Nem hagyja hidegen a gyerekeket, sőt kifejezetten érdekli is őket, mi zajlik a településükön, és jól meg is tudják fogalmazni, mi az, amit szeretnének és mi az, amin javítani kellene - derült ki a GfK Hungária kutatásából, amit az UNICEF Magyar Bizottság megrendelésére készítettek. A felmérés során elsősorban arra keresték a választ, mitől lesz a gyerekek számára gyerekbarát egy település, és mit jelent egyáltalán számukra, hogy "gyerekbarát".
A kutatásban 10 és 18 év közötti gyerekeket vontak be, két csoportra bontva. A 10-14 éves korosztályban személyes, fókuszcsoportos beszélgetések voltak három településen, melyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy méretükben, ellátottságukban, elhelyezkedésükben is eltérő települések legyenek. A három csoportban összesen hetven gyerek véleményét kérdezték. A 15-18 éves korosztályban internetes fókuszcsoportot vezetett a GfK moderátora, ebben több mint száz fiatal vett részt, akik az ország bármely településéről bejelentkezhettek.
A különböző településtípusokon élő gyerekek számára más-más helyek jelentenek kapcsolódási pontot: a falusi gyerekeknek a táj, a zöld környezet, a városiaknak az épített környezet és a helyi nevezetességek határozzák meg számukra leginkább a települést. A sportolási lehetőségek, sportintézmények mindenki számára egyformán fontosak, de a közintézményeket - beleértve az iskolát is - senki nem helyezte előtérbe. Ezeken a helyeken a meghatározó élmény az unalom és a várakozás. Kivételt jelent a könyvtár, melynek kapcsán csak pozitív élményekről számoltak be a gyerekek. A kutatás feltárt olyan területeket is, ahol elégedetlenségüknek adtak hangot a fiatalok: a legtöbben a közlekedési nehézségeket, így az utak rossz minőségét, bicikliutak hiányát, felújításra szoruló épületeket, a rongálást, a hanyagság okozta károkat hozták fel hiányosságként.
A "gyerekbarát" szó hallatán a legtöbben olyan helyekre asszociálnak, ahol jól érzik magukat, olyan programokra, tevékenységekre, amelyek kifejezetten nekik szólnak. A válaszok alapján összességében öt kategóriát lehet felállítani: a biztonság, a kikapcsolódás, a gyermekszemléletű településvezetés, a gyerekek igényeit figyelembe vevő közösségi és autós közlekedés, valamint a környezettudatosság. Mindemellett fontos kérdésként jelenik meg a véleménynyilvánítás lehetősége is. A kutatás szerint a gyerekek körében általánosan jellemző, hogy saját mikrokörnyezetükben (család) van tapasztalatuk a véleménynyilvánításról, s az életkor növekedésével a gyerekek tudatossága is nő ezen a téren. Az iskolában más a helyzet: a véleménynyilvánítás szinte kizárólagos fóruma a diákönkormányzat, de sokan negatív élményekről számoltak be: a gyerekek nem mondhatnak véleményt vagy nincs következménye. A tágabb környezetüket, településüket érintő kérdésekben pedig egyáltalán nincs beleszólásuk az őket érintő döntésekbe.
A kutatás felhívja a figyelmet arra: a gyerekek véleménynyilvánítási lehetőségeit szélesebb körben fejleszteni kell, a települési önkormányzatokat pedig tovább kell ösztönözni arra, hogy bevonják a gyerekeket a döntéshozatalba, mert szívesen elmondják véleményüket, és igényük is van rá, hogy aktívan részt vegyenek a település fejlesztésében.
Ők a magyar Gyerekbarát Települések
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány idén másodszorra hirdette meg Gyerekbarát Település pályázatát az önkormányzatok számára. A Gyerekbarát Település címet évente három olyan település nyeri el, ahol a gyermekek jogait kiemelten kezelik. Tavaly Cigánd, Hódmezővásárhely és Óbuda önkormányzata nyert.
Az UNICEF ezzel a Gyermekjogi Egyezmény teljeskörű betartásáért dolgozik. A településnek garantálnia kell, hogy minden 18 év alatti állampolgára:
- hatással lehessen a települését érintő döntésekre, elmondhassa véleményét;
- hozzáférhessen alapvető egészségügyi-, gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz;
- tiszta vizet ihasson és higiénikus körülmények között, a kizsákmányolás és az erőszak minden formájától mentesen élhessen;
- biztonságban járhasson települése utcáin
- szennyezésmentes természeti és épített környezetben élhessen;
- részt vehessen kulturális és közösségi eseményeken és
- egyenrangú polgára lehessen településének, hozzáférjen minden szolgáltatáshoz, származásra, vallásra, vagyoni helyzetére, nemére és fogyatékosságára való tekintet nélkül.