Spéder kitúrása a cél?

Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:21
A takarékszövetkezetek nem számíthatnak az „eredeti állapot” visszaállítására FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A hatalmi játszmák nyomán Spéder Zoltán és köre kiszorul a Takarékbank és a takarékszövetkezeti integrációs rendszer irányításából. Így bezárulnak azok a kapuk is, amelyek a nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó, meggyengült pozíciójú FHB-csoport tőkepótlását szolgálták volna takarékszövetkezeti forrásból. Azonban új érdekcsoport jelenhet meg a takarékok körül.

Látszólag elég volt Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének egy figyelemfelhívó levelet írnia Orbán Viktor kormányfőnek, és egycsapásra minden megváltozott, a takarékszövetkezeti integráció és a Takarékbank körül. Pedig a levél megírását követően szinte azon nyomban az integrációban résztvevő 87 takarékszövetkezet közül 80-nak a vezetői azonnal elhatárolódtak Demján Sándor határozott hangvételű, Spéder Zoltán tevékenységét éles szavakkal bíráló kritikájától. Ez nem is csoda, mert mint ahogy Várhegyi Éva a Népszava ezzel kapcsolatos érdeklődésére elmondta: "ezek az emberek erős politikai nyomás alatt voltak, hogy aláírják a tiltakozó levelet." A Pénzügykutató Zrt. tanácsadója úgy véli, hogy ha nem így tettek volna, akkor a takarékszövetet akár ki is zárhatták volna a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéből (SZHISZ), vezetőiket pedig eltiporták volna.

Spéder Zoltán bankár kiszorítása a Takarékbankból, illetve az integrációból mintegy egy hónapja gyorsult fel. A kormányzati körök, amelyek korábban zokszó nélkül tudomásul vették, hogy a nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó, és általa elnökölt, meggyengült FHB Bankot a takarékszövetkezeti integráció, illetve a Takarékbank vagyonból akarják feltőkésíteni, nagyot fordítottak álláspontjukon. Miután Orbán Viktor egyértelműen Demján Sándor mellé állt Spéder Zoltán tevékenységének elmarasztalásában, így néhány napon belül meg is született a takarékokról szóló új törvény, amely megszüntette a Takarékbank kizárólagos ernyőbanki szerepét. Várhegyi Éva arról számolt be, hogy még nem született döntés arról, hogy ezt a funkciót melyik bank venné át. Piaci körökben az ismételt magánosításon átesett MKB Bankot rebesgetik, de a szakember szerint a Takarékbanknak is illene, a nevéhez kapcsolódóan a takarékszövetkezetekhez kapcsolódó feladatot adni.

Ígéretéhez híven a miniszterelnök a múlt héten ki is nevezett a Miniszterelnökség keretében működő, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal (és a postával) foglalkozó kormánybiztost, a volt Monetáris Tanácstag Bártfai-Mager Andrea személyében, aki közvetlenül Orbán Viktornak jelent, és a kormányfőtől kap feladatokat is. Az új kormánybiztos az elmúlt héten már részt is vett az SZHISZ múlt heti közgyűlésén, ahol arról beszélt, hogy „lezárult egy szakasz az integrációs folyamatban”. Kijelentését jól bizonyítja, hogy a szervezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai kivétel nélkül lemondtak, a jövő hét elején pedig már meg is választják az újakat. Várhegyi Éva ezektől a személycseréktől nem vár fordulatot, mindössze annyi történik, hogy a Spéder-híveket más, a kormányzat által megbízhatónak vélt emberekkel váltják majd fel. A várható stratégiaváltás része lesz Spéder Zoltán kiemelt szerepének megszüntetése. Az ugyanakkor lényeges változás, hogy az új törvény megerősítette a jegybank ellenőrző funkcióját az integrált takarékszövetkezeteknél, képviselőjük az SZHISZ igazgatósági ülésein tanácskozási joggal részt fog venni.

