Történelmi megállapodást írtak alá a NATO-csúcson

Publikálás dátuma
2016.07.08 22:04
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Fotó: /
Történelmi jelentőségű megállapodást írtak alá a varsói NATO-csúcson az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió közötti védelmi együttműködés megerősítéséről. Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkelt és Francois Hollande-ot győzködte telefonon, miután kiderült, hogy Washington támogatja a NATO keleti bővítését.

Megkezdődött pénteken a lengyel fővárosban a NATO csúcstalálkozója, amelynek napirendjén mindenekelőtt az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése, a partnerségi kapcsolatok, az afganisztáni helyzet, a terrorellenes harc, a migráció kérdése illetve a kibertámadások szerepelnek. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta kiéleződött a NATO-Oroszország viszony, a balti és keleti tagállamok – Lengyelország és Románia - fenyegetve érzik magukat, ezért született döntés arról, hogy a kelet-európai gyorsreagálású erők mellett a balti államokba és Lengyelországba újabb NATO-egységeket telepítenek.

Moszkvának ez sem tetszik, de leginkább a NATO-partnerségi kapcsolatok bővítése ellen tiltakozik. A csúcstalálkozón ugyanis NATO-Ukrajna, illetve NATO-Grúzia találkozót is szerveznek ma.

Több volt szovjet tagköztársaság szeretné, ha az ő zászlajával bővülne a 28-as NATO-zászlóerdő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Több volt szovjet tagköztársaság szeretné, ha az ő zászlajával bővülne a 28-as NATO-zászlóerdő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

A varsói rendezvény előtt az amerikai külügyminiszter, John Kerry Grúziába és Ukrajnába látogatott, majd bejelentette, az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, kész új tagokat, köztük Ukrajnát is üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak a csatlakozásra. Igaz, Kerry hangsúlyozta, Ukrajna előtt még hosszú út áll.

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon hívta fel Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia államfőt és az ukrán féllel szembeni nagyobb nyomásgyakorlásra kérte fel őket a minszki egyezmény tiszteletben tartása érdekében.

Megszólalt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki arról beszélt, Moszkva reméli, hogy a "józan ész" felülkerekedik a varsói NATO-csúcson, és abszurdnak nevezte azt, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél. Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, mondta Peszkov.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján is kiemelte: a NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával. Emlékeztetett, a NATO-Oroszország Tanács július 13-án ül össze. Stoltenberg megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A főtitkár egyértelművé tette, hogy a keleti szárny bővítése üzenet, azt jelzi, hogy a NATO kész megvédeni teljes területét és minden tagállamát.

A kétnapos találkozó azt kívánja demonstrálja, hogy a nyugati világ egységes a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. Ennek jegyében történelmi jelentőségű megállapodás aláírására került sor a NATO és az Európai Unió között a védelmi együttműködés erősítéséről. A dokumentumot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke írták alá.

A NATO keleti szárnyának erősítése kapcsán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, Washington ezer katonát küld Lengyelországba. Az Egyesült Államok 4200 főt számláló kelet-európai páncélos dandárja 2017-től Lengyelországba teszi át székhelyét.

Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.

A Brexit nem befolyásolja az európai egyensúlyt
Noha a június 23-án, Nagy-Britannia Európai uniós tagságáról rendezett népszavazás nem befolyásolta az ország NATO-tagságát, a Brexit a varsói csúcs témája is lett. Barack Obama amerikai elnök az uniós csúcsvezetőkkel tartott közös sajtótájékoztatóján fejezte ki abbéli reményét, hogy a Nagy-Britannia és az EU közötti tárgyalások „rugalmasak” lesznek. Mint ismert, az amerikai elnök a népszavazási kampány idején Londonban nyíltan kiállt a brit uniós tagság mellett. Varsóban a Donald Tuskkal és Jean-Claude Junckerrel közös sajtótájékoztatón Obama úgy fogalmazott, senkinek sem áll érdekében, hogy a tárgyalási folyamat hosszadalmas és konfliktusos legyen. Hangsúlyozta, tárgyalt David Cameron leköszönt brit miniszterelnökkel és teljesen bizonyos abban, hogy az Egyesült Királyság és az EU pragmatikusan együtt tud majd működni a zökkenőmentes és rendezett brit kilépés érdekében. Obama cáfolta ugyanakkor azokat a feltételezéseket, miszerint a Brexit az európai biztonsági rendszert is maga alá temetheti. Hozzátette, az Egyesült Államok a továbbiakban is az európai integráció „megrögzött támogatója” marad.
Donald Tusk ugyanazon a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a Brexitnek komoly geopolitikai következményei lehetnek, ami azonban semmiképpen sem jelenti „egy folyamat kezdetét”, pusztán „egyszeri incidensről van szó”.
Jean-Claude Juncker ezúttal is leszögezte, amíg a londoni kormány nem aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, addig nem kezdődnek meg a tárgyalások Nagy-Britanniával. Az EB elnöke megígérte, az Unió nem fog ellenségesen tárgyalni Londonnal.



