Szijjártó nekimegy Ausztriának: "Még nekik áll feljebb?"

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: határellenőrzésre, határvédelemre a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon van szükség, nem a magyar-osztrákon, indokolatlan, amit Bécs tesz. Szijjártó tanácsot is adott a szomszédoknak: szerinte, ha Ausztria valóban meg akarja védeni a schengeni övezetet, segítsen a külső határ védelmében. 

A külügyminiszter a sajtótájékoztatón a határnál tapasztalható fennakadások miatt "magyarok tízezreinek szenvedéseiről" is beszélt, ( nem, nem a határnál étlen-szomjan tartott, háborúk elől menekülő emberek, hanem a magyarok szenvedései ) és furcsának minősítette, hogy miközben  Ausztria két Schengen-tagállam határellenőrzést tart, még nekik áll feljebb.

Az MTI azt írja, hogy az osztrák hatóságok hétfő óta intenzív és szigorított a határellenőrzést tartanak, tájékoztatásuk szerint azért, mert egyre több illegális bevándorlót tartóztattak fel, a számok már a tavalyi időszakhoz hasonló méreteket öltöttek. A szúrópróbaszerű vizsgálatok miatt gyakran többórás torlódás alakult ki a kamionforgalomban az M1-es autópályán a határ előtt Hegyeshalomnál, valamint Sopronnál is, és a személyautók forgalmában is volt fennakadás. Kedden este Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter azt mondta, hogy a magyar hatóságok jogtalan határellenőrzést folytatnak a közös határon. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy a közlekedésbiztonsági ellenőrzés a volt hegyeshalmi határátkelőnél a július elsejétől szeptember végéig tartó fokozott nyári ellenőrzés része. Az ORFK tudatta: a legforgalmasabb út, az M1-es autópálya a kiemelt tranzitjellege miatt fokozottan érintett a balesetekben, ezért rendszeresek a közlekedés biztonságát szolgáló ellenőrzések.

Szerző

Munkácsy Golgotája - Megkezdődött a védetté nyilvánítás miatt indított per

Megkezdődött Munkácsy Mihály Golgota című sokmillió dollár értékűre becsült festményének védetté nyilvánítása miatt Pákh Imre tulajdonos által a Forster örökségvédelmi központ ellen indított közigazgatási per a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon csütörtökön. Az alperes kérésére azonban rövid iratismertetést követően az érdemi tárgyalást szeptemberre halasztotta a bíróság.

A bíró az előzményekről szólva elmondta: Munkácsy 1884-ben festette a képet, mely magyar és francia kiállításokon is szerepelt, majd 1888-ban az Egyesült Államokba került, ahol később egy ismert üzletember megvásárolta és húsvét előtti időszakokban az áruházában tette közszemlére. Ezután egy magyar származású Amerikában élő műkereskedő tulajdonába került, 1991-ben pedig Magyarországra szállították. E közben a szakszerűtlen csomagolás miatt megrongálódott a nagyméretű műalkotás, melyet a Szépművészeti Múzeum szakemberei restauráltak. A képet a debreceni Déri Múzeumban állították ki. Szakemberek szerint Munkácsy két másik alkotásával, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt című festményekkel együtt a Golgota egy trilógiát alkot.

A képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg és letéti szerződést kötöttek a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben. Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet.

Az adásvételről a tulajdonos és a magyar állam között folyó eredménytelen egyeztetések után indult meg a kép védetté nyilvánítása. Ennek során egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága nem támogatta a védetté nyilvánítást, ám a közigazgatási eljárásában első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet nem lehet kivinni az országból.

A tulajdonos ezt a határozatot támadta meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon azzal, hogy nem szakmai, hanem a magyar állam politikai, gazdasági érdekeit szolgáló döntés született. A felperes szerint a szerződések megkötésekor hatályos szabályozás az úgynevezett visszaviteli kötelezettség miatt kizárja a védetté nyilvánítást. A felperes kéri a bíróságtól a vitatott döntés hatályon kívül helyezését, továbbá, hogy kötelezzék az örökségvédelmi központot tisztességes eljárás lefolytatására és új döntés meghozatalára.

