Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a PTI-t az évtizedek óta használt Kossuth téri székházából kitegye. Az épületet, amelyet a Kúriának adnak vissza, az intézet a Néprajzi Múzeummal közösen használta. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a 12 ezer négyzetméteres épületből. Az állami tulajdonban lévő műemlék épületre az MSZP még 1989-ben jegyeztetett be használati jogot az intézet jogelődje, a Párttörténeti Intézet számára. A PTI tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.
A pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. indította és a beadványban azt kérték a PTI-től, hogy 30 napon belül hagyják el az épületet. Földes György, az alapítvány által működtetett Politikatörténeti Intézet főigazgatója lapunknak ezt elképesztőnek nevezte hozzátéve, ez mutatja, hogy a kormány az intézet ellehetetlenítésére játszik.
Eközben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elkezdett felkészülni arra a tárgyalásra, amit az intézet indított az állammal szemben. A levéltári törvény értelmében ugyanis a PTI-nek az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagát át kell adnia a Nemzeti Levéltár számára. A 2009 óta közhasznú nonprofit kft.-ként működő intézet levéltári anyagának jelentős részét 2012-ben rekvirálta a kétharmados kormánytöbbség. Földes viszont nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki a levéltári anyagot, így a PTI pert indított annak érdekében, hogy az intézetnek térítsék meg az elmúlt negyedszázadban az iratok őrzésével tárolásával, kutathatóvá tételével kapcsolatos költségeit, sok százmillió forintot.
A főigazgató a Népszavának kijelentette, a PTI hajlandó elköltözni a Kúriának szánt Kossuth téri épületből, de csak akkor, ha az állam biztosít számukra másik, megfelelő helyet és állja a költözés költségeit.
