Tizennyolcas karikás véleménynyilvánítás

Igény lenne rá, csak lehetőség nem sok, hogy a 18 év alatti fiatalok aktívan részt vehessenek lakóhelyük fejlesztésében egy kutatás szerint. De ha néha mondhatnak is véleményt, annak gyakran nincs semmilyen következménye. A kutatásban résztvevő fiatalok elmondták azt is, nekik mit jelent a "gyerekbarát település".

Nem hagyja hidegen a gyerekeket, sőt kifejezetten érdekli is őket, mi zajlik a településükön, és jól meg is tudják fogalmazni, mi az, amit szeretnének és mi az, amin javítani kellene - derült ki a GfK Hungária kutatásából, amit az UNICEF Magyar Bizottság megrendelésére készítettek. A felmérés során elsősorban arra keresték a választ, mitől lesz a gyerekek számára gyerekbarát egy település, és mit jelent egyáltalán számukra, hogy "gyerekbarát".

A kutatásban 10 és 18 év közötti gyerekeket vontak be, két csoportra bontva. A 10-14 éves korosztályban személyes, fókuszcsoportos beszélgetések voltak három településen, melyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy méretükben, ellátottságukban, elhelyezkedésükben is eltérő települések legyenek. A három csoportban összesen hetven gyerek véleményét kérdezték. A 15-18 éves korosztályban internetes fókuszcsoportot vezetett a GfK moderátora, ebben több mint száz fiatal vett részt, akik az ország bármely településéről bejelentkezhettek.

A különböző településtípusokon élő gyerekek számára más-más helyek jelentenek kapcsolódási pontot: a falusi gyerekeknek a táj, a zöld környezet, a városiaknak az épített környezet és a helyi nevezetességek határozzák meg számukra leginkább a települést. A sportolási lehetőségek, sportintézmények mindenki számára egyformán fontosak, de a közintézményeket - beleértve az iskolát is - senki nem helyezte előtérbe. Ezeken a helyeken a meghatározó élmény az unalom és a várakozás. Kivételt jelent a könyvtár, melynek kapcsán csak pozitív élményekről számoltak be a gyerekek. A kutatás feltárt olyan területeket is, ahol elégedetlenségüknek adtak hangot a fiatalok: a legtöbben a közlekedési nehézségeket, így az utak rossz minőségét, bicikliutak hiányát, felújításra szoruló épületeket, a rongálást, a hanyagság okozta károkat hozták fel hiányosságként.

A "gyerekbarát" szó hallatán a legtöbben olyan helyekre asszociálnak, ahol jól érzik magukat, olyan programokra, tevékenységekre, amelyek kifejezetten nekik szólnak. A válaszok alapján összességében öt kategóriát lehet felállítani: a biztonság, a kikapcsolódás, a gyermekszemléletű településvezetés, a gyerekek igényeit figyelembe vevő közösségi és autós közlekedés, valamint a környezettudatosság. Mindemellett fontos kérdésként jelenik meg a véleménynyilvánítás lehetősége is. A kutatás szerint a gyerekek körében általánosan jellemző, hogy saját mikrokörnyezetükben (család) van tapasztalatuk a véleménynyilvánításról, s az életkor növekedésével a gyerekek tudatossága is nő ezen a téren. Az iskolában más a helyzet: a véleménynyilvánítás szinte kizárólagos fóruma a diákönkormányzat, de sokan negatív élményekről számoltak be: a gyerekek nem mondhatnak véleményt vagy nincs következménye. A tágabb környezetüket, településüket érintő kérdésekben pedig egyáltalán nincs beleszólásuk az őket érintő döntésekbe.

A kutatás felhívja a figyelmet arra: a gyerekek véleménynyilvánítási lehetőségeit szélesebb körben fejleszteni kell, a települési önkormányzatokat pedig tovább kell ösztönözni arra, hogy bevonják a gyerekeket a döntéshozatalba, mert szívesen elmondják véleményüket, és igényük is van rá, hogy aktívan részt vegyenek a település fejlesztésében.

Jó gyakorlatok Európából

Nagykövetek és sajtóügynökség

A hollandiai Tilburg városában az önkormányzat célja, hogy a fiatalok minél aktívabban részt vegyenek a város életében. Ennek érdekében létrehozták a Fiatal Nagykövetek intézményét; ide olyanok tartoznak, akik kapcsolatban állnak az önkormányzattal, közvetítik kortársaik álláspontját a döntési folyamatok során. Van Ifjúsági Sajtóügynökség is, ahol sok, fiatalokat érintő információ gyűlik össze, van saját magazinja, ami fontos kommunikációs csatorna az önkormányzatnak is. A hivatal évente felkéri a nagyköveteket és a sajtóügynökség képviselőit, szavazzanak "Tilburg Legjobb Ötletéről": ide a fiatalok olyan pályázatokat küldhetnek, amelyek javítják a gyerekek környezetét.

Városi Gyermektanács

Laviana egyike a spanyol Gyermekbarát Településeknek. A város 2007-ben Városi Gyermektanácsot hozott létre. A tanács programjai között szerepel a gyerekek részvételének előmozdítása, az önkormányzati jogszabályok harmonizálása a Gyermekjogi Egyezmény rendelkezéseihez, integrált gyermek- és ifjúsági akcióterv kidolgozása. A tanács figyelembe veszi a gyerekek és fiatalok mellett a szülők, tanárok, önkormányzati tisztviselők, tanácsosok, valamint a polgármester tapasztalatait is.

Mini Regensburg

Németországban is számos jó példát találunk a gyerekek részvételére. Weil am Rhein városában igazi gyermekparlament működik, hogy a fiatalok céljait, kívánságait, ötleteit, kritikáit bevigyék a nagypolitika színtereire. Regensburgban kétévente úgynevezett Mini Regensburg fesztivált rendeznek, melynek célja, hogy a gyerekek megismerhessék a felnőttek életét: milyen az, ha dolgoznak, milyen hivatalok vannak, milyen szabályok, törvények érvényesek, hogyan lehet boltot nyitni, mi kell a jogosítvány megszerzéséhez. Lipcsében és Frankfurtban pedig olyan gyerekbarát várostérképet is kidolgoztak, amely jól érhető a gyermekek számára, és jelzi a gyerekbarát helyeket, játszótereket, könyvtárakat, iskolákat.

Ők a magyar Gyerekbarát Települések

Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány idén másodszorra hirdette meg Gyerekbarát Település pályázatát az önkormányzatok számára. A Gyerekbarát Település címet évente három olyan település nyeri el, ahol a gyermekek jogait kiemelten kezelik. Tavaly Cigánd, Hódmezővásárhely és Óbuda önkormányzata nyert.

Az UNICEF ezzel a Gyermekjogi Egyezmény teljeskörű betartásáért dolgozik. A településnek garantálnia kell, hogy minden 18 év alatti állampolgára:

- hatással lehessen a települését érintő döntésekre, elmondhassa véleményét;

- hozzáférhessen alapvető egészségügyi-, gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz;

- tiszta vizet ihasson és higiénikus körülmények között, a kizsákmányolás és az erőszak minden formájától mentesen élhessen;

- biztonságban járhasson települése utcáin

- szennyezésmentes természeti és épített környezetben élhessen;

- részt vehessen kulturális és közösségi eseményeken és

- egyenrangú polgára lehessen településének, hozzáférjen minden szolgáltatáshoz, származásra, vallásra, vagyoni helyzetére, nemére és fogyatékosságára való tekintet nélkül.