kormányfő szerdai, brüsszeli nyilatkozata mérvadó ebben az ügyben. Orbán ugyanakkor szerdán éppen a Népszavának mondta azt: nem lát komolyan vehető javaslatot egy, Magyarország uniós tagságáról szóló népszavazásra, s el is szeretné kerülni ezt. Ebből, noha nem ad egyértelmű választ a kérdésre, arra lehet következtetni, hogy Orbán nem lépne ki az EU-ból. Ugyanakkor a kormányfő Brüsszelben arról is beszélt, ha az EU nem változtat a migrációs politikáján, "könnyen belesodródhatunk egy brithez hasonló helyzetbe".

A kormányfő nyomában teljesen zavarodott kommunikáció kezdődött, hiszen Lázár és Kovács egyértelműen EU-ellenes kijelentéseit sietve próbálta menteni az apparátus. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint az EU-nak meg kell hallgatnia az emberek véleményét, különben ugyanaz lehet a következmény, mint ami a britekkel történt. Tuzson Bence a köztelevízió péntek esti műsorában azt mondta, nem az unióval vagy Brüsszellel van a baj, hanem az elhibázott migrációs politikával. Hozzátette ugyanakkor: Magyarországnak Európában van a helye. Meglepő módon emellett érvelt Kövér László is. "Az unió előnyös Magyarországnak, attól, hogy rosszul működik, még nem feltétlenül kell kilépni belőle, meg kell próbálni változtatni rajta" - mondta az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak, kifejtve: az EU jelenleg a nemzeti érdekérvényesítés legkedvezőbb kerete, az uniós tagság több lehetőséget ad, mintha Magyarország nem lenne a közösség tagja. "Ebben a pillanatban nem gondolom, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie, vagy az EU szétesése lenne az érdekünk" - fogalmazott Kövér.

Orbán Viktor és sajtófőnöke, Havasi Bertalan Brüsszelben is olyan egyértelműen válaszoltak a kérdésekre, mint itthon FOTÓ: MTI/SZECSŐDI BALÁZS

Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot, s aggályok fogalmazódnak meg az Orbán-kormány EU-szkeptikus retorikája nyomán is. Brüsszeli forrásaink szerint persze a kommunikáció nagyon más, mint a valós diplomáciai cél: Orbán nem akarhatja kivezetni a közös Európából az országot, s a legfrissebb felmérések is azt mutatják, a magyar lakosság még mindig inkább EU-párti. Ugyanakkor többek fogalmaztak úgy: mivel Orbán tudja, hogy a magyarok többsége (szemben az angolokkal) ma még nem támogatná a kilépést, ezért szisztematikusan dolgozik a kilépés tömegtámogatásának felépítésén, amely egy később kormányzati kampány eszköze lehet. Csakhogy nyilvánvaló tény az is, hogy mi nem vagyunk sem olyan földrajzi, sem pedig gazdasági helyzetben, hogy az ország túlélje az elválást, amelyet a britek is nyilvánvalóan megszenvednek majd. Az uniós támogatási források a magyar GDP átlagosan 4 százalékát jelentik, s egyértelműen a legnagyobb export-import partnerünk is az EU, amely a hazai fejlesztési beruházások 90 százalékát finanszírozza. Magyarán egy EU-ból történő kilépés szinte katasztrofális hatással lenne Magyarországra.

Erre figyelmeztetett heti nyílt levelében Ujhelyi István is. Az MSZP alelnöke és európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: "ideje félretenni a Fidesz által oly nagyon utált politikai korrektséget és határozottan fogalmazni: azok a politikusok, akik a magyar közvéleményt az EU ellen, az európai közösségben viselt tagságunk ellen uszítják, hazaárulást követnek el. Azok pedig, akik ki akarják vezetni nemzetünket Európából, vagy csak esztelen hazardírozásból belengetik ennek lehetőségét, köztörvényes hazaárulók, a magyar történelem erőszaktevői. Pont. Nincs mit tovább szépíteni."

Mesterházy: vonja vissza, vagy fizessen

Tavalyi sajtóbeszámolók szerint a Lázár Jánoshoz köthető agrárcégek 2007 és 2015 között mintegy hárommilliárd forint uniós földalapú támogatásban részesültek - hívta fel a figyelmet Mesterházy Attila. Az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek ellenére nyilatkozott úgy, hogy az EU-ból való kilépés pártján áll. "Ha a kancelláriaminiszter a minapi kijelentését nem gondolta komolyan, akkor itt az ideje, hogy visszavonja a szavait. Ha viszont Lázár komolyan gondolja, hogy Magyarországnak jobb lenne az unión kívül, akkor az a legkevesebb, hogy azonnal visszafizeti az elmúlt években közvetve megszerzett uniós földalapú támogatásait" - fogalmazott. "Azért is időszerű, hogy a miniszter tisztázza az álláspontját, mert a legújabb hírek szerint a saját baráti- és érdekkörébe tartozó Sánta János és társai az állami dohánybiznisz után most a megújulóenergia-termelőknek szánt állami és uniós forrásokra repülnének rá" - tette hozzá Mesterházy.