Előfizetés

Matolcsy "baráti köre" szerezné meg a Budapest Bankot?

Publikálás dátuma
2016.07.15. 15:49
FOTÓ: Népszava
A Magyar Liberális Párt véleménye szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy az MKB vegye meg a Budapest Bankot.

A párt sajtóhírekre hivatkozó gazdaságpolitikusa arra szólította fel Varga Mihály nemzetgazdasági és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, nyilatkozzon arról, hogy milyen terveik vannak a Budapest Bankkal. Bodnár Zoltán ezt követően arról beszélt, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy lapinterjúban a magyar állam számára előnyös sikertörténetnek nevezte az MKB Bank reorganizációját. Hangsúlyozta, hogy az interjúban az MNB alelnöke azt mondta, a pénzügyi intézményrendszer stabilitásának megőrzése miatt kellett a pénzintézetet megvásárolni korábbi német tulajdonosától. 

A politikus viszont úgy látja: az ügyeletet semmilyen közgazdasági racionalitás nem indokolta. Elképzelhetetlen, hogy a német állam ne vállalna kezességet egy tulajdonában álló bank magyarországi pénzintézetének kötelezettségeiért - jelentette ki.

Az akciónak a jelek szerint semmi más oka nem volt, csak az, hogy a "fideszes baráti kör", vagy a Matolcsy Györgyhöz tartozó "érdekeltségi kör" előbb-utóbb megszerezze a bankot - fogalmazott. A magyar állam eközben 17 milliárd forintot kifizetett a bank részvényeiért, amiből az adófizetők egyetlen fillért sem látnak vissza - mondta Bodnár Zoltán.

A gazdaságpolitikai szakértő arra is kitért, hogy jelen pillanatban törvénytelenül működik a Monetáris Tanács. Hangsúlyozta, hogy Bártfai-Mager Andrea lemondásával a testület belső tagjainak száma elérte a külső tagok számát, amit viszont a jegybanktörvény tilt.

Bodnár Zoltán arról is beszélt, hogy a Takarékbank Zrt. 2012-ben kötvényt bocsátott ki, hogy rendezze tőkehelyzetét.  Akkor azt jelentették be, hogy a kötvényt külföldi befektetők jegyezték le, de minden valószínűség szerint állami finanszírozás történt - közölte. Hangsúlyozta, hogy a kormány államtitokká minősítette azt az alapítói határozatot, amelyet Seszták Miklós adott ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére, akkor, amikor visszavásárolták a kötvényeket. A miniszternek magyarázatot kell adnia arra, hogy mi a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető információ, amelyet nem lehet nyilvánosságra hozni - jelentette ki.

Hortobágyi tragédia - Vizsgálóbizottságot hozhatnak létre

Publikálás dátuma
2016.07.15. 14:29
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Hortobágyi Nemzeti Park bombamentesítésének pályázata miatt - közölte az ellenzéki párt alelnöke pénteken.

Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő - aki sajtótájékoztatót is tartott a témában - úgy látja, nem elégséges a vezérkari főnök által elrendelt szakmai vizsgálat a négy tűzszerész halálát követelő tragédia miatt. A vizsgálóbizottságnak azt kellene vizsgálnia, szükség van-e a mentesítésre, mi a célja a kormánynak a területtel a bombamentesítés után - mondta, megjegyezve: egyes szakértők szerint az ilyen területet nem lehet százszázalékos biztonsággal mentesíteni.

A DK-s politikus közölte, a bombamentesítésre kiírt pályázatot uniós társfinanszírozással hirdették meg, annak lebonyolítását egy debreceni, jellemzően inkább oktatással foglalkozó cégre bízták. Vadai Ágnes hozzátette: a pályázatot a hárommillió forint törzstőkével rendelkező és hatfős Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el, amelynek feladata a honvédség tűzszerészeinek megjelenése előtt a bombák megjelölése mellett a felső földréteg eltávolítása volt. Szerinte ezt hat emberrel nem lehet elvégezni.

Kitért arra, hogy a költségek az eredetileg tervezett kétmilliárdról 3,5 milliárd forintra emelkedtek. Az ellenzéki politikus azt firtatta: ki volt, aki a pályázat lebonyolításért felelős cég megbízásáról döntött? Megfelelt-e a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. annak a pályázati feltételnek, hogy van éves szinten 100 milliós, káreseményekre pedig 10 millió forintos szakmai felelősségbiztosítása? - kérdezte.

A pályázat lebonyolításának körülményei kapcsolatba hozhatók-e a tragédiával? - összegezte azt, mire kellene választ keresnie a parlamenti vizsgálóbizottságnak. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen július 1-jén mentesítési feladatokat láttak el a honvédség tűzszerészei, amikor az egyik robbanótest, egy 250 kilogrammos bomba hatástalanítás közben felrobbant. Négy tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült.

Liget: a PM szerint Kósa Lajos cinikus

Publikálás dátuma
2016.07.15. 13:34
Bontják a Hungexpo irodaházakat MTI Fotó: Marjai János
Az Országgyűlés elnöke ellenzéki képviselők kezdeményezésére rendkívüli ülést hívott össze jövő szerdára, ugyanakkor a Ház várhatóan határozatképtelen lesz, így nem kerül majd napirendre a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítéséről szóló javaslat.

