kormány;háztartások;kvótareferendum;

2016-07-13 21:40:00

Házhoz megy a voksokért a kormány

Voksért kopogtat a kormány a számára fontos októberi referendum sikeréért. Tóth Zoltán választási szakértő így kommentálta, hogy Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke népszavazási fejtágító körútra indult a határon túli magyarokhoz. A szakértő szerint Pálffy politikusként viselkedik, ezért vállalkozott a roadshowra, ami kedden Ungváron indult. A választási irodáknak népszavazásra készülve a legszűkebb technikai tájékoztatáson kívül semmi szerepük nincs, az NVI elnök turnéja viszont ebbe nem fér bele - figyelmeztetett Tóth.

Választások idején a nemzetközi gyakorlat szerint tágabban értelmezhető a választási irodák szerepe mind addig, amíg az nem sérti a pártsemlegesség határát. Ilyenkor például felhívásokkal, hirdetésekkel buzdíthatnak részvételre. Népszavazásra készülve - különösen, ha azt a kormány kezdeményezte - viszont a legszűkebb technikai tájékoztatáson kívül az ég világon semmi teendőjük nincs, mert ilyenkor a részvétel nem a demokrácia kérdése. Tóth Zoltán választási szakértő így reagált arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke kedden fejtágító körútra indult. Pálffy Ilona a hivatalos megfogalmazás szerint a határon túli magyarokat az október 2-i kvótareferendumon való részvétel feltételeiről tájékoztatja. A roadshow a választási szakértő szerint nem fér bele a szűken vett tájékoztatásba. Az egyértelműen a kormány támogatása, ami pedig a független választási irodák számára tilos. Ők ugyanis sem a kormány, sem a pártok mellett nem kampányolhatnak, de részvételre sem buzdíthatnak vagy arra, hogy valaki regisztráljon a szavazók közé.

Pálffy keddi ukrajnai tájékoztatója jól mutatja, hogy a kormány házhoz megy a számára fontos referendum szavazataiért, illetve állampolgárokat toboroz. Utóbbinak egyik fontos eszköze a választás, valamint a népszavazás - figyelmeztetett Tóth. Elmondta, az NVI elnöke Ungváron és nyilván a körút további állomásain egyebek mellett egy súlyos szakmai hibát is korrigálni igyekszik. Nem véletlenül kérte azt is a külhoni magyar választópolgároktól, hogy jelezzék a helyi magyar külképviseleteken keresztül az irodának, ha a választói névjegyzékben szereplő hozzátartozójuk vagy ismerősük elhalálozik. A határon túliak ugyanis nem szerepelnek a hivatalos népességnyilvántartásban, így azt sem tudják, ki az, aki a 2014-es parlamenti választás óta elhunyt. A kormány Tóth szerint civil szervezeteket ügynökként használva gyűjti az állampolgárságra jelentkezőket és azon belül a választásra, népszavazásra regisztrálókat. A választási törvény vitájakor a szakértő világosan elmondta, hogy ha már a határon túli magyaroknak adnak választási jogot, akkor fel kellene őket venni a választói névjegyzékbe, mert egyébként az tele lesz halottal. Helyettük természetesen lehet voksolni, de a külföldi megfigyelők ezt gyorsan észreveszik.

Miért ment el Ukrajába az NVI elnöke, ahol hivatalosan nem is létezik kettős állampolgárság és miért hívta fel a figyelmet arra, onnan hogyan lehet majd október 2-án voksolni? Mert nem köztisztviselő, hanem politikus, a viselkedése erre utal - fogalmazott Tóth. Véleménye szerint álságos, hogy a referendumra regisztrálók levélcsomagjait a követségekre küldik, mert a külképviselet csak logisztikai pont. Onnan vélhetően azok a civil szervezetek viszik majd a választókhoz a borítékokat, akik fejkvóta pénzért agitálják a külhoni magyarokat arra, hogy legyenek állampolgárok, azután regisztráljanak a népszavazásra. A voksokat tartalmazó borítékokat is ez a civil hálózat viszi majd vissza a követségekre. A szakértő figyelmeztetett, a kormány egymillió állampolgárt akar a határon túlról toborozni és bár nagyon szoros eredmény esetén akár az ő szavazataik is eldönthetik a referendumot, Orbánék inkább azt várják, hogy a népszavazási kampányban sok új állampolgárt szerezhetnek.