Az alperes álláspontja szerint ugyanakkor a kép kiemelkedő, pótolhatatlan kulturális értéke nem vitaható, a Kulturális Javak Bizottsága nem szakmai alapon döntött, a visszaviteli kötelezettséget pedig nem az 1959-es polgári törvénykönyv, hanem az örökségvédelmi jogviszonyok alapján kell vizsgálni, ebben az esetben pedig megállapítható, hogy nincs olyan visszaviteli kötelezettség, amely megakadályozná a védetté nyilvánítást. Ezért az örökségvédelmi központ kérte a bíróságtól a tulajdonos keresetének elutasítását.

A tárgyaláson a Forster örökségvédelmi központ jogi képviselője előadta azt is, hogy a felperes részletes előkészítő iratát június 29-én kapták meg, időközben volt a köztisztviselők napja, illetve szabadságolások, ő pedig csak a tárgyalást megelőző napon kapott megbízást jogi képviseletre, ezért a tárgyalás elhalasztását kéri. A bíró jelezte, hogy a tisztességes eljárás jegyében módot ad a felkészülésre, ugyanakkor a továbbiakban az eljárást megakasztó lépéseket szankcionálni fogja. Ezek után a közigazgatási bíróság szeptemberre halasztotta a tárgyalást a Munkácsy kép védettsége ügyében indult Pákh Imre kontra örökségvédelmi központ perben.

A tárgyalást követően Pákh Imre újságírók előtt arról beszélt: a kép Debrecenben van letakarva, mert - mint mondta - "lopott képet nem állítunk ki múzeumban". A tulajdonos megjegyezte, hogy jelen eljárásban jól látható a taktikázás, időhúzás, ezért nem zárja ki, hogy nemzetközi bírósághoz fordul.

Szerző

Liget-botrány - Biztonsági őrök próbálták lejáratni az aktivistákat?

Publikálás dátuma
2016.07.07. 14:11
Forrás: PM/Facebook
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke kezdeményezi, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülését és azon semmisítsék meg a városligeti beruházást lehetővé tévő Liget-törvényt- olvasható a párt honlapján. Közben az is kiderült, hogy a Hungexpo épületét a ligetvédők előtt is használták, így elképzelhető, hogy a biztonsági őrök rejtették el az ott megtalált fecskendőket és tűket, hogy a kábítószerezés gyanújával lejárassák az aktivistákat.

A politikus, országgyűlési képviselő a Városligetben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy miután a rendkívüli ülés összehívását a képviselők egyötödének aláírásával lehet kezdeményezni, ezért az ellenzéki pártok segítségét kéri az ügyben.

Forrás: PM/Facebook

Forrás: PM/Facebook

Szabó Tímea szerint minden bajok forrása a 2013-ban elfogadott Liget-törvény, amelyik lehetővé teszi, hogy korlátlanul lepusztítsanak zöld területeket és betonépületeket húzzanak fel a helyükön. A jogszabály ellentétes a jogalkotási és az önkormányzati törvényekkel, mert egyfelől nem illeszkedik a magyar jogrendbe másfelől pedig "kicsavarta" a főváros kezéből a döntés jogát. A PM társelnöke ezért kezdeményezni fogja a kiemelt beruházásokról szóló törvény módosítását is, hogy a zöldberuházások kikerüljenek a kiemelt beruházások köréből.