Várhegyi Éva a szövetkezeti integrációt szükségesnek tartotta, mert a nagyobb piacméret gazdaságosabb működést eredményezhet. A nemrégiben megjelent felügyeleti jelentés is kiemelte, hogy a lakossági és vállalati számlavezetésben a szövetkezeti hitelintézetek piaci részaránya csökkent, a „hitelaktivitás bővülése elmaradt a lehetőségektől”. Az MNB kiemelte azt is, hogy „a jövőben külön felügyeleti szempont kell, hogy legyen, hogy formális vagy informális befolyás ne terelhesse az integráció egyes folyamatait kizárólag egy-egy piaci szereplő számára kedvező irányba”.

Ez nyílt utalás arra, hogy a Takarékbank irányításában az FHB társult vállalkozásának, a Matak Zrt.-nek döntő szerepe van, ugyanakkor az SZHISZ-ben az MFB-nek van többségi tulajdona. A Takarékbank és az integrált takarékszövetkezetek viszonyában minden bizonnyal jelentős változások lesznek.

Szerző

313 forint felett az euró árfolyama

Publikálás dátuma
2016.07.11. 23:03
FOTÓ: Thinkstock
Erősödött a forint a főbb nemzetközi devizákkal szemben hétfő kora estére a reggeli szintekhez képest a bankközi piacon.

Este fél hétkor az euró 313,35 forintra gyengült a hétfő kora reggeli 314,16 forintról. Napközben 312,76 és 314,38 forint között mozgott.  A svájci frank jegyzése a reggeli 289,20 forintról 288,38 forintra csökkent, a dollár árfolyama pedig 284,39 forintról 283,56 forintra süllyedt kora estére. Az euró árfolyama gyakorlatilag nem változott a dollárhoz képest, reggel 1,1044 dollárt, délután fél hétkor 1,1049 dollárt ért.

Szerző
Témák
euró forint

Újabb fordulat a Zsolnay-háborúban

Publikálás dátuma
2016.07.11. 18:18
Forrás: Facebook
Elutasította a Ledina Kerámia Kft. bejegyzési kérelmét a Kaposvári Törvényszék Cégbíróság, ezzel újabb fordulatot vett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata közötti küzdelem. 

A város azért hozta volna létre a kft-t - május 31-ei keltezéssel -, hogy a felszámolás alá került manufaktúra eszközeit idővel átvegye és folytassa a kerámiagyártást. A még bejegyzés alatti státuszú cég már korábban átvette - rossz nyelvek szerint átcsábította - a Zsolnay 130 dolgozóját, sőt nekik már az első fizetésüket is átutalta. A bejegyzést a Zsolnay hiúsította meg azzal, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. A bejegyzés elutasítása ellen a 15 napon belül a Pécsi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

A Zsolnay ügyvédje arra alapozta a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését, hogy a régi és új cég felügyelő bizottságában és igazgatóságában átfedések, és ennek folytán összeférhetetlenség volt kimutatható. Ugyanis az új cég két felügyelő bizottsági tagja közül az egyik a Zsolnayban is hasonló tisztséget lát el, míg a másikuk az igazgatóság tagja. Igaz, hogy ezek a tagok már április 28-án lemondtak korábbi tisztségükről, ám a porcelánmanufaktúra ezt csak június 28-ával fogadta el, hogy a társaság működőképességét megőrizze. Az átfedés, illetve az összeférhetetlenség azért ennyire kardinális kérdés, mert a két társaság főtevékenysége azonos. A cégbíróság elutasító indoklásában kifejtette, hogy nem lehet a bejegyzés alatti Ledina Kerámia Kft. "felügyelőbizottságának tagja olyan személy 2016. 05. 31.-ei jogviszony kezdettel, a céggel azonos főtevékenységű másik gazdasági társaságban e napon még fennálló jogviszonyú vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag." Legfeljebb június vége után szerepelhettek volna először a bejegyzés alatti Ledina Kft. cégirataiban, azonban az előtársasági státusz miatt a módosításra időközben már nem volt lehetséges - írta indoklásában a cégbíróság.

A város számára ezek után nincs más lehetőség, mint hogy újra kérelmezi a cég bejegyzését.

Szerző