Régen, külföldi út előtt, kötelező volt a kocsi farára kiragasztani az országjelzést, esetünkben a H betűt. Pár évtizede még szinte minden autón ott volt, ha kellett, ha nem. Ez időkben volt divat, hogy az ugyancsak általánosan kiragasztott jajszínű CASCO feliratokból kötelezően a CSAO, illetve a COCA kombinációkat vágták össze a leleményes, haladó szellemű autósok.
Mindez, akár a fiatalság, elmúlt. Már a rendszámba préselik a H-t, meg a csillagos zászlót. El is tünedeztek a matricák. (Még fel-feltűnik egy „öreg, de legalább ki van fizetve” felirat, meg a „nyomjad neki, mert várják a vesédet!” vagy „ha ezt el tudod olvasni, túl közel jöttél”, de ma már ezekkel sem nagyon lehet menőzni.)
Nem tudom, megfigyelték-e, hogy az autókon ma szinte csak akkor van H-betű, ha az okvetlenül egy Nagy-Magyarország térképen tartózkodik. Az az igaz magyar, aki ilyenből jó nagyot és többet is vesz. Díjnyertes nálam az a kocsi, melyen hátul mindkét oldalon kelkáposzta méretű virított, meg sok kicsi, és tényleg csak alig rontotta az összképet hogy ez amúgy egy Dacia volt.
Szétnéztem a matricaboltokban, s ki gondolná, hogy már ott is a politikai megosztottság ördögpatái villannak elő. Az egyik webshopban az eu-s kék alapú H betű 255 forint, a nagy magyarországos 305. Egy másikban fordítva: a brüsszelita 738 forintja áll szemben a hazafias 287-tel. Az viszont Trianon árnyékában különösen fájó, hogy a csonka-magyarországost egy árban mérik a naggyal.
Ideje lenne végre ezen a piacon is rendet tenni.