A sajtótájékoztatón a párt másik társelnöke, Zugló polgármestere Karácsony Gergely arról beszélt, hogy álláspontjuk szerint jogszerűtlen volt az a birtokvédelmi eljárás, amelynek alapján a rendőrség szerdán felszámolta a Ligetvédők csoport táborát. A civileket ezért jogellenesen akadályozták alapvető állampolgári jogaik gyakorlásában - tette hozzá a politikus. A ligeti csatában a civilek nemcsak a fákat, hanem a főváros levegőjét, a jogállamot és az adófizetők pénzét védik - hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Rendkívüli ülést hívott össze mára az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a budapesti zöldterületek megóvása ügyében. Sallai R. Benedek közlése szerint a Városligetben zajló események, "civilek elhurcolása és bántalmazása, információhiányos tájékoztatás a beruházásokról, alternatív megvalósítási tervek hiánya" mind arra utalnak, hogy nem megfelelő módon zajlott a kiemelt kormányzati projekt társadalmi vitája.

Biztonsági őrök rejtették el a tűket?

Szerdán, miután a volt Hungexpo területét a rendőrség kiürítették, ,,a biztonsági szolgálat munkatársai több helyen kábítószer-fogyasztásra utaló jeleket találtak, ezért a rendőrök kábítószer-kereső kutyával átvizsgálták a területet. A kutya több helyen is jelzett, amely alapján a rendőrök megkezdték a helyszíni intézkedést és a szemle lefolytatását. A szemle során a rendőrök kábítószergyanús anyagmaradványokat – marihuánát – és eszközöket találtak, amelyek lefoglalása megtörtént. A Budapesti Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított kábítószer-birtoklás gyanúja miatt” – olvasható a police.hu oldalán.

Az index.hu emlékeztet: márciusban sajtóbejárást tartott a Liget-projekt a bontás előtt álló Hungexpo-épületegyüttesben, azon a helyen, ahol később a bontás ellen tiltakozó ligetvédők is tábort vertek. A 2400 négyzetméteres területet bejárva a vezetők többször is hangsúlyozták, hogy a magára hagyott épületekbe rendszeresen járnak be hajléktalanok és bulizó fiatalok is. Az épület őrzésével megbízott cég munkatársai is elmondták, hogy az épületekben rendszeresen találnak a termekben alkoholos üvegeket, tűket és kábítószer fogyasztásra utaló nyomokat. A nyomok arra utaltak, hogy az épületet jóval a ligetvédők előtt is használták mások.

Ezek alapján esélyes, hogy a drogozásra utaló eszközöket - fecskendőket (beleértve a sterileket is) - nem a ligetvédők használták, ahogy az az elképzelés is alaptalan lehet, hogy a tűket a tüntetők lejáratása céljából a biztonsági őrök rejtették ott el – hiszen azok már korábban is ott voltak.

Visszakapják értékeiket az aktivisták
Egy ügyvédnőt és két ligetvédőt engedtek be a volt Hungexpo-telket védők csütörtökön kora délután - értesült a vs.hu. Mint megírtuk: a civileknek szerda reggel kellett elhagyniuk tiltakozó mozgalmuk alaptáborát, amikor több száz rendőr bekerítette a telket. Az egyik aktivista azt mondta, 20 percet kaptak a kiürítésére, ez sokuknak kevés volt, hogy kihozzák értékeiket. A bent maradt tárgyak között van telefonok, laptopok, hangszerek, ruhák. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet és videofelvételt készít mindkét fél.

 

Közben a TASZ a Facebook-on üzent a Ligetvédőknek: 

Azoknak a ligetvédőknek, akiket a Közlekedési Múzeum parkolójában június 28-án történtek után megbírságoltak jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt, minta-kifogást készítettünk, amellyel jogorvoslattal élhetnek a szabálysértési határozattal szemben. Kérünk mindenkit, hogy segítsen a kifogás-mintát eljuttatni azokhoz, akiknek szüksége lehet rá.  A felszólításnak nem engedelmeskedő, a polgári engedetlenség útjára lépő tiltakozók esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az engedetlenkedők politikai véleményüknek adtak hangot egy olyan helyzetben, amikor nem volt más legális lehetőségük a tiltakozásra. Ennek végső megítélése a bíróságra tartozik. 

Szerző
Frissítve: 2016.07.07. 20:16