Változnak a sebességhatárok

Teljesen új KRESZ-t készít elő a kormány, a legfontosabb újítás a sebességhatárok változása lehet - írta a vezess.hu. A szakportál megkeresésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt közölte: még egy-másfél évet vehet igénybe a közlekedési szabályok átdolgozása, de már tudják, miben fognak változtatni.

Figyeltek a kritikákra, melyek szerint a jelenleg hatályos KRESZ sokszor indokolatlanul nyakatekert mondatokat használ, feleslegesen hosszú és túlszabályozott. Csak azokat a rendelkezéseket hagynák meg, amelyek közvetlenül érintik a járművezetők magatartását a közlekedés biztonságának érdekében.

Úgy vélik, felesleges például a KRESZ-ben hagyni "a gépkocsik hatósági elszállításának feltételeit", ezt a jövőben önkormányzati szabályozás is rögzítheti. A most létező sebességkorlátozó táblákból is megszüntetnék a kevésbé használt útjelzőket. Az autópályákon 80-ról 90-re emelnék a teherautók sebességkorlátját, míg a legrosszabb állapotú, négyes-ötös számjegyű, lakott területen kívüli utakon lejjebb vihetik a 90-es maximumot.

De az új KRESZ megjelenése előtt is várhatóak szabálymódosítások. Úgy tudni, még az idei évben az NFM szakértői elé kerülnek egyes várakozási és megállási szabályok.

Szerző

Nem vihette el gyerekét a szegregált iskolából

Publikálás dátuma
2016.07.15. 07:15
Magyarországon minden második roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó közülük kerül ki FOTÓ: NÉPSZAVA
Elutasított az Alkotmánybíróság egy iskolai szegregációs ügy részletes kivizsgálását, mert szerintük az adott intézményben az elkülönítés nem sérti az alapjogokat. Az érintetteket képviselő alapítvány a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztette az ügyet. Miközben Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás zajlik a szegregáció miatt, Balog Zoltán miniszter az EU-t figyelmezteti arra: komolyabban kellene venni a roma keretstratégia megvalósítását.

A tanulók mindegyike hátrányos helyzetű és roma származású abban a piliscsabai iskolában, ahonnan egy édesanya egy másik település iskolájába szerette volna átíratni szintén roma származású gyermekét azért, mert ott jobb minőségű oktatásban részesülne, az intézmény ráadásul integrált, vagyis a roma és nem roma diákok együtt tanulnak. Az asszony kérelmét az iskola, majd a Pilisvörösvári Tankerület is elutasította.

Az édesanya bírósághoz fordult, ám keresetét ott is elutasították, a bírói döntést később a Kúria is fenntartotta. Álláspontja szerint nem sérültek a gyerek alapjogai azzal, hogy szegregált iskolába jár. Megjegyezték azt is, hogy a szabad iskolaválasztási jog nem jelent korlátlan választási lehetőséget, a körzetes iskolát kivéve nem teremt alanyi jogot egy meghatározott iskolába való felvételre.

Az asszony, illetve az őt képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol már nem is foglalkoztak érdemben az üggyel, szerintük sem történt jogsértés, így a panaszt be sem fogadták. Indoklásukban azt írták, az indítványozó csak "vélt jogszabálysértésekre és bizonyítékokra" hivatkozott, amelyeket az eljáró bíróságok már elbíráltak.

Azt is megemlítették, hogy szerintük az indítványban nem jelöltek meg "az Alkotmánybíróság által értékelhető, kifejezetten alkotmányjogi érvelésnek tekinthető indokolást". Ez már csak azért is furcsa, mert Kegye Adél, a CFCF jogásza egy kilenc oldalas beadványt készített, amelyben nemcsak az ügy előzményeit és az előterjesztés indokait írta le, hanem ismertette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi követelményeket is.

De nemcsak emiatt érthetetlen az Alkotmánybíróság döntése: a szóban forgó iskola ugyanis annyira szegregálttá vált, hogy maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tiltotta meg, hogy ott a 2015/2016-os tanévben újabb első osztály induljon - így az intézményt lassan valószínűleg úgyis bezárják.

