Előfizetés

Ördögi feje van az új orchideafajnak

Publikálás dátuma
2016.07.18. 07:14
FOTÓ: NÉPSZAVA
Szív alakú, ördögfejet ábrázoló bibeoszlopáról nevezték el a kutatók a Kolumbia déli határvidékén felfedezett új orchideafajt. A Telipogon diabolicus nagyon ritka növény. 
FOTÓ: NÉPSZAVA

FOTÓ: NÉPSZAVA

A kutatók 2015-ben egy dél-kolumbiai erdőben bukkantak a fajra, amelynek virágai vöröses, sötétibolyából gesztenyevörösbe hajló színűek. Mintegy 30 példányt találtak a térségben. Kolumbiában mintegy 3600 orchideafajt jegyeztek fel, amelyek 250 nemzetséget képviselnek - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A virágot a Természetvédelmi Világszövetség súlyosan veszélyeztetett fajként tartja nyilván, mivel a térségben útépítések folynak, amelyek veszélyeztetik az ott élő állatok és növények jövőjét.

Rafinált húzással védi a Nagy-korallzátonyt a WWF

Publikálás dátuma
2016.07.13. 21:56
Thinkstock fotók
Cápavadászati jogot vásárolt az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely a rendhagyó lépéssel igyekszik megóvni a világörökségi helyszín ökoszisztémáját. A szervezet azonban nem kívánja felhasználni vadászati engedélyét, megkímélve évi több tízezer cápa életét.

A WWF közlése szerint most támogatókat keresnek a 100 ezer dollár (28 millió forint) értékű engedély költségeinek fedezésére, amelynek tulajdonosa 1,2 kilométeres hálót feszíthet ki a Nagy-korallzátony teljes területén. A jog a cápák mellett más fajok halászatára is érvényes.

Az engedéllyel 2004-ig tíz éven át mintegy 10 ezer cápát fogtak ki évente a térségben. Queensland szövetségi állam kormányzatának adatai szerint azonban 2014 és 2015 között csaknem megduplázódott a kifogott cápák száma. Míg 2014-ben 222 tonna, 2015-ben már 402 tonna - vagyis mintegy 100 ezer - cápát vadásztak - olvasható a The Guardian brit napilapban.

Gilly Llewellyn, a WWF ausztrál szervezetének vezetője szerint a cápákhoz hasonló csúcsragadozók védelme különösen fontos azt követően, hogy a Nagy-korallzátony jelentős része elpusztult a példátlan méretű korallfehéredés következtében. Egy 2013-as tanulmányból kiderült, hogy a cápák visszaszorulása szétzilálta az ökoszisztémát, megnehezítve a zátonyok regenerálódását.

"A korallfehéredés után elszaporodnak az algák" - mondta Gilly Llewellyn. Hangsúlyozta: a kutatók szerint ahol eltűnnek a cápák a túlhalászat miatt, az elszaporodó kisebb ragadozók felfalják az algaevő halakat, az algák pedig elpusztítják a fiatal korallokat. Ausztrália ugyan 2014 novemberében egy Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által tető alá hozott konvenció elfogadásával ígéretet tett 31 cápafaj megoltalmazására, két hónappal később öt faj, köztük két pörölycápa-faj esetében mégis elutasította az egyezményt.

Gilly Llewellyn szerint a hatalmas halászhálók évente több tízezer fiatal cápát ölnek meg minden évben, köztük az egyébként nemzetközileg veszélyeztetettnek elkönyvelt pörölycápákat is. Utóbbiak száma Queensland állam területén mintegy 80 százalékkal esett vissza. Ráadásul a célfajok mellett ezek a hálók szinte mindent kifognak, ami beléjük ütközik, köztük delfineket, teknősöket és tengeriteheneket is - fűzte hozzá a természetvédő.

Alábecsülték a hópárducok számát

Publikálás dátuma
2016.07.13. 07:12
Fotó: Thinkstock
A ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál szerint bizonyos területeken az eddig ismertnél többre tehető a hópárducok egyedszáma.

Az új számítások alapját az adta, hogy ezúttal olyan térségeket vettek alapul, amelyeket hópárducvédelmi egységként tartanak nyilván, és amelyek csupán 44 százalékát jelentik a vad nagyjából 3 millió négyzetkilométeres élőhelyének. Ezek alapján mintegy 4678 és 8745 közötti egyeddel kalkulál a portál, ami több mint a mostanáig vélt számadat. A hópárduc Közép-Ázsia hegyvidékein él, előfordul Afganisztán, Pakisztán, Bhután, Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Mongólia, Nepál és Oroszország magashegyi területein.