Az NVI elnöke kedden Magyarország ungvári főkonzulátusán a kárpátaljai magyar média tudósítóinak arról beszélt, a kvótareferendumon részt vehet minden magyarországi és külföldi lakcímmel rendelkező magyar választópolgár. Azoknak, akik a 2014-es parlamenti választásokon már regisztráltak, nem kell ismét jegyzékbe vétetni magukat. A külföldön élő, állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a külképviseleteken vagy a valasztas.hu oldalon is nyilvántartásba vetethetik magukat. A Kárpátalján élő választóknak az NVI a szavazási levélcsomagokat az ottani külképviseletekre küldi ki. Pálffy Erdélyben folytatja tájékoztató körútját, július 20-án Kolozsváron, július 21-én Csíkszeredán, 21-én és 22-én pedig Tusnádfürdőn tart ismertető előadást, akkor, amikor ott a hagyományos szabadegyetem rendezvényei zajlanak.

Az Együtt elfogadhatatlannak tartja a kormány arra vonatkozó tervét, miszerint a határon túli választóknak kellene jelezniük, ha korábban regisztrált hozzátartozójuk elhunyt, és ki kell vezetni őket a szavazói névjegyzékből. Az ellenzéki párt azzal vádolja a Fidesz-kormányt, hogy az egyértelműen alkotmányellenes szabályozási hibát politikai érdekből nem javítja ki. Ezrével lesznek olyan, 2014 óta már elhunyt határon túli, kettős állampolgár választók, akik most úgy kapnak borítékot korábbi lakcímükre, hogy ott már vagy más lakik, vagy senki. Az ilyen borítékok könnyen eltűnhetnek, és azokkal bárki, aki megszerzi hamis szavazatot adhat le. "A Fidesz-kormány ezzel a cinikus, jogsértő lépéssel választási csalásra ad lehetőséget, az októberi népszavazáson és a 2018-as országgyűlési választásokon is" - figyelmeztetett az Együtt.

Romániában engedik, Szlovákiában tiltják
A Magyarországgal szomszédos országokban, ahol a határon túli magyarság túlnyomó többsége él, országról országra változik a kettős vagy többes állampolgárság megítélése és jogi szabályozása. Van ahol tiltják és büntetik is, van ahol csak korlátozzák, illetve olyan is, ahol semmiféle akadályt nem gördítenek a többes állampolgárság megszerzése és a vele járó jogok gyakorlása elé.
A legtöbb külhoni magyar Romániában él, ahol az utóbbi évtizedek drámai fogyása ellenére még mindig 1 237 746 a közösség lélekszáma. Nyilván innen kerül ki a könnyített honosítás során magyar állampolgárságot szerzők, a potenciális külhoni szavazók túlnyomó többsége is. Románia nem tiltja a többes állampolgárságot, Bukarest is könnyítetten ad román állampolgárságot a határon túli románoknak, akik ugyancsak egyben román szavazókká is lesznek. Így a magyar állampolgárság megszerzését, az erdélyi magyarok részvételét a magyarországi választásokon sem tiltja és nem akadályozza.
Szerbia is engedélyezi a többes állampolgárságot, a szerb-magyar állampolgárok is akadály nélkül élhetnek magyar szavazati jogukkal. Szerbiában hivatalos adatok szerint 254 ezer magyar él.
Ukrajnában viszont összetett a kérdés. Az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, a törvények azonban nem büntetik a kettős vagy többes állampolgárokat. A kérdés állandó vita tárgya, hiszen az országban nyíltan vagy rejtetten több millió orosz állampolgár él, de vannak szép számmal, akik lengyel, román, magyar és izraeli állampolgársággal rendelkeznek. Ha szankciókkal nem is kell számolniuk az ukrajnai többes állampolgároknak, a nem ukrán állampolgárságukkal járó jogaikkal, mint például a szavazati jog, nyíltan nem élhetnek, mert az állampolgársági törvény kimondja, hogy amennyiben egy ukrán állampolgár felveszi más ország vagy országok állampolgárságát, Ukrajna területén akkor is kizárólag ukrán állampolgárként ismerik el.
Szlovákiában, ahol 458 467 magyar él, a többes állampolgárság komoly szankciókat von maga után. A hatályban lévő, a magyar-szlovák kapcsolatokban korábban komoly feszültséget okozó törvény szerint a más állampolgárságot igénylők elveszítik szlovák állampolgárságukat. Az alkotmány azonban nem tiltja teljesen más állampolgárság megszerzését, de feltételekhez köti. A szlovákiai magyarok nyíltan nem élhetnek magyar szavazati jogukkal.
G.M.