Megerősítik a keleti határszakaszt

Publikálás dátuma
2016.07.07 07:30
Fontos döntéseket hoznak Varsóban a NATO-csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER MACDIARMID
Fotó: /
Varsót már szinte légmentesen lezárták a pénteken kezdődő NATO-csúcs előtt, a lengyel határokon pedig átmenetileg újra bevezették a határellenőrzést. Az amerikai külügyminiszter előzetesen a két volt szovjet tagköztársasággal, Grúziával és Ukrajnával egyeztet.

A lengyel fővárosban július 8-9-én rendezik meg a NATO-csúcstalálkozót. Jelen lesznek a tagállamok vezetői, köztük Barack Obama amerikai elnök, az Európai Uniót a lengyel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogja képviselni. A tanácskozás legfőbb napirendi pontja az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése.

Várhatóan döntés születik majd arról, hogy a NATO-államok egységei rotációs alapon jelen lesznek Lengyelországban és a balti országokban. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta mindenekelőtt a lengyelek és a három balti állam szorgalmazza a keleti szárny erősítését. A térségben megnőtt a nemzetközi hadgyakorlatok száma.

Mivel a csúcstalálkozóra meghívót kapott a NATO-integrációra törekvő volt két szovjet tagállam, Grúzia és Ukrajna is, minden bizonnyal a szövetség további bővítésének kérdése is valamilyen formában napirendre kerül.

Arra ugyan senki sem számít, hogy a grúz és ukrán törekvések egyhamar sikeresek lesznek, a NATO országokon belül is nagy az ellenállás a két keleti ország felvétele kérdésében, legtöbben nem kívánják tovább élezni a NATO-orosz feszültséget. Meghívásuk azonban jelzés Moszkva irányába, mint ahogy az is, hogy tegnap Grúziába érkezett John Kerry amerikai külügyminiszter, majd csütörtökön Ukrajnába megy előzetes egyeztetésre, pénteken meg csatlakozik a varsói programhoz.

Kerry Washington támogatásáról biztosítja a két országot, jelentette be az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Kirby. Grúziában Giorgi Margvelasvili államfővel és Giorgi Kvirikasvili kormányfővel, valamint az ellenzék vezetőivel tárgyalt tegnap. A NATO 2008-ban ígérte meg Grúziának, hogy a szövetség tagja lehet, Ukrajna még hivatalos biztosítást erre vonatkozóan nem kapott.

Moszkva hevesen ellenzi a szövetség keleti bővítését, nemcsak e két ország esetleges felvételét, hanem a tervezett keleti szárny bővítését is, a katonai jelenlét növelését a keleti tagköztársaságokban.

Grúzia és Ukrajna felvételének kérdése aligha kerül át a ténylegesen megvalósítandó kérdések közé. A helyzet e két országban különösképpen „pikáns”, hiszen mindkét állam nemzetközi jogilag elismert határain belül jelen vannak orosz katonai erők. A Grúziából kivált Abháziában és Dél-Oszétiában, illetve az Ukrajnától elcsatolt Krímben és a kelet-ukrajnai szeparatista területeken. A két grúz szakadár állam önállóságát elismerte Oroszország, kelet-ukrajnai katonai jelenlétét pedig következetesen tagadja.

A varsói csúcs után, egyelőre meg nem határozott időpontban ismét megrendezik a NATO-Oroszország csúcstalálkozót is a feszültség enyhítése érdekében. De hogy milyen témák kerülnek napirendre, az még kérdéses, ugyanis Oroszország a napokban az EBESZ üléséről is kivonult, amikor a szervezet a Krím kérdésében akart nyilatkozatot elfogadtatni. Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter viszont kedden még azt jelentette be, hogy a NATO-Oroszország találkozónak nem lehet más témája, mint az orosz kivonulás Kelet-Ukrajnából és a Krímből. Más hivatalos bejelentés egyelőre nem volt a kérdésben.

2016.07.07 07:30

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30