Roland Emmerich rendező húsz évvel csinnadrattás A függetlenség napja (1996) után ismét elképesztő filmtechnikai görögtűzzel lép a színre: a 200 millió dolláros költséggel készült A függetlenség napja – Feltámadás vizuális látványosságában a stáb már nem ismer határokat. A malajziai Petronas Twin Towers a London-hídra zuhan, a dubaji Buri Khalifa felhőkarcoló, a világ legmagasabb épülete pedig a londoni óriáskereket löki a Temzébe. Ráadásul Dubaj még Párizsra is rázuhan.
Mindez a fantáziáját szabadon engedő rendező kívánságára, aki most újra a technikai csúcsok diadalára épít filmjében. Az 1996-os film a mostaninál 125 millió dollárral kevesebb pénzből készült, ám több mint 817 milliót hozott a konyhára. A rendező abban bízik, a mostani filmjének sikere megágyaz majd a következő, harmadik Függetlenség napja elkészülésének, amelyre reményei szerint nem kell húsz évet várni.
Emmerich most hatalmas, sok száz fős technikai és filmes stábbal dolgozott, minden látványosságból egy, van, hogy több számmal nagyobbat kért munkatársaitól.
Mesélik, hogy amikor kigondoltak bármilyen grandiózus terveket, Emmerich még nagyvonalúbbakat kért. „A technikai lehetőségek határáig tolt minket, vagy néha talán még azon is túl.” Addig biztatta látványtervező-csapatát például, amíg a Föld invázióját előkészítő űrjármű akkora nem lett, hogy gravitációs ereje képes volt észlelhető kölcsönhatásba lépni a Földdel is.
Nemcsak nagyobb lett egy világvárosnyi államnál, de pillanatok alatt magába is szívja a tömegét. Az eget óriási felhő teríti be, akkora, hogy Szingapúrra sötétség ereszkedik. Azután minden – de minden! – a levegőbe emelkedik. Amikor az inváziós űrhajó leszáll az Atlanti-óceánra, az egészet beteríti.
A korábbi szereplők közül öten vállalták figurájuk folytatását, köztük is a legnagyobb fogás Jeff Goldblum. A független filmek kultuszszínésze, ugyanakkor olyan sci-fi, mint a Jurassic park hőse most is a rendkívüli tudós és a bátor harcos figuráját játssza. Legfőbb segítője az a Liam Hemsworth, akit a nézők Az éhezők viadalában az első pillanattól a szívükbe zártak.
Ezúttal egy rebellis viselkedésű, de kiváló vadászpilóta, aki biztos kézzel irányítja az új hibrid űrjárműveket. Ismét megjelenik a vásznon az egykori elnököt alakító Bill Pullman is, de kimaradt az első film egyik főszereplője, Will Smith, aki 50 milliócskát kért a szerepért, és ez túl sok volt a stúdiónak.
Susan Sarandont az elnöknő szerepére kérték, de Sarandon kerek perec elutasította, mert egyszerűen nem értette, miről szól a forgatókönyv. „Olvastam, olvastam és egy kukkot sem értettem belőle. Tényleg.” Egy pszichológusnő szerepét viszont elvállalta Charlotte Gainsbourg, az extravagáns dán, Lars von Trier emblematikus színésznője (Antikrisztus, Melankólia, A nimfomániás 1–2.), megemelve a film ázsióját.
A technikai mutatványok mellett a gyengéd érzelmeket a Hemsworth alakította vadászpilóta és az egykori elnök lányát játszó, újdonsült Maika Monroe között szövődő szerelem képviseli. Már-már a házasság révébe érkeznek, de mindig közbejön valami. Ahogy kell egy hollywoodi filmben.
