Az MNB lelkén szárad a Quaestor-botrány?

Publikálás dátuma
2016.07.11. 12:03
FOTÓ: Molnár Ádám
Kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vette észre a Quaestor és a Buda-Cash brókercégeknél, vagy éppen a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az MNB volt felügyelőbizottsági tagja. Varga István elmondta, a jegybank olyan informatikai adattárházat birtokol, ahova az összes hazai banki tranzakció adatai befutnak, így különböző keresési módszerekkel felderíthetők a csalások.

Varga István úgy véli, az MNB munkatársainak bizonyosan észlelniük kellett volna a visszaéléseket, sőt meggyőződése szerint látták is azokat, csak nem tették meg a szükséges lépéseket. Mint mondta, a jegybank korábbi tanulmánya is utal arra, hogy az állami intézmény a legapróbb részletekig átlátja a bankrendszer adatait, a hazai utalásokat több szempont alapján is követni tudták.

Érdekes tehát, hogy sem a Buda-Cash-, sem pedig a Quaestor-ügyben nem merült fel a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, és politikai szálra sem bukkant az ügyészség. A Tarsoly Csaba nevével fémjelzett Quaestor-ügyben egyébként holnap kezdődik a büntetőper. A vádirat körülbelül 2500 oldal.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Áremelkedést vár az MNB

 Ősszel ismételten pozitív tartományba kerülhet a fogyasztói árak éves változása, nyáron viszont továbbra is nulla közelében várható az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője.

A KSH jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak éppen úgy, mint májusban, átlagosan 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

Balatoni András kifejtette: ősszel bázishatásoknak köszönhetően pozitív lehet az árindex, a tavalyi év második felében ugyanis olyan árcsökkenés volt, ami miatt - azonos időszakot vizsgálva - idén mintegy 1 százalék körülre emelkedhet az infláció.
Megjegyezte, hogy a globális környezet kedvezően alakul, visszafogott ütemben emelkednek a fogyasztói árak. Hozzátette: a labdarúgó EB-hez hasonlóan az olimpia esetében is előfordulhat, hogy a vállalatok átmenetileg csökkentik termékeik árát, azonban hangsúlyozta, hogy jegybanki szempontból ezek az egyszeri megingások nem jelentősek.

Arra a kérdésre, hogy az infláció változása miként hathat a jegybanki alapkamatra, a szakértő úgy válaszolt: a monetáris tanács álláspontja szerint a jelenlegi kamatkondíciók tartós fenntartása szükséges a jegybanki 3 százalékos inflációs cél eléréséhez, amely az MNB legfrissebb előrejelzése szerint 2018 első felére teljesülhet.

Szerző

Adósmentés - tárgyalásos úton

A devizahitelek forintosítását és az elszámolást követően is még 144 ezer késedelmes vagy már felmondott lakossági jelzáloghitellel rendelkező adóst tartanak nyilván - erről tájékoztatta a Népszavát Binder István. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivőjétől megtudtuk, hogy szeptember végéig a pénzügyi intézmények az ügyfelek fizetőképességének helyreállítása érdekében minden egyes adóssal felveszik a kapcsolatot, telefonon, levélben, e-mail-en vagy személyes találkozás formájában. Ugyanis az MNB, amely tavasszal erről ajánlást tett közzé, is tisztában van azzal, hogy kizárólag az adósok együttműködése, párbeszéde esetén lehetséges mielőbb rendezni a nem fizető jelzáloghitelesek problémáját.

A nem fizetők összetétele eléggé vegyes. A jegybank felmérése szerint az adósok egyáltalán nincs bevallott jövedelme. Ennek kétféle formája létezik, az ügyfélnek valóban nincs semmiféle jövedelme, vagy rendelkezik ilyennel, de azt "zsebbe" kapja, ezért nincs nyoma. Közöttük található az összes adósnak az a mintegy negyede, aki egyáltalán nem törleszt. Érdekes módon a jövedelem nélküliek között mégis akad - az összes adóst figyelembe véve - hét százaléknyi olyan ügyfél, aki érdemben visszafizeti tartozását, és ugyancsak hét százalékot tesz ki azoknak a csoportja, akik mérsékelt módon, de törlesztenek. Egyébként az adósság rendezésére alkalmas jövedelme mindössze az adósok 11 százalékának van. 

A pénzügyi intézményeknek most meg kell kísérelni a kapcsolatfelvételt az adósokkal, kezesekkel, jelzálog-kötelezettekkel, s ennek nyomán információkat kérni tőlük, értékelni helyzetüket, illetve megoldási javaslatokat tenni. Mindehhez azonban elengedhetetlen az ügyfelek együttműködése, akik csak a sikeres közös megoldás esetén tudnak mentesülni a nem fizetett tartozás behajtásától.

Binder István elmondta, hogy a megkeresés révén a pénzügyi intézmények az adósok számára, azok közreműködésével olyan megoldást találhatnak, amely hosszú távon biztosítja a hitel visszafizetését és megelőzi a hitelszerződés felmondását. Az együttműködő, pontos adatokat szolgáltató adósokkal ezután 3 hónapon belül születhet írásos egyezség a 

Mindezek nyomán az érintett hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – írásban, közérthető nyelven, az előnyöket és hátrányokat is ismertetve – legalább két, személyre szabott fizetésrendező megoldási javaslatot készítenek az adósoknak.
Az MNB egyébként elvárja a bankoktól, hogy a hitelügylet átalakítása vagy a felmondott követelés részletfizetése esetén a havi törlesztőrészlet nagysága arányban álljon az adósok valós fizetőképességével. Ezzel kapcsolatban az ajánlás több követelményt is meghatároz: a törlesztőrészlet mértéke nem haladhatja meg az adós nettó havi jövedelmének 50 százalékát, továbbá a törlesztőrészleten felül a háztartásnál maradó jövedelemnek meg kell haladnia a létminimum szintjét. Az adós valós fizetőképességéhez történő illeszkedést biztosítja az is, hogy a hátralévő futamidő nem nyúlhat bele a nyugdíjas évekbe - mondta az MNB felügyeleti szóvivője.

Szerző