Folytatódott a hazai építőipar drámai zuhanása, amit a lakáscélú beruházások legföljebb valamelyest fékezni tudtak. Ám ha idén a tavalyi mélypont után, a 6700 új otthon kétszeresét adják is át, az még nagyon messze elmarad a szakemberek által kívánatosnak tartott évi 30-40 ezer új lakástól. Ráadásul az európai építőipari teljesítmény nagyjából 35-40 százaléka származik a lakásépítésből, ez az arány Magyarországon a 10 százalékot sem éri el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból is kiolvasható, hogy az ágazat gyengélkedésének legfőbb oka az uniós források elmaradása.
Az elmúlt két év kimagasló építőipari és gazdasági növekedése az uniós támogatások gyorsított lehívásának volt köszönhető, amikor a nagy infrastrukturális beruházások 90-95 százaléka brüsszeli pénzek felhasználásával valósultak meg. Jószerivel nincsenek üzleti beruházások, mert a magyarországi beruházási klíma, a kiszámíthatatlanság elriasztotta a működő tőkét - értékelte az adatokat a Népszavának Veres János. A volt pénzügyminiszter, közgazdász hozzátette, az építőipar és a gazdasági teljesítmény zsugorodásának egyik oka, hogy kifutottak azok a nagy projektek, mint a kecskeméti Mercedes gyár építése, amelyről még a szocialista kormány írt alá megállapodást.
Az Orbán kormánynak az előző fejlesztési ciklus lejártának ismeretében úgy kellett volna előkészítenie a 2014-2020-as uniós pénzügyi periódust, hogy már idén legyenek uniós támogatással megvalósítható programok. Ehhez persze már 2014-ben ki kellett volna írni a megfelelő pályázatokat és legkésőbb tavaly dönteni kellett volna ezekről a projektekről. A kormány ezt az általános iskolai logikát sem tudta követni, a pályázatok kiírása helyett hadakozott Brüsszellel, s emiatt a mai napig nincsenek érdemi uniós támogatással megvalósuló beruházások - figyelmeztetett a szocialista politikus.
A kormányzati hiba miatt a magyarországi gazdasági teljesítmény alacsonyabb a lehetségesnél, hiszen alig van beruházás. Az elmaradt projektek nem termelnek sem most, sem később. Az elmaradó termelő kapacitások új munkahelyeket sem teremtenek és ez hiányozni fog a foglalkoztatás bővítéséhez. Természetesen a GDP növekedését is visszafogja a kapacitás érdemi bővülésének elmaradása - tette hozzá Veres. A hivatalos propaganda változatlanul azt sulykolja, hogy az előző ciklushoz képest az Orbán kormány nagyobb támogatási összeget harcolt ki. Ez azonban nominálisan semmiképpen sem igaz, mert euróban számolva több százmillióval kisebb összeggel gazdálkodhat Magyarország. A csökkenő népesség, valamint a forint gyengülése miatt az egy főre forintban számolt támogatás persze magasabb lehet mint az előző ciklusban.
A kormány szándéka, hogy a választási év végéig lehívja a 2020-ig tartó ciklus teljes támogatási összegét nem csak technikailag kivihetetlen, de elhibázott gondolat is, mert nem hagynának mozgásteret a következő kormánynak. A mesterségesen felpörgetett két évbe sűrített forrás felhasználás olyan építőipari kapacitást igényelne, amivel Magyarország nem rendelkezik, importra szorulna szakemberből, anyagból és eszközökből is. A hátralévő 2+2 évben pedig jönne a kereslet és a források elapadása.
Legalább ekkora gond már ma is, hogy a jó szakemberek jelentős része már külföldön keresi a boldogulását és sokan nem is szándékoznak haza térni. A kormány semmit sem tett azért, hogy az üzleti szféra igényeinek megfelelő szakképzést alakítson ki. Nincs használható átképzési program a közfoglalkoztatottak átvezetésére az üzleti szférába. Hiába vannak konkrét elképzelések a megoldásra, a kormány részéről nincs fogadókészség, vállalati szakképzési támogatáshoz szinte csak a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek jutnak, a magyar kis és középvállalatok (kkv) legföljebb elvétve - jegyezte meg Veres János. Márpedig a céges szakképzés egy később megtérülő beruházás és 10-12 ember kiképzése éves szinten akár 50 millió forintba is kerülhet.
