Sereghajtó a Brexit miatt is Magyarország

A Brexit és a világgazdaság lassulása tovább rontja a hazai növekedés esélyeit. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet csökkentette idei és jövő évi GDP előrejelzését és több kockázatra is figyelmeztetett.

A Kopint-Tárki a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzését az áprilisban prognosztizált 2,4 százalékról 2,2 százalékra, a jövő évit pedig 2,9-ről 2,7 százalékra csökkentette - olvasható a kutatóintézet legfrissebb tanulmányában. A világ és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2016-ban nem túláságosan rózsásak a gazdaságkutató szakemberek szerint.

A Kopint-Tárki a világgazdaságban is a korábban vártnál mérsékeltebb élénkülésre és a lefelé mutató kockázatok erősödésére számít a brit népszavazás eredménye miatt.

A kutatóintézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentését bemutató eseményen Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a GDP első negyedévi 0,9 százalékos bővülésével Magyarország sereghajtóvá vált a kelet-európai új tagállamok között, és e növekedési ütem az EU-n belül is a leggyengébbek közé tartozik. Mivel azonban a fogyasztás erős marad, a nettó export jelentősen javul, a beruházások pedig az év vége felé kisebb-nagyobb mértékben nőni fognak, az éves növekedés a rossz évkezdet ellenére várhatóan meghaladja majd a 2 százalékot.

Magyarország idei első negyedévi növekedése kirívóan gyenge volt, még az általános kelet-európai megtorpanáshoz képest is - fogalmazott Palócz Éva. A vezérigazgató úgy vélte, a gyengélkedésnek nem elsősorban a Brexit az oka, mert az akár még előnyös is lehet, nemcsak Magyarországnak, de Európának is, attól függően, hogy milyen megállapodás születik London és Brüsszel között. Hazánk számára is jó hír, hogy a leendő brit miniszterelnök, Theresa May egy tegnapi nyilatkozatában jelezte, a jelenlegi helyzetet nem kívánja egyhamar megváltoztatni az európai munkavállalókkal kapcsolatban.

A hazai gazdasági növekedés ütemének idei első negyedévi jelentős visszaesését a Kopint-Tárki átmenetinek tartja, de ez mindenképpen visszahúzza a 2016-os bővülést.

A 2010 óta eltelt 5 év, illetve az idei első negyedéve növekedési számait figyelve megállapítható, hogy Lengyelország és Szlovákia messze megelőzte Magyarországot és hazánk csak Csehországgal vetélkedhet az utolsó helyek egyikéért.

Az első negyedévi számokból látszik, hogy a növekedés főleg a magánfogyasztásnak köszönhető és mind a beruházások, mind a nettó export inkább fékezte a növekedést. A magánfogyasztás bővülése meglökte az importot, mert elsősorban a tartós fogyasztási cikkek terén lódult meg a kereslet: gépkocsik, háztartási gépek, egyebek szerepelnek a listán. A magánfogyasztás meglódulását a bérek növekedése okozta a verseny és a közszférában egyaránt. A kormánynak lépnie kellett és kell az egészségügyben és az oktatásban. A magánszférában pedig a megfelelő szakemberek egyre nagyobb hiánya kényszerítette ki a béremeléseket. A cégek már egymástól igyekeznek elszipkázni a jó szakembereket. A Kopint-Tárki már régóta szorgalmazza a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését, de az Európában is rendkívül magas adóék csökkentésére egyelőre nem látszik kormányzati szándék - figyelmeztetett Palócz Éva.

A beruházások idei visszaesése szorosan összefügg az uniós források elapadásával. A tavalyi utolsó negyedévi rekord összegű beruházásokat követően a kormányzati beruházások az idei első negyedévben 40 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A bruttó állóeszköz felhalmozás az állami szektorban a teljes beruházás 20 százalékát teszi ki. Ennek az évnek az első negyedévében ez alig 10 százalékra csökkent. Ha a 3. és a 4. negyedévben mégis beindulnak az állami beruházások, akkor az egész évben mindössze 4 százalékos beruházás csökkenés következhet be 2016-ban, az első negyedévi 7,8 százalék után.

Az idei első negyedévben csak a szolgáltatások teljesítettek jól, az építőipar és a mezőgazdaság ezzel szemben visszahúzta a növekedést. A feldolgozóipar pedig nem gyakorolt érdemi hatást a növekedésre. Az áprilisi adatok már arra utalnak, hogy az ipar úgy-ahogy magához fog térni, de az előző évihez hasonló gyors növekedést nem fog tudni produkálni - említette Palócz Éva. Ha az uniós projektek beindulnak a második félévben, akkor az építőipar negatív hatása is mérséklődhet. A magyar növekedés motorja azonban továbbra is a szolgáltatások lesznek.

A hazai pénzügyi rendszer stabil, bár a Brexit miatt a várt felminősítések elmaradnak. A magyar gazdaságpolitika számos bizonytalansága is hozzájárult ahhoz, hogy a hosszú futamidejű állampapírok hozamai nem csökkennek.

