Névvel válaszol egy öreg harcos az /oregharcos.blog.hu/-nak

A legkönnyebb név nélkül bírálni a volt miniszterelnököt, de legalább tények birtokában kellene. Mielőtt a Blognézőben idézett két írásra rátérnék, egy-két kérdést szeretnék tisztázni. Nem csak Gyurcsány Ferenc, mások is elhagyták az MSZP-t és új pártot is alapítottak, mint például Szigetvári Viktor. Mégsem vetődik fel a kérdés egy esetleges összefogás alkalmával, hogy szabad-e Szigetvári Viktorral összefogni, mint ahogy ez úton-útfélén felvetődik Gyurcsány esetében. Az én válaszom erre az, hogy a két pártvezető nem képvisel azonos erőt és veszélyt a meglévő hatalomra.

A legtöbben azonban az őszödi beszédben elhangzottak nyomán kialakult helyzet következményének tekintik a felvethető kérdést. De miért is hangzott el az őszödi beszéd? Mert a valóságban csak Észak-Amerikában és Nyugat-Európában valósult meg a modern polgári jóléti társadalom, a periférián nem, mi pedig a perifériához tartoztunk, és tartozunk sajnos még ma is. Ebből akart kitörni Gyurcsány Ferenc és közben szerette volna megváltoztatni magát a pártot is. Szerintem Gyurcsánynak nem a gondolatai, hanem a miniszterelnök szájába nem illő kifejezések generálták a felháborodást és sokakban a gyűlöletet, amely ma is tart. Azt azonban tudni kell, hogy ez nem a nagyközönségnek szánt beszéd volt, hanem egy „öltözői beszéd”, ahol az edző nagyobb erőbedobásra akarta sarkalni játékosait. A kitörés nem azért nem sikerült, mert ő nem látta helyesen a dolgokat, hanem mert saját pártjának többsége sem állt mellé. A párt átalakítása sem sikerült, aminek több oka is volt, így többek között, hogy párttársai nem szánták rá magukat a reformok megvalósítására, továbbá a több funkciót betöltő képviselőtársak nem szívesen mondtak volna le egyik funkciójukról sem.

Pedig Gyurcsány kilátásba helyezte, a Fidesz pedig meg is valósította, az már más, hogy hogyan. Rátérve az „oregharcos.blog.hu” Horn Gyula politikai sírjának fosztogatói című írására, melyben az ellen a kijelentés ellen tiltakozik, amit Gyurcsány Ferenc tett, miszerint Horn Gyula most a DK tagja lenne. Szerinte ez nem igaz, mert Horn az MSZP tagja lenne. Gyurcsány csak egy lehetőséget állít, amit nem lehet ellenőrizni, hogy igaz-e vagy sem, mert egyik állítás sem valósulhat meg. Közben féltő hangon figyelmezteti Molnár Gyulát, miszerint a volt miniszterelnök személyében kígyót melenget a keblén, majd azzal fejezi be az írását, hogy a „DK nem Horn Gyula pártja, hanem Gyurcsány Ferencé.” Csakhogy ilyet Gyurcsány nem állított. Az inkognitós szerző másik írásának címe „Gyurcsány Ferenc és a DK az összefogás ellen”. Ebben azt írja: mi naiv, öreg harcosok eddig azt hittük, hogy „ha van párt Magyarországon, amely közös listát és a 2014-eshez hasonló választási szövetséget akar, akkor a Demokratikus Koalícióra, Gyurcsány Ferenc pártjára gondoltunk”. Ehelyett, és itt idézik a volt miniszterelnököt, aki szerint külön listát és közös egyéni képviselő-jelölteket lát a legvalószínűbbnek. Végül hozzáteszi, hogy a DK-nak fontosabb a közös listánál az, hogy országos versenyben lenyomja az MSZP-t.

Erre azt tudom mondani: ti, az ismeretlen öreg harcosok nem naivak, hanem tájékozatlanok vagytok! A DK 2014-ben is külön listát és közös egyéni jelölteket akart, csak az egyeztetéseken ment bele a közös listába, meg is fizetett érte, nem lett frakciója. Az pedig, hogy ki kit akar lenyomni, jól érzékelhető az MSZP volt választmányi elnökének nyilatkozatából, aki szerint „mind Orbán, mind Gyurcsány nélkül jobb lenne a közélet”.