Kínos! Mádlt keverte Sólyommal a Miniszterelnökség

"Magyarország Kormánya tisztelettel adózik a holokauszt minden áldozata és túlélője iránt. A 2016. július 2-án elhunyt Nobel-békedíjas Elie Wiesel kivételes személyiség volt, akire Magyarországon is megbecsüléssel tekintenek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta számára Mádl Ferenc, akkori köztársasági elnök" - válaszolta a Miniszterelnökség a HVG azon kérdésére, hogy a kormány miért nem emlékezett meg Wiesel haláláról, illetve van-e köze ennek ahhoz, hogy az író annak idején kifogásolta Nyírő József újratemetését.

Mindezzel csupán annyi a probléma, hogy 2009-ben Wiesel nem kapott Köztársasági Érdemrendet, s ekkor a köztársasági elnök nem Mádl Ferenc volt, hanem Sólyom László. Az író valójában 2004-ben kapta meg az elismerést, ekkor valóban Mádl volt az államfő. Wiesel a Nyírő-ügy miatt 2012-ben visszaküldte a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Döntését azzal indokolta, hogy több magyar politikai vezető részt vett a Nyirő tiszteletére rendezett szertartáson Romániában.

Szerző

Nem találnak bírót - Fél éve áll a prostitúciós ügy

Publikálás dátuma
2016.07.08. 19:22
Illusztráció: Thinkstock
Már két komplett megye záratta ki magát egy büntetőügyből, ami azért áll, mert nincs bíró, aki tárgyalná – tudta meg az Index. 

Egy nyíregyházi ügyvéd pár évvel korábban létrehozott egy prostitúcióval, cigarettacsempészettel és gazdasági társaságok színlelt értékesítésével és vagyonuk eltüntetésével foglalkozó bűnszervezetet. A Nyíregyházi Járási Ügyészség februárban emelt vádat az ügyben, ám a Nyíregyházi Járásbíróság valamennyi büntető bírója a kizárását kérte elfogultságra hivatkozva. Ezután a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye valamennyi büntető bírája járt el hasonlóan, sőt a Nyíregyházi Törvényszék bírái is elfogultnak érezték magukat. Az ügy átkerült a Debreceni Ítélőtáblára, amely a Debreceni Járásbíróságot jelölte ki, amelynek valamennyi büntető bírája, majd Hajdú-Bihar Megye valamennyi bíróságának valamennyi büntető bírája szintén a kizárását kérte. Az ügy végül visszakerült a Debreceni Ítélőtáblára, amely a Miskolci Járásbíróságot jelölte ki. Az eljárás fél éve áll, még a vádiratot sem kézbesítette senki a vádlottaknak, sem a védőknek.

Szerző

Mészáros Márta Arany Aréna díjat kap

Publikálás dátuma
2016.07.08. 17:39
Az aurora borealis forgatásán: Töröcsik Mari, Tóth ildikó, Mészáros Márta, György Csilla Forrás: Filmteam
Mészáros Márta legújabb játékfilmje, az Aurora Borealis utómunkálatain dolgozik épp, így a hangkeverés előtt utazik Horvátországba, hogy átvegye az Arany Arénát, a Pulai Nemzetközi Filmfesztivál Életműdíját.

A 83 évesen is rendkívül aktív életet élő rendezőnő tavaly ősszel forgatta legújabb játékfilmjét TörőcsikMarival, Tóth Ildikóval és Törőcsik Franciskával a főszerepben. Az Örökbefogadás (Arany Medve, Berlinale 1975), a Kilenc hónap (FIPRESCI-díj, Cannes 1977) és a Napló gyermekeimnek (Zsűri különdíj, Cannes 1984) forgatókönyvíró-rendezője, Mészáros Márta a film utómunkálatai alatt utazik a Pulai Nemzetközi Filmfesztiválra, hogy július 9-én átvegye az Életműdíjat, és részt vegyen a munkásságának mérföldköveit bemutató retrospektív vetítéseken.

Az indoklás szerint “Mészáros Márta munkássága megváltoztatta a világot, őt Európa és a világ egyik legjelentősebb rendezőjeként tartják számon”. A Pulai Filmfesztivál programjában levetítik az Örökbefogadás (1975), a Napló gyermekeimnek (1984), a Napló szerelmeimnek (1987), a Napló Anyámnak, Apámnak (1990) és a Temetetlen Halott – Nagy Imre naplója (2004) című filmeket.

Szerző