Továbbra is kérdéses a Politikatörténeti Intézet sorsa

Publikálás dátuma
2016.07.13 07:03
FOTÓ: Népszava
Szeptember 8-ra halasztotta a Fővárosi Törvényszék azt a tegnapra meghirdetett tárgyalást, amelynek végén a kormány elképzelése szerint utcára tehetnék a Politikatörténeti Intézetet. A bíró ugyanis újabb anyagokat kért be az ügyben. Egyebek mellett elfogadta a felperes azon kérelmét, hogy írásban reagálhasson a PTI beadványára.

Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a PTI-t az évtizedek óta használt Kossuth téri székházából kitegye. Az épületet, amelyet a Kúriának adnak vissza, az intézet a Néprajzi Múzeummal közösen használta. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a 12 ezer négyzetméteres épületből. Az állami tulajdonban lévő műemlék épületre az MSZP még 1989-ben jegyeztetett be használati jogot az intézet jogelődje, a Párttörténeti Intézet számára. A PTI tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.

A pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. indította és a beadványban azt kérték a PTI-től, hogy 30 napon belül hagyják el az épületet. Földes György, az alapítvány által működtetett Politikatörténeti Intézet főigazgatója lapunknak ezt elképesztőnek nevezte hozzátéve, ez mutatja, hogy a kormány az intézet ellehetetlenítésére játszik.

Eközben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elkezdett felkészülni arra a tárgyalásra, amit az intézet indított az állammal szemben. A levéltári törvény értelmében ugyanis a PTI-nek az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagát át kell adnia a Nemzeti Levéltár számára. A 2009 óta közhasznú nonprofit kft.-ként működő intézet levéltári anyagának jelentős részét 2012-ben rekvirálta a kétharmados kormánytöbbség. Földes viszont nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki a levéltári anyagot, így a PTI pert indított annak érdekében, hogy az intézetnek térítsék meg az elmúlt negyedszázadban az iratok őrzésével tárolásával, kutathatóvá tételével kapcsolatos költségeit, sok százmillió forintot.

A főigazgató a Népszavának kijelentette, a PTI hajlandó elköltözni a Kúriának szánt Kossuth téri épületből, de csak akkor, ha az állam biztosít számukra másik, megfelelő helyet és állja a költözés költségeit.

Szerző

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.