A parlament házbizottságának erről döntő pénteki üléséről Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője számolt be a testület ülését követően tartott sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus közölte, a Fidesz nem kíván részt venni "ebben az ellenzéki cirkuszban", képviselőcsoportjukból ezért csupán egyetlen képviselő lesz jelen az ülésteremben, mivel úgy gondolják, semmilyen olyan új körülmény nem merült fel, amely indokolná a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény visszavonását.

Kósa Lajos úgy fogalmazott, a balliberális ellenzék eddig minden olyan építést, beruházást ellenzett, amelyet a kormány és a Fidesz kezdeményezett. Példaként említette erre a Nemzeti Színház épületét, valamint a Kossuth tér megújítását. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék együttműködési szándékának komolyságát jól mutatja, hogy a rendkívüli parlamenti ülés napjának a tusványosi nyári tábor megnyitójának napját jelölték meg. "Ha van alkalmatlan időszak arra, hogy a parlament határozatképességét biztosítsuk, az biztos, hogy július 20." - mondta Kósa Lajos, aki szerint ebből is látszik, hogy az ellenzék "csak a balhékeltésben" érdekelt.

A parlament rendkívüli ülését Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte és Kósa Lajos tájékoztatása szerint azt az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták. Szabó Tímea arra hivatkozva indítványozta a 2013-ban elfogadott Liget-törvény visszavonását, mert az szerinte "minden baj forrása", hiszen lehetővé teszi a zöldfelületek "korlátlanul lepusztítását" és helyükre "betonépületek" felhúzását.

Korábban szintén a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának összehívott ülése, ezért a testület többi tagja Sallai R. Benedek LMP-s elnök javaslatára "informális ülésen" hallgatta meg a meghívott környezetvédő szervezeteket a fővárosi kiemelt beruházások és a budapesti zöldterületek megóvása ügyében. Karácsony Gergely (PM) zuglói polgármester akkor azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők azért nem jelentek meg az ülésen, mert nincsenek érveik a Liget-projekt és más kormányzati beruházások mellett. 

A minap megszólalt a Városliget Zrt. műszaki igazgatója, Sághi Attila is, aki közölte: ezentúl egyetlen egészséges fát sem vágnak ki a jövőben a Liget Budapest projekt építkezései miatt, sőt az érintett fákat át fogják ültetni. A civil tiltakozás mögött azonban nem csak a fapusztítás, hanem a Liget beépítése elleni tiltakozás áll. A fairtást hónapok óta akadályozó Ligetvédők szerint a bejelentés csak blöff, aminek "nyilvánvalóan kommunikációs szerepe van", és ez az átültetési pávatánc nagyon sokba fog kerülni a budapestieknek. Az, hogy egészséges fát nem vágnak ki, szerintük nem jelent mást, mint azt, hogy hamarosan előtérbe kerülnek azok a szakértők, akik jó pénzért és meggyőződésből kiadják majd az összes szabálytalanul kivágandó fának a beteggé nyilvánító szakvéleményt.

A mostani fejlemények kapcsán Tordai Bence, a PM szóvivője lapunk kérdésére elmondta: Kósa hiába hivatkozik cinikusan arra, hogy semmilyen új körülmény nem merült fel a Liget tönkretételéről szóló törvénnyel összefüggésben, hiszen a legújabb felmérések szerint a lakosság több mint 80 százaléka nem ért egyet a tervezett beépítéssel. Ami jelzi: lelepleződött az a 300 millió forint közpénzt felemésztő politikai propaganda is, amely nem érte el a kormány által várt hatást, miközben a kopaszok bevetése a tiltakozók ellen a jogállamiságot vonja kétségbe. Ami pedig az időpontot illeti, Tordai szerint, ha a Fidesz a tusványosi rendezvény miatt nem tud részt venni a parlamenti ülésen, és ez előre látható volt, akkor Kövér László házelnöknek joga lett volna 8 nap eltéréssel bármikorra összehívni a Házat. Nem tette - mondta lapunknak a PM szóvivője.

Veszélyben a fák a Budai Várnál is
Kivágás fenyegeti az épülő miniszterelnöki hivatal alatti fákat, és már az építkezés idején is kárt okoznak bennük - hívta fel a figyelmet blogján V. Naszályi Márta, a Párbeszéd Magyarországért I. kerületi képviselője. Mint írta, Zoboki Gábor, a karmelita kolostor átalakításának tervezője néhány hete egy testületi ülésen azt mondta, a Várhegy keleti lejtőjén lévő fák útban vannak, el fogják esetleg takarni az épülő miniszterelnöki rezidenciát, és hogy milyen szép lenne a várfalak alatt húzódó szerpentin sétány, ha nem takarnák el a fák. A képviselőnő beszámolt arról, hogy az építkezésnél használt állványokat a várfal tövében élő fák tövéhez rögzítették., a kicsit lejjebb álló fák törzsébe pedig drótkerítést szögeltek; mert a fákat nem élőlénynek, hanem egyszerű tereptárgynak tekintik.