A harmadik éve tartó rendkívül alacsony infláció a szakember szerint nem fog megugrani idén sem. Várhatóan idén 0,3-0,4 százalékos lehet a pénzromlás mértéke.

Kétségeinek adott hangot Palócz Éva azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat valóban le tudná hívni 2018. végéig a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban Magyarországnak járó forrásokat. Ez reálisan inkább csak 2020-2021-ig valósulhat meg. Az igazán nagy programok még nem látszanak, az állami rendszerben ráadásul jelentős csúszások lehetnek.

A nemzetközi helyzet fokozódik

Ami jelenleg biztos, az a bizonytalanság - így is össze lehetne foglalni Nagy Katalin véleményét a Brexit utáni világgazdasági helyzetről. A Kopint-Tárki vezető kutatója azért ennél természetesen sokkal árnyaltabb elemzését adott. A brit népszavazás eredménye, vagyis az unióból való kilépés olyan folyamatokat indított el amelyeknek a végeredményét ma még senki nem tudja megjósolni - mondta.

A Brexitet követő bizonytalanság erősen rányomja majd a bélyegét a világgazdasági folyamatokra, mert ez a kiszámíthatatlanság a befektetők számára e legrosszabb. Ez azzal a nagyon hátrányos következménnyel járhat, hogy a fejlett gazdaságok éppen hogy megindult növekedését, a beruházásokat ez a bizonytalanság visszafoghatja. A brit gazdaság igen jelentős szereplő és nem csak Európában. A Brexit előtt az elemzők még pozitív előrejelzéseket adhattak arról, hogy az unió kiheverte a recessziót és megindult a gazdaság bővülése.

A Brexitre talán a leggyorsabban a pénzpiacok reagáltak. A tőzsdéken ideges hullámzások futottak végig. Azon ritka esetek egyike volt az Egyesült Királyság nem is túl angolosra sikeredett távozása az európai közösségből, amit még a befektetők sem tudtak beárazni.

Az valószínűnek tűnik, hogy a Brexittel Európa meggyengül, hiszen az unió GDP-jének több mint 17 százalékát adó tagország hagyja faképnél a közösséget. Az uniós exportnak pedig a 12 százaléka származik a szigetországból. A szabályozás változásaitól, a kereskedelemig, az exportig minden területen érezteti majd a hatását a Brexit. Bizonyosnak látszik, hogy a közösség gazdasági növekedését is fékezi majd a britek távozása. A kellemetlen hatások elsősorban az euróövezeti országok számára lesznek érzékelhetőek, de a többiek sem ússzák meg. A britek viszont hosszabb távon saját számításaik szerint is 3-7 százalékos GDP veszteséget szenvedhetnek el. Nagyon erős a tőke összefonódás Nagy-Britannia és az unió között, s a szigetország kivitelének majd' fele is a közösség országaiba irányul.

Az adófizetők állhatják a számlát

Az unióban és a világban nem múlt el a félelem, hogy egy újabb pénzügyi válság robbanhat ki. Ezek kiindulópontjai a bankok lehetnek. Az uniós tagországok között is jelentős eltérések vannak a bankrendszer stabilitását figyelembe véve. Talán most a legnagyobb bajban az olaszok vannak. A rendkívül hullámzó pénzügyi mozgások közepette a nem teljesítő hitelek aránya eléri a 40 százalékot. Ez Magyarországon jóval 20 százalék alatt van. Az is nagy kérdés, hogy az olaszok megúszhatnak-e egy állami bankmentő csomagot. Ha megindul egy bankcsőd lavina Itáliában, az a jelenlegi sérülékeny nemzetközi gazdasági helyzetben nem csak a növekedést fékezheti, hanem egy újabb pénzügyi válságot idézhet elő, nem csak Olaszországban.

Rövid távon nem tart az olasz bankrendszer bedőlésétől és így újabb nemzetközi pénzügyi válságtól Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Népszavának nyilatkozva azonban hozzátette, ha ilyen bekövetkezik, akkor a veszteségeket a tulajdonosoknak kell viselniük. Ha azok zömükben külföldiek, mint ahogy azok voltak Magyarországon a 2008-as válság idején, akkor az anyabankok viselik a terheket, ahogy az nálunk is történt. Ha a hazai tulajdon a meghatározó, mint Szlovéniában volt, akkor végső soron a nemzeti költségvetés vagyis az adófizetők állják, állták a számlát.

Ez bekövetkezhet Magyarországon is, ha esetleg mégis végigsöpör egy újabb válság a kontinensen, vagy a világon, hiszen a hazai bankrendszer jelentős hányada ma már magyar magán, illetve állami tulajdonban van.

Jelenleg azonban a magyar bankrendszer ütés, illetve sokk-álló a nemzetközi felmérések alapján, igaz, ez főleg a külföldi tulajdonban lévő pénzintézeteknek köszönhető. Az lenne kívánatos, ha a magyar bankok sokk-álló képessége is legalább olyan lenne, mint a külföldi tulajdonban lévőké, de ez a pénzügyi felügyelet felelőssége - mondta Török Zoltán. A jegybanknak van ugyan egy szanálási terve a bankkonszolidáció esetére, de ez még meglehetősen képlékeny.