Előfizetés

Vendéghallgatói státust kaphatnak a szakgimnazisták

A szakgimnáziumok hallgatói - amennyiben más tárgyból szeretnének érettségizni, mint amit a szakgimnáziumban tanulnak - elmehetnek vendéghallgatói státuszba a szakképzési centrumon belül - ezt  Palkovics László oktatási államtitkár mondta az eduline.hu oktatási portálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.

Az államtitkár elmondta: a szakgimnáziumokkal kapcsolatban arról van vita, hogy a szaktárgyak hallgatása és az érettségi tantárgyakra vonatkozó óraszámokban hogyan lehet kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen "a gyereket heti 60 órás oktatásra kényszeríteni". 

A munkacsoport szerint a szakmához tartozó természettudomány alaptárgyakból fontos, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni, a harmadik és negyedik osztályban pedig legyen még egy természettudományos alaptárgy, amelyet szintén nagyobb számban tanítanak. Kilencedik osztályban egy integrált, természettudományos tárgyat javasolnak bevezetni, amely nem egy tudományág megismertetését, hanem egy természeti jelenség többoldalú megközelítését jelenti - magyarázta az államtitkár, aki szerint "ha ezt a három elemet összerakjuk, alkalmas arra, hogy valaki egyetemre menjen."

Mint mondta, ha valaki úgy gondolja, hogy gépészeti gimnázium helyett vegyész szeretne lenni, de első két évben nem tanult kémiát, elmehet vendéghallgatói státuszba a szakképzési centrumon belül - mondta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy ezt a tanuló hogyan egyeztetheti össze az órarendjével, azt mondta, az iskolák tudnak erre megoldást találni. Az államtitkár szerint a pedagógusoknak nem kell félteniük a munkahelyüket, a szakgimnáziumokban sem fog lényegesen változni az óraszám, de ha mégis, akkor "a tankerületi központok várják szeretettel őket, mert a gimnáziumokban ezen a területen pedagógushiány mutatkozik".

Arra a kérdésre, hogy az integrált természettudományos tárgyat hogyan fogják szeptembertől tanítani, Palkovics László azt mondta, jobb lett volna, ha ez a tantárgy ki van dolgozva, megvannak hozzá a tankönyvek, de - mint fogalmazott - "ez egy lehetőség a szakma számára, hogy mondják meg, hogyan szeretnék ezt tanítani". Az államtitkár szerint az összevont, új természettudományos tárgy kidolgozása a tanárok feladata lesz.

Az államtitkár az oktatás finanszírozásáról kiemelte: az oktatás jövő évi költségvetése 270 milliárddal több, mint az idei. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a 2015-ös adótörvényeknél azt javasolták, hogy a TAO-hoz hasonlóan lehessen a felsőoktatási intézményeket támogatni.  Akkor a költségvetés nem biztosított erre lehetőségeket, az viszont megtörtént, ha egy vállalat egy felsőoktatási intézménynek ad támogatást, akkor ennek 50 százalékát levonhatja a társasági adójából. Az irány jó, a nagyságrendje még nem igazán. Mi azt javasoljuk, hogy a teljes összeget le lehessen vonni - mondta. Hozzátette: "erősen támogatja", hogy ezt kiterjeszthessék a köznevelésre, és egy vállalat támogathasson iskolát vagy tankerületi központot.

Az államtitkár a 30 perces tanórákkal kapcsolatban hangsúlyozta: oktatáskutatók szerint adaptívvá kell tenni az órának a hosszát, "csak ezt nem lehet két hónap alatt lezongorázni", a szakértők most azon dolgoznak, hogy ez hogyan jelenjen meg a 2018-ban bevezetendő Nemzeti alaptantervben. Hozzátette: a 30 perces tanóra lényege, hogy annyit követeljenek meg a gyerekektől és a tanártól, amennyit harminc perc alatt el lehet végezni. A kicsengetés ugyanúgy 45 perc után lesz. A maradék negyedórában a tanítók nem a tananyagot oktatják, hanem a gyerekek igényeihez szabott foglalkozásokat tarthatnak - jegyezte meg.