Ám a döntésben az Alkotmánybíróságon belül sem volt egyetértés: Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg, jelezvén: nem értenek egyet a visszautasítással. "A többségi döntéssel ellentétben úgy vélem, hogy az alkotmányjogi panasz nem szenved befogadhatósági akadályban, mivel az ügy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel.

Az indítványt ezért az Alkotmánybíróságnak be kellett volna fogadnia, és érdemben meg kellett volna vizsgálnia" - ezt Sulyok Tamás írta. Különvéleményében rámutatott arra is, hogy szerinte az indítványban pontosan körülírt alaptörvény ellenességre hivatkoztak a hátrányos megkülönböztetés tekintetében. "Bár az Alaptörvény egyetlen szülőnek sem garantálja, hogy a gyermeke egy meghatározott iskolába felvételt nyerjen, azonban az alapvető jogok tekintetében történő diszkrimináció nemcsak a jogalkotó, hanem a jogalkalmazó számára is tiltott, alaptörvény-ellenes lenne" - fogalmazott Sulyok.

A döntést a CFCF is elfogadhatatlannak tartja, a Roma Sajtóközpont értesülései szerint az ügyet már a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztették.

Ki mit vesz komolyan?
Az EU-nak komolyabban kellene vennie a Roma Keretstratégia megvalósítását az emberi erőforrások minisztere szerint. Balog Zoltán a múlt héten Roma Keretstratégia és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából beszélt arról, hogy az uniós romaintegrációs politika új lendületet kell hogy kapjon, s nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az aktivitást célzó foglalkoztatáspolitikai, valamint a felzárkózást elősegítő regionális megközelítésekre.
Pedig az EU nagyon is komolyan veszi az ügyet, ezért is indult meg nemrégiben a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az uniós antidiszkriminációs szabályok megsértése miatt. Balog ezt "Brüsszel bosszújának" nevezte. Pedig ez nem bosszú, hanem figyelmeztetés: most már lépni is kellene valamit. Stratégiákból, tervekből ugyanis van elég,
Brüsszel azt sérelmezi, hogy konkrét és érdemi döntések nem történnek, sőt. A rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint Magyarországon minden második roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó közülük kerül ki.
A szegregált iskolák száma pedig nemhogy csökken, inkább növekszik, amit a "szeretetteljes felzárkóztatás" jelszavával, az egyházak közreműködésével erősítenek. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának elemzői szerint a magyar kormány az elmúlt években ha tett is erőfeszítéseket a szegregáció felszámolására, azoknak nem nagyon látszik a hatása.
Szerző

Nem vihette el gyerekét a szegregált iskolából

Publikálás dátuma
2016.07.15. 07:15
Magyarországon minden második roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó közülük kerül ki FOTÓ: NÉPSZAVA
Elutasított az Alkotmánybíróság egy iskolai szegregációs ügy részletes kivizsgálását, mert szerintük az adott intézményben az elkülönítés nem sérti az alapjogokat. Az érintetteket képviselő alapítvány a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztette az ügyet. Miközben Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás zajlik a szegregáció miatt, Balog Zoltán miniszter az EU-t figyelmezteti arra: komolyabban kellene venni a roma keretstratégia megvalósítását.

A tanulók mindegyike hátrányos helyzetű és roma származású abban a piliscsabai iskolában, ahonnan egy édesanya egy másik település iskolájába szerette volna átíratni szintén roma származású gyermekét azért, mert ott jobb minőségű oktatásban részesülne, az intézmény ráadásul integrált, vagyis a roma és nem roma diákok együtt tanulnak. Az asszony kérelmét az iskola, majd a Pilisvörösvári Tankerület is elutasította.