Szerző
2016.07.08 22:04

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

A Dal: Mennyi hat meg négy?

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:40

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az egykori X-Faktor győztes Oláh Gergő, valamint Szekér Gergő jutott túl elsőként A Dal első válogatóján. Születik még sok dal, kérdés, lesz-e elég értelmes mondat hozzájuk.
Környezetvédelem, árvaság, gyász, és természetesen szerelem – a Dal 2019 című műsor első, szombat esti válogatóján e változatos témákat énekelték meg. Az Eurovíziós Dalfesztivál hazai indulóját és az ország idei legjobb dalát felkutató műsorból a korábbról már ismerős Oláh Gergő (Hozzád bújnék) és a vajdasági Szekér Gergő (Madár, repülj!) Antal Timi és férje, Demkó Gergő duója (Kedves világ!) a Nomad rockzenekar (A remény hídjai) és az alternatív Konyha zenekar (Százszor visszajátszott) jutott tovább a zsűri szavazatai alapján tíz versenyzőből, a közönségnek köszönhetően vigaszágon pedig a rapénekes, Deniz és csapata került be a következő műsorba.
 
Az első élőadás valóban csak fellibbentette az említett témákat, majd gondosan el is hessegette, és sokkal inkább más irányba terelte a szót. A zsűritagok − Both Miklós, Mező Misi, Nagy Feró és Vincze Lilla − eleinte a zeneiségre és a szöveges elemekre is kitértek korrekt értékelőikben, különösen előbbi kettő. Később azonban hangsúlyosabbá vált, részben a műsorvezetésnek köszönhetően, a fellépők életkora, a korábbi pályája vagy párkapcsolati állapota. Holott saját szerzemények, és költészetből született dalok is felhangzottak (ez utóbbi például Pátkay Rozina Frida című száma, amely Bán Zsófia versének megzenésítése), az értékes tartalom kiemelése a műsor végéhez közeledve egyre inkább háttérben maradt. Lett helyette iskolás matekóra: „Ma már hat produkciót meghallgattunk, ami azt jelenti, hogy még négy van hátra.”
 
Kétségtelen, hogy az Eurovíziós Dalfesztivált az elmúlt években nem a szívhez szóló balladák, és a zenei magasságok, sokkal inkább a show és a látvány nyerte meg. (Ritka kivétel volt a dalfesztivál 2017-es győztese, a portugál Salvador Sobral dala, amiről az itthoni kritikák erősen megoszlottak: nálunk sokan nem voltak annyira vevők a portugál fado és dzsessz ötvözéséből született, furcsa hangulatú sanzonra. ) Mégis, volt abban valami fájó, hogy a közszolgálatinak mondott Duna Televízióban könnyed mosolyok és frázisokat puffogtató mondatok kíséretében söpörték le az asztalról a fontos üzeneteket.
És az is meglehetősen ironikus, amikor Deniz, Budapestről szóló, egyébként fülbemászó számát követően azt mondja: ha a nézők úgy gondolják, hogy szükség van arra a fajta mondanivalóra, hogy szeressük Magyarországot és legyünk arra büszkék, hogy ide születtünk és itt élhetünk, akkor küldjenek egy SMS-t. Képzeljük el, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon Tel-Avivban felcsendülne ez a dal: hány ezer kivándorolt magyar ülne döbbenten, fájó lélekkel a televízió előtt, és hallgatná visszafojtott lélegzettel a rapdal sorait: „Legyek bárhol, bármilyen messze, mindig hazahúz a szívem Budapestre.”
Ahogy a műsorvezető, Freddie könnyed mosollyal megjegyezte Oláh Gergő árva gyerekekről szóló dalát követően: „szembesültünk a szomorú valóssággal”, épp olyan fanyar ez a mondat is.

Infó

A Dal
Duna Televízió, január 19.

2019.01.20 18:40