Repülőtéri terrortámadás - Vádemelések gyilkosság miatt

Összesen 13 személy ellen emeltek vádat a török hatóságok. Terroristacsoportosuláshoz tartozáshoz, illetve gyilkossággal is vádolják őket, illetve azzal, hogy szerepük volt a múlt keddi isztambuli merénylet végrehajtásában, amelyet az Atatürk repülőtéren hajtottak végre, s 45 személyt öltek meg. A vádat emelt személyek közül tíz török állampolgárságú – jelentette a Dogan hírügynökség.

Előzőleg Binali Yildirim török miniszterelnök azt közölte, hogy a merénylettel kapcsolatban 29 személyt vettek őrizetbe, köztük külföldieket is. A merényletben több mint kétszázan sérültek meg, közülük 49-en továbbra is kórházban vannak, 17 személyt az intenzív osztályon kezelnek. A merényletért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, elkövetésének módja azonban arra utal, hogy az Iszlám Állam (IS) áll a háttérben. A merényletet egy orosz, egy üzbég és egy kirgiz hajtotta végre, a fő kitervelője pedig egy csecsen lehetett, aki az isztambuli IS sejt vezetője.

Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte a Die Weltnek adott interjújában, hogy megpróbálják elzárni a terroristák pénzcsapjait. Ezért kedden a Bizottság egy sor intézkedést jelent be. Szigorítják a virtuális fizetőeszközök, az úgynevezett Prepaid-kártyák használatát. (A párizsi merénylők ilyen kártyát használtak.) A Bitcoin használatát is jobban ellenőrzik majd. Aki Bitcoint valódi pénzre cserél, nem maradhat inkognitóban. Közzéteszik továbbá azon, különösen veszélyeztetett országok listáját, ahol a bankok jobb ellenőrzésére van szükség. A külföldi pénzintézeteknek pedig óvatosabban kell tranzakciót folytatniuk az ezekben az országokban lévő bankokkal.

A terrorellenes harc már régóta prioritás az Európai Unió számára. Illetve nemcsak az EU intézményeinek, hanem állampolgárainak is. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az Unióban élő megkérdezettek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az EU-nak hatékonyabban kell fellépnie a terror ellen. Ennél kevesebben, 75 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy keményebb fellépés kell az adóelkerülés ellen.

Repülőtéri terrortámadás - Vádemelések gyilkosság miatt

Összesen 13 személy ellen emeltek vádat a török hatóságok. Terroristacsoportosuláshoz tartozáshoz, illetve gyilkossággal is vádolják őket, illetve azzal, hogy szerepük volt a múlt keddi isztambuli merénylet végrehajtásában, amelyet az Atatürk repülőtéren hajtottak végre, s 45 személyt öltek meg. A vádat emelt személyek közül tíz török állampolgárságú – jelentette a Dogan hírügynökség.

Előzőleg Binali Yildirim török miniszterelnök azt közölte, hogy a merénylettel kapcsolatban 29 személyt vettek őrizetbe, köztük külföldieket is. A merényletben több mint kétszázan sérültek meg, közülük 49-en továbbra is kórházban vannak, 17 személyt az intenzív osztályon kezelnek. A merényletért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, elkövetésének módja azonban arra utal, hogy az Iszlám Állam (IS) áll a háttérben. A merényletet egy orosz, egy üzbég és egy kirgiz hajtotta végre, a fő kitervelője pedig egy csecsen lehetett, aki az isztambuli IS sejt vezetője.

Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte a Die Weltnek adott interjújában, hogy megpróbálják elzárni a terroristák pénzcsapjait. Ezért kedden a Bizottság egy sor intézkedést jelent be. Szigorítják a virtuális fizetőeszközök, az úgynevezett Prepaid-kártyák használatát. (A párizsi merénylők ilyen kártyát használtak.) A Bitcoin használatát is jobban ellenőrzik majd. Aki Bitcoint valódi pénzre cserél, nem maradhat inkognitóban. Közzéteszik továbbá azon, különösen veszélyeztetett országok listáját, ahol a bankok jobb ellenőrzésére van szükség. A külföldi pénzintézeteknek pedig óvatosabban kell tranzakciót folytatniuk az ezekben az országokban lévő bankokkal.

A terrorellenes harc már régóta prioritás az Európai Unió számára. Illetve nemcsak az EU intézményeinek, hanem állampolgárainak is. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az Unióban élő megkérdezettek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az EU-nak hatékonyabban kell fellépnie a terror ellen. Ennél kevesebben, 75 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy keményebb fellépés kell az adóelkerülés ellen.