Az édesanya bírósághoz fordult, ám keresetét ott is elutasították, a bírói döntést később a Kúria is fenntartotta. Álláspontja szerint nem sérültek a gyerek alapjogai azzal, hogy szegregált iskolába jár. Megjegyezték azt is, hogy a szabad iskolaválasztási jog nem jelent korlátlan választási lehetőséget, a körzetes iskolát kivéve nem teremt alanyi jogot egy meghatározott iskolába való felvételre.

Az asszony, illetve az őt képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol már nem is foglalkoztak érdemben az üggyel, szerintük sem történt jogsértés, így a panaszt be sem fogadták. Indoklásukban azt írták, az indítványozó csak "vélt jogszabálysértésekre és bizonyítékokra" hivatkozott, amelyeket az eljáró bíróságok már elbíráltak.

Azt is megemlítették, hogy szerintük az indítványban nem jelöltek meg "az Alkotmánybíróság által értékelhető, kifejezetten alkotmányjogi érvelésnek tekinthető indokolást". Ez már csak azért is furcsa, mert Kegye Adél, a CFCF jogásza egy kilenc oldalas beadványt készített, amelyben nemcsak az ügy előzményeit és az előterjesztés indokait írta le, hanem ismertette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi követelményeket is.

De nemcsak emiatt érthetetlen az Alkotmánybíróság döntése: a szóban forgó iskola ugyanis annyira szegregálttá vált, hogy maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tiltotta meg, hogy ott a 2015/2016-os tanévben újabb első osztály induljon - így az intézményt lassan valószínűleg úgyis bezárják.

Ám a döntésben az Alkotmánybíróságon belül sem volt egyetértés: Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg, jelezvén: nem értenek egyet a visszautasítással. "A többségi döntéssel ellentétben úgy vélem, hogy az alkotmányjogi panasz nem szenved befogadhatósági akadályban, mivel az ügy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel.

Az indítványt ezért az Alkotmánybíróságnak be kellett volna fogadnia, és érdemben meg kellett volna vizsgálnia" - ezt Sulyok Tamás írta. Különvéleményében rámutatott arra is, hogy szerinte az indítványban pontosan körülírt alaptörvény ellenességre hivatkoztak a hátrányos megkülönböztetés tekintetében. "Bár az Alaptörvény egyetlen szülőnek sem garantálja, hogy a gyermeke egy meghatározott iskolába felvételt nyerjen, azonban az alapvető jogok tekintetében történő diszkrimináció nemcsak a jogalkotó, hanem a jogalkalmazó számára is tiltott, alaptörvény-ellenes lenne" - fogalmazott Sulyok.

A döntést a CFCF is elfogadhatatlannak tartja, a Roma Sajtóközpont értesülései szerint az ügyet már a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztették.

Ki mit vesz komolyan?
Az EU-nak komolyabban kellene vennie a Roma Keretstratégia megvalósítását az emberi erőforrások minisztere szerint. Balog Zoltán a múlt héten Roma Keretstratégia és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából beszélt arról, hogy az uniós romaintegrációs politika új lendületet kell hogy kapjon, s nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az aktivitást célzó foglalkoztatáspolitikai, valamint a felzárkózást elősegítő regionális megközelítésekre.
Pedig az EU nagyon is komolyan veszi az ügyet, ezért is indult meg nemrégiben a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az uniós antidiszkriminációs szabályok megsértése miatt. Balog ezt "Brüsszel bosszújának" nevezte. Pedig ez nem bosszú, hanem figyelmeztetés: most már lépni is kellene valamit. Stratégiákból, tervekből ugyanis van elég,
Brüsszel azt sérelmezi, hogy konkrét és érdemi döntések nem történnek, sőt. A rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint Magyarországon minden második roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó közülük kerül ki.
A szegregált iskolák száma pedig nemhogy csökken, inkább növekszik, amit a "szeretetteljes felzárkóztatás" jelszavával, az egyházak közreműködésével erősítenek. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának elemzői szerint a magyar kormány az elmúlt években ha tett is erőfeszítéseket a szegregáció felszámolására, azoknak nem nagyon látszik a hatása.
Szerző