Látszólag elég volt Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének egy figyelemfelhívó levelet írnia Orbán Viktor kormányfőnek, és egycsapásra minden megváltozott, a takarékszövetkezeti integráció és a Takarékbank körül. Pedig a levél megírását követően szinte azon nyomban az integrációban résztvevő 87 takarékszövetkezet közül 80-nak a vezetői azonnal elhatárolódtak Demján Sándor határozott hangvételű, Spéder Zoltán tevékenységét éles szavakkal bíráló kritikájától. Ez nem is csoda, mert mint ahogy Várhegyi Éva a Népszava ezzel kapcsolatos érdeklődésére elmondta: "ezek az emberek erős politikai nyomás alatt voltak, hogy aláírják a tiltakozó levelet." A Pénzügykutató Zrt. tanácsadója úgy véli, hogy ha nem így tettek volna, akkor a takarékszövetet akár ki is zárhatták volna a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéből (SZHISZ), vezetőiket pedig eltiporták volna.
Spéder Zoltán bankár kiszorítása a Takarékbankból, illetve az integrációból mintegy egy hónapja gyorsult fel. A kormányzati körök, amelyek korábban zokszó nélkül tudomásul vették, hogy a nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó, és általa elnökölt, meggyengült FHB Bankot a takarékszövetkezeti integráció, illetve a Takarékbank vagyonból akarják feltőkésíteni, nagyot fordítottak álláspontjukon. Miután Orbán Viktor egyértelműen Demján Sándor mellé állt Spéder Zoltán tevékenységének elmarasztalásában, így néhány napon belül meg is született a takarékokról szóló új törvény, amely megszüntette a Takarékbank kizárólagos ernyőbanki szerepét. Várhegyi Éva arról számolt be, hogy még nem született döntés arról, hogy ezt a funkciót melyik bank venné át. Piaci körökben az ismételt magánosításon átesett MKB Bankot rebesgetik, de a szakember szerint a Takarékbanknak is illene, a nevéhez kapcsolódóan a takarékszövetkezetekhez kapcsolódó feladatot adni.
Ígéretéhez híven a miniszterelnök a múlt héten ki is nevezett a Miniszterelnökség keretében működő, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal (és a postával) foglalkozó kormánybiztost, a volt Monetáris Tanácstag Bártfai-Mager Andrea személyében, aki közvetlenül Orbán Viktornak jelent, és a kormányfőtől kap feladatokat is. Az új kormánybiztos az elmúlt héten már részt is vett az SZHISZ múlt heti közgyűlésén, ahol arról beszélt, hogy „lezárult egy szakasz az integrációs folyamatban”. Kijelentését jól bizonyítja, hogy a szervezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai kivétel nélkül lemondtak, a jövő hét elején pedig már meg is választják az újakat. Várhegyi Éva ezektől a személycseréktől nem vár fordulatot, mindössze annyi történik, hogy a Spéder-híveket más, a kormányzat által megbízhatónak vélt emberekkel váltják majd fel. A várható stratégiaváltás része lesz Spéder Zoltán kiemelt szerepének megszüntetése. Az ugyanakkor lényeges változás, hogy az új törvény megerősítette a jegybank ellenőrző funkcióját az integrált takarékszövetkezeteknél, képviselőjük az SZHISZ igazgatósági ülésein tanácskozási joggal részt fog venni.
Várhegyi Éva a szövetkezeti integrációt szükségesnek tartotta, mert a nagyobb piacméret gazdaságosabb működést eredményezhet. A nemrégiben megjelent felügyeleti jelentés is kiemelte, hogy a lakossági és vállalati számlavezetésben a szövetkezeti hitelintézetek piaci részaránya csökkent, a „hitelaktivitás bővülése elmaradt a lehetőségektől”. Az MNB kiemelte azt is, hogy „a jövőben külön felügyeleti szempont kell, hogy legyen, hogy formális vagy informális befolyás ne terelhesse az integráció egyes folyamatait kizárólag egy-egy piaci szereplő számára kedvező irányba”.
Ez nyílt utalás arra, hogy a Takarékbank irányításában az FHB társult vállalkozásának, a Matak Zrt.-nek döntő szerepe van, ugyanakkor az SZHISZ-ben az MFB-nek van többségi tulajdona. A Takarékbank és az integrált takarékszövetkezetek viszonyában minden bizonnyal jelentős változások lesznek.
