Már utcán sem szabad morogni?

Nem tartotta problémásnak az Alkotmánybíróság, hogy a rendőrség megtiltott egy Orbán Viktor háza elé tervezett tüntetést, pedig a gyülekezési törvény alapján meg lehetett volna tartani. Az engedélyezés helyett a testület törvénymódosítást javasolt, ami alapján a rendőrség meg sem történt jogsértések alapján is betilthatna tüntetéseket. Fleck Zoltán, jogszociológus szerint a kabinetnek az egyetlen célja, hogy megtartsa a hatalmát, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója pedig közölte: a Fidesz már nagyon régóta szeretne új gyülekezési törvényt elfogadni.

Teljesen logikus, miért akar a kormány új gyülekezési törvényt, egyetlen céljuk van: megtartani a hatalmat - vélekedett lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a kabinet primitív jogpolitikát épített ki, amelyben a szigorítás az egyetlen reakció bármely társadalmi konfliktusra. Magyarországon a választójogi rendszer pártatlansága finoman szólva is megkérdőjelezhető, így könnyen lehet, hogy a Fidesz nem csak tisztességes eszközöket vet majd be annak érdekében, hogy diadalmaskodjon a 2018-as választásokon - fogalmazott Fleck, hozzátéve: ha ez így van, akkor nem lenne más lehetőség, mint utcára menni, viszont a hatalomnak ez nyilván nem érdeke. Egy normális, demokratikus államban a megengedőbb gyülekezési jog mindig hasznosabb, viszont ezt a diktatúrák nem szeretik - legalábbis Fleck Zoltán szerint.

A kormány egyébként azért készít új gyülekezési törvényt, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést. Trócsányi László igazságügyi miniszter a nyilvános határozathirdetés utáni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, tudomásul veszik az Ab azon felszólítását, hogy a törvényalkotó az év végéig határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján kezelhetővé válik a magánszférához és a gyülekezéshez való alapjogok összeütközése.

Trócsányi László igazságügyi miniszter ( b) és Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Alkotmánybíróság keddi nyilvános határozathirdetésén FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT

A tárcavezető kiemelte, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát, továbbá meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamenti frakciókkal. Trócsányi közölte: a kormány teljes mértékben osztja az Ab azon álláspontját, amely szerint a gyülekezési jog szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. Szerinte azonban jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Talán nem véletlen, hogy a Kúria elnöke a gyülekezési joggyakorlatot elemző csoportot állított fel 2015-ben - tette hozzá, majd intő jelnek nevezte azt is, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak a Kúria és az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai.

A miniszter emlékeztetett, a hatályos gyülekezési törvényt még az utolsó pártállami parlament fogadta el 1989-ben. Az Ab azóta úgy fogadta el a spontán és a sürgősségi alapon szervezett gyülekezési jogokat, hogy azok nem szerepelnek a nyugat-európai társainál rövidebb és kevésbé differenciált magyar törvényben. Trócsányi szólt arról is, hogy az Ab már 2008-ban kimondta, hogy a jogalkotó nem vett tudomást a tüntetési kultúra alapvető átalakulásáról, ami számos pontosítást indokolna. Pintér Sándor belügyminiszter a tárcája és a rendőrség nevében is üdvözölte az Ab döntését, majd hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy kívánják feloldani az alapjogok ütközését, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fent tudja tartani a közrendet. Kiemelte, a rendőröknek jelenleg nincs törvényi támaszuk, hogy két alapjog: az otthon és a mozgás szabadságához, valamint a demonstrációhoz való jog ütközésekor milyen döntést hozzanak, a bíróságok pedig sok esetben a rendőrségi joggyakorlattal ellentétes döntéseket hoznak. Pintér szerint az Ab határozata megerősíti a rendőrség azon eddigi joggyakorlatát, amelyben olyan konszenzusra törekednek a demonstrációk bejelentőivel, ami megőrzi a rendezvények figyelemfelkeltő mivoltát és eközben a közbiztonságot is garantálja. A belügyminiszter szerint újdonság ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. Pintér közölte, a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltó határozataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.

Az Ab kedden azt követően hozott határozatot a gyülekezési joggal kapcsolatban, hogy egy devizahitel-károsult alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mivel szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság 2014-ben megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál, mert az zavarná a magánélethez való jogot, illetve a törvénykezést.

Az Ab megállapította, a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, kimondta ugyanakkor, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.

"Ne pihenjenek békében"

- Felháborító a döntés - mondta a Népszavának Kajdi József, a Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja. Ez az alkotmánybírósági határozat beleillik az utóbbi évek gyakorlatába, kiszolgálja a hatalmat, annak érdekeit. Ráadásul beemeltetnek egy olyan gimifogalmat a jogalkotásba, amelynek nyomán a rendőrség bármikor, bármely tüntetést megtilthat arra hivatkozva, hogy mások személyes jogait sértheti. Márpedig olyan tüntetés nincs - ha csak nem magánterületen tartják -, amely közterületen ne akadályozhatna, mondjuk egy járókelőt.

- A Párbeszéd Magyarországért szerint a új gyülekezési törvény csak egy újabb apropó arra, hogy a Fidesz hazánkban aláássa a demokráciát. Tordai Bence, az ellenzéki párt szóvivője lapunknak kifejtette: Orbán Viktor felvette a diktátorok egyik jellemző tulajdonságát, retteg a teljesen jogos népharagtól.

- Az LMP nem partner abban, hogy szűkítsék a gyülekezési jogot, annak alapvető állampolgári jognak kell maradnia - ezt már Gerstmár Ferenc, az LMP rendészeti szakszóvivője mondta a Népszavának. Az LMP azt követeli a Fidesztől, hogy széles társadalmi vita előzze meg a döntést.

- Hasonlóan fogalmazott az Együtt is. Az összes parlamenti képviselettel rendelkező párttal és a témával foglalkozó civil szervezetekkel is egyeztessenek a gyülekezési törvény módosításáról Orbánék - jelentette ki Juhász Péter. Az Együtt alelnöke szerint az Alkotmánybíróság ma már a Fidesz pártállamának kollaboránsa. Juhász arra is felszólította a Fideszt, nehogy olyan törvényt fogadjanak el, amely "Orbán sleppjének békés pihenését védi" a közérdekkel szemben.

- Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint a döntés megerősíti, hogy a kizárólag fideszes tagokból álló testület ma nem a jogállamiság őrzője, hanem Orbán Viktor és a Fidesz politikai igényeinek kiszolgálója. Bárándy Gergely szerint a döntés világossá teszi, hogy "a minden idők leggátlástalanabb kormányát vezető Orbán fél a néptől".

A devizahitel-károsult azért fordult az Ab-hez, hogy védje meg őt a közhatalommal szemben, ehelyett még tovább korlátozták a gyülekezési szabadságot – kommentálta a döntést Szabó Máté Dániel az ATV-ben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint az Ab olyan kötelezést fogalmazott meg az országgyűlés számára, aminek az a következménye, hogy a jövőben „mondvacsinált” okokra hivatkozva is lehet mindenféle távoli, bizonytalan jogsértésekre hivatkozva majd a gyülekezési szabadságot korlátozni. A TASZ szakmai igazgatója kifejtette: arra kapott felhatalmazást az országgyűlés, hogy olyan új törvényt alkosson, amiből az következik, hogy előzetesen megtiltható minden rendezvény. Szabó reagált Trócsányi sajtótájékoztatójára is, szerinte a Fidesz-kormányzat nagyon régóta szeretne új gyülekezési törvényt elfogadni. Először ez akkor merült fel, amikor sikeres tüntetések voltak 2014 őszén a kabinet ellen, akkor ezt Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke fogalmazta meg. A TASZ szakértője rámutatott: a hatályos gyülekezési törvény valóban 1989-es - ahogyan az igazságügyi miniszter mondta -, de ez tette lehetővé a demokrácia kifejlődését Magyarországon. Ez az utolsó rendszerváltásból származó liberális szabadságjogot védő törvény, amit a NER még nem cserélt le. Ezért is nagyon fontos lehet ennek a kormányzatnak, hogy végre megtehesse – fogalmazott a szakmai igazgató, hozzátéve: előbb jött ki a sajtóanyag, mint maga az Ab döntése. Mindez azt jelenti: a kormányzat már nagyon készült erre – vélekedett Szabó.

Király nem alhatik

Az Alkotmánybíróság a Kúria előtti tüntetéssel kapcsolatban kifejtette ugyan, hogy a rendőrség a gyülekezés tiltásának indokait nem alkalmazhatja mechanikusan, és hogy a bíróságok súlyos zavarását körültekintően, minden tényt és körülményt értékelve kell megítélni, de ezekből semmilyen érdemi következtetést nem vont le. Így reagált az Eötvös Károly Intézet (Ekint) az alkotmánybírósági határozatra. Szerintük a Sulyok Tamás által jegyzett állásfoglalás megelégedett annak kimondásával, hogy alkotmányjogi panasz keretében a testületnek nincs lehetősége a bizonyítékok felülmérlegelésére, a bírósági működés veszélyeztetéséről a rendőrségnek és a rendes bíróságnak kell döntenie. Ez az álláspont azonban a szervezet szerint több szempontból sem védhető. Ezzel a gyülekezési jogot súlyosan sértő határozattal az Alkotmánybíróság nem csak a konkrét ügyben nem védte meg az indítványozó alapjogát, hanem ráadásul megteremtette a lehetőségét a gyülekezési jog további korlátozásának. A rendőrségnek, a bíróságnak és az Alkotmánybíróságnak köszönhetően a következmények beláthatatlanok lehetnek az egyik legfontosabb szabadságjog gyakorlására nézve.